2020. szeptember 23., szerda

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Konferencia a műtrágya világnapján

Október 13-a, a műtrágya világnapja alkalmából hétfőn délelőtt a marosvásárhelyi Privo szálloda tanácstermében konferenciát szervezett az Azomureş vegyi kombinát. A szakértők a történeti háttérből kiindulva ismertették a kombinát fontosabb termékeit és a műtrágyázás hasznát a mezőgazdaságban. 

Először 2016. október 13-án tartották meg a műtrágya világnapját. Ennek oka, hogy 1908-ban Fritz Haber és Carl Bosch ezen a napon szabadalmaztatták az ammóniaszintézis eljárását. A technológiai innovációnak és fejlesztésnek köszönhetően az európai ammóniaüzemek a világ legenergiahatékonyabb üzemei közé tartoznak. Az esemény fő célja, hogy a föld lakosságát a műtrágyák előnyeiről és felhasználásáról tájékoztassa, és hogy világszerte támogassa a mezőgazdasági kutatást és innovációt a fenntartható jövő érdekében. Napjainkban a műtrágyáknak köszönhető a világ élelmiszer-termelésének 50 százaléka, és ez az arány csak nőni fog, mivel a föld népessége a mai 7,2 milliárdról várhatóan 9 milliárd fölé nő 2050-re, és az elkövetkezendő évtizedekben rohamosan nő az élelmiszer-szükséglet. Mint ismeretes, az idén teljes mértékben elhasználtuk a föld energiakészletét, ami azt jelenti, hogy felborult az egyensúly, ezentúl feléljük bolygónk tartalékait. A műtrágya nemcsak a mezőgazdasági termelékenységet serkenti, hanem energiatároló is. 

Az Azomureş kombinát a Privo szállodában rendezett konferenciára elsősorban szakembereket, de középiskolás és egyetemista diákokat is meghívott, olyan személyeket, akik érintettek a műtrágya előállításában, forgalmazásában, felhasználásában és nem utolsósorban a majdani kutatásban, amely továbbfejleszti a jelenlegi technológiát. A szakhatóságok és a média képviselői is ott voltak a tanácskozáson. 

Fotó: Vajda György 


Argeime López, a kombinát kutatási osztályvezetője a műtrágya előállításának történelmi hátteréről beszélt. Elmondta, hogy 1880 és 1908 között a nitrogénben gazdag tápanyagokat Dél-Amerikából szállították. A Dél-Amerikából szállított nátrium-nitrát (chilei salétrom) messze nem volt elég, egyre nagyobb igény volt nitrogéntartalmú műtrágyára. [Sz.m.: A mezőgazdaság ebben az időben szerves trágyára, denevérguanóra és más, nitrogénben gazdag anyagokra támaszkodott. A múlt század elején ugyanis a tudósok felhívták a figyelmet arra, hogy a termőtalajok nitrogéntartalmának kimerülése világméretű éhínséget okozhat, már akkor sokan úgy vélték, hogy a föld népessége túl gyorsan nő ahhoz, hogy egyensúlyt lehessen tartani a fogyasztási szükséglet és termelés között. 

Fritz Haber 1868-ban, boroszlói – Wroclaw, Breslau – zsidó családban született. 1894-ben professzori állást kapott a karlsruhei műszaki egyetemen. Fáradságos kísérletek sorozatával lefektette az ammóniaszintézes alapelveit, amelyek segítségével lehetővé vált a műtrágyagyártás. A nagy nyomáson, katalizátorok segítségével történő ammóniagyártás (Haber–Bosch-eljárás) műszaki feltételeinek biztosítása, nagy mennyiségben történő előállítása Carl Bosch nevéhez fűződik.]

Jelenleg az ammóniát nemcsak műtrágya előállítására használják, parfümök, krémek, gyógyszerek és tisztítószerek készítésére is. A világon évente 200 millió tonna műtrágyát használnak fel. Románia Európa egyik legjelentősebb műtrágya-felhasználója. Hatékonyságát Maros megyében is le lehet mérni, ahol az utóbbi években rekord búza- és törökbúzatermés lett, országos szinten élen járunk a napraforgó- és a repcetermesztésben is. Az igazi kihívást az jelenti, hogy miként fogjuk majd ellátni két-három évtized múlva a 10 milliárd lakosú földet megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszerrel, ebben segíthet a megfelelő műtrágyázás, amelyről az elkövetkezendő előadásokban is hallhattunk. 

Ovidiu Crăciun, a kombinát vegyi üzemének részlegvezetője röviden ismertette a műtrágya, illetve a származékok előállításának folyamatát. Mint ismeretes, az alapanyag a földgáz, amelyhez kell még kálium-szulfát, foszfát és apatit. Az alapanyagot – a földgáz és a kálium-szulfát kivételével – exportálják. A marosvásárhelyi kombinátban a Haber–Bosch-eljárással állítják elő a termékeket. Az említett nyersanyagok mellett a technológiában – a hűtőfolyamatokhoz – nagyon sok vizet, óránként 1000 köbmétert használnak fel. A szilárd és folyékony műtrágya előállításához szükséges műszaki vonalat 1974-ben helyezték üzembe és 2015-ben korszerűsítették úgy, hogy jelenleg megfelel az EU 1009/2019-es műtrágya-előállítási és -használati keretirányelvének. Jelenleg naponta mintegy 4500 tonna műtrágya hagyja el a gyárat – tudtuk meg az üzemvezetőtől. 

Roxana Vidican, a kolozsvári mezőgazdaság-tudományi és állategészségügyi egyetem (USAMV) dékánja azzal a kérdéssel indította előadását, hogy mennyire kell ma használni a mezőgazdaságban a természetes és/vagy műtrágyát, ugyanis a szakértők egyre inkább szorgalmazzák a vegyszermentes biogazdálkodást. A professzor kifejtette, ma nem lehet hatékony mezőgazdaságot folytatni műtrágya nélkül. A modern technológia alkalmazása mellett így is mintegy 800 millió ember éhezik a földön, és számuk rohamosan nő. Emellett pedig nem hagyhatjuk figyelmen kívül a klímaváltozás hatását, ugyanis egyre nagyobb a szárazság, és világjelenség lett az elsivatagosodás. A kutatók kidolgozták a hatékony műtrágyázás szabályait (cod de bune practici în fertilizare). Ennek a lényege, hogy megfelelő típusú műtrágyát megfelelő mennyiségben (adagban), jókor és a talaj (hely) figyelembevételével kell használni. Ennek a kulcsa a magas műszaki alapokon álló, integrált mezőgazdálkodás, amihez integrált műtrágyahasználati menedzsment szükséges. Ez azt jelenti, hogy tudományos megalapozottsággal kell növelni a termelékenységet, ami gazdasági hatékonyságot eredményez, ugyanakkor a korszerű mezőgazdálkodásban (a műtrágyázást is ideértve) figyelembe kell venni a környezetvédelmet, illetve a fenntartható fejlődés követelményeit. Ehhez a gazdáknak pontosan tudni kell, hogy milyen növényt termesztenek (annak biológiai ismeretével együtt), milyen talajba vetik a magot (vegyi, talajtani, biológiai vizsgálat), milyen hatékonysággal alkalmazzák a technológiát (műtrágya kiszórásának mélysége stb.), mennyire érinti a környezetet a hatóanyag, milyen az átlaghőmérséklet, a csapadékmennyiség, mennyi tápanyagra van szüksége a növénynek és milyen gyorsan dolgozza fel azt. Ehhez ajánl az egyetem – saját és más forrásokra támaszkodó – kutatási programokat, ugyanakkor szívesen vállalnak szaktanácsadást, oktatási programokat. Dr. Mihai Rusu professzor, az egyetem tanára elmondta, Romániában a Haber–Bosch-technológia alkalmazása után szorgalmazta a műtrágyahasználatot. Ennek előzménye volt, hogy 1920-ban megalakult az országos geológiai intézet (későbbi talajtani kutatóintézet), 1927-ben pedig létrejött a mezőgazdasági kutatóintézet, ahol 1953 és 1956 között rendszeresen kutatták, hogy miként lehet növelni a mezőgazdaság hatékonyságát. 1966-tól működik a fundeni-i kutatóállomás, ahol a mai napig lépést tartanak a mezőgazdasági kutatás korszerű követelményeivel. A professzor összehasonlító táblázatok segítségével vázolta fel, hogy milyen típusú műtrágyát kell alkalmazni ahhoz, hogy a növénytípusoknak megfelelően megnőjön a terméshozam, és a termés minősége jobb legyen. A professzor előadását kiegészítette Gheorghe Boţoman, a brassói egyetem professzora, aki az AgroProspect cégen keresztül országszerte a mezőgazdasági kutatások legújabb eredményeinek alkalmazását szorgalmazza. Többek között kifejtette, hogy a teljesítményt megfelelő genetikai állománnyal, a talajtani, meteorológiai és más körülményekhez legjobban alkalmazott hibrid fajok termesztésével lehet elérni. Ehhez alkalmazni kell a leghatékonyabb növényvédő szereket, megfelelő öntözőrendszereket és természetesen a talaj tápértékét növelő természetes és műtrágyát egyaránt. Ehhez el kellene készíteni az ország mezőgazdasági területeinek agrokémiai térképét, tudományos megalapozottsággal kell alkalmazni a vetésforgót és nem utolsósorban olyan technológiákat, amelyekkel hosszú távon fenntartható az ökoszisztéma (az ember által megmunkált és a természetes élettér). 


Viorica Mihalache, az Azomureş környezetvédelmi osztályvezetője elmondta, a néha felröppenő híresztelések ellenére a kombinát igen szigorú környezetvédelmi feltételeket kell betartson, mind az európai uniós előírásokban, mind a hazai jogszabályokban szabályozva van a műtrágya előállításának folyamata, a biztonsági előírások, a baleset- (szennyezés-) megelőzés, illetve a technológiai folyamatok kapcsán a levegőbe és vízbe kibocsátott vegyi anyagok paraméterei. Az osztályvezető elmondta, 2015-től fokozatosan javították a műszaki folyamatokat, 2019-ig több mint 200 millió eurót ruházott be az Azomureş, és ennek köszönhetően jelentősen csökkent a környezetszennyezés. 

Liviu Bădărău, a cég eladási igazgatója érdekes adatokkal igazolta, hogy a vegyi kombinát nagyrészt a hazai igényt fedi le. Termékeik több mint 80%-át romániai mezőgazdászok vásárolják meg, az ország lakosságának a 29%-a ugyanis a mezőgazdaságból él. Mintegy 9,5 millió hektár mezőgazdasági területet tartanak nyilván. Az 1989 utáni átalakulást követően mintegy 2 millió hektár szántóföld áll parlagon. A tavalyi kimutatás szerint az összes szántóföld 37%-án szalmásgabonát, 34%-án törökbúzát, 13%-án napraforgót, 6%-án repcét, a többin más ipari növényt termesztenek. A birtokelosztást illetően Romániában vannak Európa legnagyobb kiterjedésű gazdaságai. Az egy egységet képező Brăilai Nagyszigeten 60.000 hektár földet művelnek (17 farmon egyenként mintegy 10.000 hektár területen gazdálkodnak). Van 500 olyan mezőgazdasági vállalkozás, ahol egyenként 1500 és 10.000 hektár közötti területeket dolgoznak meg, kb. 16.000 50–1500 hektárt megdolgozó közepes méretű gazdaság és végül közel kétmillió azoknak a mezőgazdászoknak a száma, akik 0,5–50 hektárnyi területtel rendelkeznek. A kis- és közepes farmok átlagtermése alacsony, alig 2-3 tonna hektáronként. A megfelelő technológiát (ideértve a műtrágyázást is) alkalmazó mezőgazdasági vállalkozások jóval többet, 3–5 tonnát is elérnek hektáronként. Megfelelő mezőgazdálkodással Romániában évente 80 millió ember ellátásához szükséges élelmiszert is előállíthatnak, ami azt jelenti, hogy a teljes hazai fogyasztás (kb. 20 millió lakossal számolva) mellett még egy-két országnak lefedhetnénk a szükségleteit – mondta a gazdasági szakember, ehhez azonban erősíteni kell a gazdaságokat, akár szövetkezeti típusú vállalkozásokkal, ki kell terjeszteni az öntözőrendszer-hálózatot, meg kell növelni a gabonatároló kapacitást, ugyanakkor tovább kell növelni a külföldi tőkebeáramlást, ami nemcsak a földek eladását jelenti, hanem a megfelelő gépek, eszközök behozatalát, és ami ennél fontosabb, a know-how, azaz a tudás és nem utolsósorban korszerűsíteni kell az infrastruktúrát (közszállítást stb.), hogy az áruforgalom minél hatékonyabb legyen. Ebben a folyamatban csupán egy láncszem az Azomureş. 

A konferenciát Mihai Aniţei vezérigazgató zárta, aki hangsúlyozta, hogy az IRUM mellett az Azomureş a legfontosabb cég a megyében, amely a hazai – és nem csak – mezőgazdaságot szolgálja. Az országban három műtrágyagyár maradt, az utóbbi évek beruházásainak köszönhetően az Azomureş elérte, hogy Európában, sőt a világpiacon is jelen legyen. Az élelmiszeripar „támogatása” mellett egyre nagyobb jelentősége lesz az ammóniának, ugyanis olyan tárolható energiaforrás is, amely a jövőben üzemanyagként és az energetikai iparban is használható alapanyag lehet, így ezáltal is megnő az Azomureş gazdasági szerepe az elkövetkezendő időszakban, ezért is igyekeznek lépést tartani a globális követelményekkel, kihasználva a helyi forrásokat.