2022. október 3., hétfő

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Sok még a tennivaló Romániában a korrupcióellenes küzdelem terén – így fogalmazott az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének minapi országjelentése.

De – bár komoly az elmarasztalás Európa egyik legkorruptabb országával szemben – nem ez az egyetlen probléma ebben az országban. Gond van az igazságszolgáltatással, és komoly aggodalmak fogalmazódtak meg a sajtószabadság helyzetével kapcsolatosan is. 

A jelentéstevők szerint Romániában történt ugyan előrelépés a demokratikus intézmények működése terén, de nem elegendő. Ezért kikérték a Velencei Bizottság álláspontját az igazságügyi reform keretében kidolgozott jogszabályok tekintetében is.

Ugyanakkor aggodalmakat fogalmaztak meg a sajtószabadság, a médiapluralizmus és a roma kisebbséghez tartozó személyek inklúziójával kapcsolatosan, és amiatt is, hogy Románia egyike azoknak az országoknak, ahol az Emberi Jogok Európai Bíróságának legtöbb ítéletét sorozatosan figyelmen kívül hagyják. 

A közgyűlés számos elvárást is megfogalmazott Románia kormányával szemben: folytatnia kell a korrupcióellenes stratégia gyakorlatba ültetését, és politikai támogatást kell nyújtania a megvalósításához, módosítania kell a büntető törvénykönyvet és a büntetőjogi perrendtartást a Velencei Bizottság ajánlásainak megfelelően, illetve meg kell oldania a létszámhiányt az Országos Korrupcióellenes Ügyészségnél. 

Felszólítja a kormányt, szavatolja az információhoz való szabad hozzáférést, az Országos Audiovizuális Tanács függetlenségét. Biztosítsa a sajtóban a tulajdonosi körök átláthatóságát, garantálja a szerkesztői szabadságot, és fogadjon el törvényeket, amelyek kötelezővé teszik a pártok és a sajtóorgánumok közötti titkos szerződések nyilvánosságra hozatalát, és lehetővé teszik közpénzek folyósítását a média számára. 

Nem utolsósorban felszólítja a kormányt, szavatolja az újságírókat érő zaklatások és megfélemlítő akciók elkövetőinek felderítését és megbüntetését.

Az igazságszolgáltatás kapcsán kéri a 2025-ig kitűzött reformok folytatását, illetve azt, hogy az igazságszolgáltatás működését szabályozó törvények kidolgozásakor vegyék figyelembe a Velencei Bizottság és a Korrupció Elleni Államok Csoportjának (GRECO) ajánlásait.

Felszólítja a kormányt, fogadjon el olyan intézkedéseket, amelyek szavatolják a bírák és ügyészek függetlenségét az igazságszolgáltatásban elkövetett bűncselekményeket vizsgáló testület működése során.

Nem sokkal korábban az Európai Bizottság is hasonlóan nyilatkozott Romániáról. Brüsszel is aggályosnak tartja a bírák és ügyészek által elkövetett bűncselekmények vizsgálatát, annak ellenére, hogy az erre szolgáló ügyészség megszűnt. Elismeri a DNA tevékenységét, de szóvá teszi, hogy nehéz az ügyészek pótlása. Felrója, hogy túlságosan gyakoriak a törvénymódosítások, a kormány túl gyakran alkalmaz sürgősségi rendeleteket, és hiányos a polgárokkal való konzultáció a jogszabálytervezetek kidolgozásakor. Kifogásolta a pártfinanszírozások átláthatóságának hiányát is. 

Aggasztja a romániai újságírók helyzete, ugyanis korlátozva van az információkhoz való hozzáférésük, illetve aggasztónak tartja az újságírók elleni fenyegetések, zaklatások számának növekedését. 

Mindent egybevetve, messze vagyunk még a jogállamiságtól. Nem látszik a fény az alagút végén. És ha Brüsszel leoltatja a fényeket, egyhamar nem is fog látszani.