A medveügy kemény dió

Terepszemlét tartott az EP petíciós bizottsága

Május 15. és 18. között Vincze Loránt európai parlamenti képviselő meghívására Kovászna és Suceava megyében jártak az Európai Parlament petíciós bizottságának tagjai. A látogatás célja az volt, hogy a helyszíni szemlét követően az Európai Parlamentnek a bizottság egy olyan jelentést készítsen, amelyben beszámol a romániai medveügyről, és javaslatokat tesz a helyzet orvoslására. Mint ismeretes, Románia a csatlakozási tárgyalások során elfogadta az unió vadvédelmi irányelvének azt a kitételét, hogy a medvét szigorúan védetté nyilvánítsa, így ennek alapján tilos a kilövése. 

Amint arról többször beszámoltunk, ennek az intézkedésnek a következtében az utóbbi évtizedben igencsak elszaporodott az állomány, és megnőtt a nagyvad és ember közötti, nemcsak anyagi kárral, hanem emberáldozattal is járó konfliktusok száma. A környezetvédelmi minisztérium az idéntől sürgősségi kilövési kvótákat állapított meg, ami nyilvános vitát váltott ki az ügyben. A medvekérdés megyénket is érinti, hiszen nálunk is egyre több a támadás, és haláleset is volt. A látogatásról Vincze Loránt számolt be a Népújságnak. 

– Hol járt Romániában az EP medveügyi petíciós bizottsága, kik vettek részt benne? 

– A bizottságot kezdeményezőként Bukarestben fogadtam, innen utaztunk Kovászna és Suceava megyébe. Velünk volt Alexander Bernhuber osztrák EP-képviselő, Maite Pagazartundúa, a spanyol és Vlad Gheorghe, a román Renew egyesület tagja, Andrej Slabakov bolgár EP-képviselő, Nicolae Ştefanuţă, a zöldek pártjának képviselője és Cristian Terheş EP-képviselő. A bizottságot Yana Toom észtországi EP-képviselő, a Renew tagja vezette. Nagyon sok helyen jártunk. A bizottság tagjai találkoztak a minisztériumban Tánczos Barna miniszterrel és Bogdan Despecu államtitkárral, Aurelian Mihăilăval, a környezetvédelmi bűntényeket vizsgáló ügyésszel, Ovidiu Ionescuval, az erdőgazdálkodási kutatóintézet vezetőjével, Gabriel Păun biológussal, az Agent Green szervezet szakértőjével. Kovászna megyében fogadott Tamás Sándor, a megyei tanács elnöke, Ráduly István prefektus, valamint a medvetámadásokat kezelő bizottság megyei vezetői, ugyanakkor a környezetvédelmi és turisztikai civil szervezetek képviselőivel is külön tárgyalásokat folytattunk. A Kovászna megyei terepszemlét követően Suceava megyében találkoztunk a hatóságok képviselőivel, erdészekkel, szakújságírókkal, és ott is terepszemlét tartottunk. Úgy érzem, hogy sikerült az ügyben érintett összes intézmény, ugyanakkor a civil szféra képviselőinek a véleményét lejegyezni, így a bizottság közvetlenül kaphatott teljes képet a romániai medveügyről. 

– Mennyire változott a bizottság tagjainak a véleménye az ügyről a látogatás kapcsán?

– A látogatásról Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke és Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter társaságában sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatón számolt be a petíciós bizottság. Itt is elhangzott, hogy meglehetősen hasznos volt a terepszemle, hiszen a bizottság tagjai közelről is megismerhették a problémát, minden érintett féllel lehetőségük volt egyeztetni, és a statisztikai adatok mellett a terepen szembesülhettek azzal, hogy milyen tragédiákhoz, veszteségekhez és károkhoz vezethet az a szemlélet, amely a medvék érdekeit az emberélet elé helyezi. És természetesen tájékozódhattak arról az intézkedéscsomagról, amelyet Romániában meghozott a szaktárca a helyzet enyhítésére, kezelésére. Egyebek között a sürgősségi beavatkozásról hozott kormányrendeletről, a villanypásztorok megvásárlásának támogatásáról, a populáció tudományos becsléséről, a válságkezelő bizottságok működéséről és a környezetvédő szervezetek szemléletéről, álláspontjáról is tájékozódhattak a kollégák. Remélem, hogy a látogatás meggyőzte őket arról, hogy nem lehet megoldás nélkül hagyni ezt a problémát, meg kell védeni az emberi életet és a javakat, ez az elsődleges feladatunk. 

– Konkrétan miben segítheti az ügy előmenetelét a petíciós bizottság?

– Az EU élőhelyvédelmi irányelve a medvét szigorúan védett fajnak nyilvánította Romániában. Tudomásom szerint vannak olyan tagországok, mint Finnország, Észtország, Lengyelország, ahol nem védik a medvét. Románia az uniós csatlakozási tárgyalásokon elfogadta az irányelv azon mellékletét is, amelyben teljes védettséget nyújt a medvének, emiatt a csatlakozást követően szigorúan tilos a vadászata. Arra azonban nem vonatkozik az előírás, hogy mi történik akkor, ha emiatt túlszaporodik a populáció. Ugyanis Romániában az történik, hogy a nagy hímek lezavarják a nőstényeket a bocsokkal együtt a települések környékére, hogy élelmet keressenek, és ebből adódik a konfliktus az ember és az állat között. Ezt lehet és kell szabályozni. Ennek egyik megoldása az áttelepítés, más szóval a relokáció, a másik pedig a veszélyes egyedek kilövése. A relokáció nem igazán működik, mert nincsenek olyan üres erdőterületek, ahol erre igény volna. Jogi, adminisztratív értelemben, ha egy medvét áthelyeznek egy másik területre, és ott az állat kárt okoz, akkor ezért annak a vadászterületnek a gondnoka (adminisztrátora) lesz a felelős, aki kérte az áthelyezést, és ezt senki nem akarja. Mindamellett bizonyított, hogy az áthelyezett medvék sem tartják be az adott vadászterület határait, nagy területeken vándorolnak, és nemegyszer megtörtént, hogy visszamentek arra az élőhelyre, ahonnan elszállították őket. Az Európai Unió más tagországaiba is lehetne szállítani medvét Romániából, és ezt fel is ajánlottuk, de ezt senki nem akarja. Így a helyzet megoldása a szabályozásra, a sürgősségi és megelőzési kilövésre fog korlátozódni. A petíciós bizottság látogatásával, terepszemléjével gyakorlatilag arról kell meggyőzzük a brüsszeli döntéshozókat, elsősorban az Európai Bizottságot, hogy fogadja el azokat az intézkedéseket, amelyeket a romániai környezetvédelmi minisztérium, a kormány hozott Romániában, mert az emberéletek és anyagi javak védelme miatt szükségesek. A jogszabályt szakértők készítették elő a brassói egyetem által végzett tanulmányokra alapozva, tehát nem légből kapott intézkedések. Ezeket minél előbb életbe kell léptetni, hogy ne növekedjen a medvepopuláció évente újabb 500-600 egyeddel, amely továbbra is nyomást gyakorol a lakott településekre. Természetesen nem szeretnénk megszüntetni a medve védettségét, csak kezelni a túlszaporodásuk okozta konfliktust, és ennek a terepen tapasztaltak szerint is az egyetlen módja a kilövéssel történő egyedpopuláció szabályozása. Olaszországban csak egy medve támadt meg valakit, és mindenki azonnal a kilövését kérte. Nyilván együtt lehet élni a medvékkel, de meg kell találni ehhez a megfelelő egyensúlyt. 

– Mi a következő konkrét lépés? 

– A terepszemlét követően a bizottság készít egy jelentést, amely konkrét ajánlásokat fog tartalmazni Románia és az Európai Bizottság számára ebben a kérdésben. Ezt első lépésként elfogadja az Európai Parlament petíciós bizottsága, amelynek én is tagja vagyok. A folyamat néhány hónapot tart. A petíciós bizottság beadványa tulajdonképpen politikai nyomásgyakorlás az Európai Parlamentre és ezen keresztül az Európai Bizottságra, ez még nem jelent kötelezettséget e kérdésben az adott országban. 

– Több éve tart a politikai huzavona a romániai medveügyben. Mennyire változott az EU álláspontja a kérdésben?

– Az Európai Parlament tavaly elfogadta a nagyragadozókról szóló jelentést, amiben benne volt a medveügy. A kérdés kezelése európai szinten hosszú folyamat. A jelentés alapján az EP-képviselők egyrészt megismerték a medvetámadások ügyét, problémának tartják, és bízom benne, hogy a megoldásokkal is előbb-utóbb megbarátkoznak. Úgy tűnik, hogy gyakorlatilag elmozdult a „sötétzöld” álláspont, ami három-négy éve volt. 

– Gyakorlatilag az a cél, hogy Románia is a kivételezett országok közé tartozzon, mint az említett más tagországok? 

– Ez egy keményebb dió. A kérdést az Európai Bizottság kell tárgyalja, de egyelőre az EB nem hajlandó ezt a kérdést napirendre tűzni, és jelenleg nehéz megjósolni, hogy mennyi idő múlva jutunk el ide. Talán többéves távlatban kell beszélni. Jelenleg a politikai nyomásgyakorlásnak a lényege az, hogy addig is hagyja az EB Romániát, hogy alkalmazza a minisztérium által foganatosított intézkedéseket, és emiatt ne büntessék az országot, ne úgy ítélje meg az EB, hogy ezáltal szembemegyünk az európai normákkal. Lássák be, hogy ebben a helyzetben, ami súlyos, egyelőre a kvóta szerinti sürgősségi kilövés jelenti a populációszabályozást, ez az ember és a nagyvad közötti konfliktus enyhítésének egyetlen megoldása, amivel megvédjük az emberéletet, és csökkentjük az anyagi károkat. Európai parlamenti képviselőkként abban tudunk segíteni, hogy ezt az intézkedést kedvezően fogadja az Európai Parlament és az Európai Bizottság.