A Bolyaiak domáldi birtokáról

• 2025-07-17 15:00:00

• -

Csak dicsérő szavakkal illethetjük a Bolyai Farkas Líceum vezetőségét, hogy Bolyai Farkas 250. születésnapján kirándulást szervezett Domáldra és Bólyába.

Nos, akkor is és máskor kicsit beszélhettünk a Bolyaiak domáldi birtokáról, nevezetesen, hogy fizikailag vajon hol állhatott. Tudjuk, hogy Bolyai Farkas és Benkő Zsuzsánna ott élte a mézesheteit, és fiatal, törékeny, beteges felesége Domáldon volt a legboldogabb. Bolyai János közel hat esztendőt tartózkodott Domáldon, és az ő életébe is kitörölhetetlenül beilleszkedett a domáldi gazdálkodás.

Ezért sok Bolyai-kutatót –  Benkő Samu, Weszely Tibor, Kiss Elemér, Bandi Árpád és e sorok íróit is – foglalkoztatta az a kérdés, hogy hol állhatott a Bolyaiak ősi birtoka.

Nos, írásunk egyik szerzője, a Nagyszebenben élő Keresztes Kálmán az utóbbi időben igen intenzív kutatásokba kezdett, hogy kiderítsük, hol állhatott az ősi Pávay-birtok, hiszen Bolyai Farkas édesanyjának, Pávay Vajna Krisztinának volt a hozománya Bolyai Farkas édesapjával, Bolyai Gáspárral való házassága során. Mivel e témában sok új és érdekes okiratot sikerült kibányászni főleg a nagyszebeni szász evangélikus egyház gyűjtőlevéltárából és a Friedrich Teutsch Levéltárból (Teutsch Haus Archivum, Hermannstadt, Maldorfra vonatkozó iratok), fontosnak tartjuk, hogy a közvélemény elé tárjuk ezeket.

A domborzati formák nem változtak lényegesen az utóbbi 200–500 évben, ahol hegy volt 300 éve, ott ma is hegy van, ahol patak volt, ott ma is meg kell legyen legalább a patak medre stb.

Arra a hegyre, ahová kedves emlékű Weszely Tibor Bolyai-kutató gondolta a Bolyai-birtokot, és amely üresen állt, Weszely Tibor saját költségén és saját felelősségére kopjafát állított a legvadabb diktatúra idején! Bolyai Farkas megírta János fiának Bécsbe, hogy arra a helyre, ahova eltemette a feleségét, árkosi Benkő Zsuzsannát, évekkel korábban szekérrel felmentek és kávéztak. Sőt azon a telken, ahol állt a házuk, átfolyt egy patak. Arra a patakra Bolyai Farkas egy vízesést szeretett volna kialakítani, és ebben még Gauss véleményét is kikérte. Kása Zoltán emeritus professzor hívta fel a figyelmünket, hogy arra a helyre, ahol most a kopjafa áll, sem akkor, sem most nem lehet szekérrel felmenni. De patak völgye sincs a közelében. Ellenben a mai kopjafától északra jó 300 méterre ott van a patak völgye, amely átfolyhatott a Bolyaiak telkén, és ahova szekérrel is fel lehet hajtani. Sőt, az újonnan feltárt dokumentumok alapján az is látszik, hogy az a hely, ahol ma a kopjafa áll, a Bolyaiak idejében nem is Domáldhoz (Maldorf) tartozott, hanem Csatófalvához (Hohndorf). Mára a két falu egybeépült, de a Bolyaiak idején még külön volt!

A patak azóta kiszáradhatott, de a medre akkor is meg kell hogy legyen, és csak nagy esőzések alatt folydogálhat benne a víz. (Ezen ne lepődjenek meg a kedves olvasók, Marosvásárhelyen, még az 1970-es években, a Tulipán utca végén a Poklos-patak olyan bővizű volt, hogy tutajozni lehetett rajta.1)

A sors Weszely Tibor bátor tettét bőségesen megjutalmazta. Mára szinte zarándokhely lett Benkő Zsuzsanna síremléke (legalábbis a Bolyai-tisztelők körében), ha pedig magánterületre állította volna, akkor oda csak a tulajdonos beleegyezésével lehetne belépni, és ez lényegesen korlátozná a kopjafa látogatását. Mára Domáldon teljesen kihalt a magyar elem, de a szász is. A hajdani szász evangélikus paplak és a hozzá tartozó birtok román ajkú lakosoknak van bérbe adva. Az evangélikus egyház ragaszkodik, hogy legalább egyházi ünnepekkor (húsvét, pünkösd, karácsony stb.) istentiszteleteket tartsanak Domáldon.

A Weszely Tibor által felállított kopjafa helyét az azóta eltelt 43 esztendő helyesnek ítélte, mert nagyon jól látszik a mai falu szinte minden pontjáról, és aki felkapaszkodik a kopjafához, azt csodás kilátással fényesen megjutalmazza! 

Szinte minden Bolyai-emléknek a helye csak valamilyen epszilonos környezetben igaz. Ez az epszilon a matematikai analízisben nagyon kicsit jelent, de a mi okoskodásunkban az epszilon lehet akár 50 méter is.

(Például Marosvásárhelyen talán csak Bolyai Farkasnak a református temetőben lévő sírja van eredeti helyen, bár Bolyai Farkast is exhumálták 1911-ben, akárcsak Bolyai Jánost, és újratemették. A mai Köteles Sámuel utcában, a minorita templommal szemben lévő Bolyai-emléktábla tartalma is csak 30–40 m-es környezetben igaz, hasonlóképpen, a Vár sétányon (a bulevárdon) a Bandi Árpád által állíttatott emléktábla Bolyai János lakóháza helyén is csak 30-40 m-es környezetben érvényes, a katolikus temető bejáratával szemben lévő, Bolyai János elhalálozási helyét megjelölő tábla úgyszintén. A Bolyaiak óta teljesen átépült Marosvásárhely, a vár valóban így állt a Bolyaiak idejében is, a Kendeffy-palota, Teleki Téka is, de a többi megjelölt marosvásárhelyi emlékhely csak bizonyos környezetben érvényes).

Ezért nehogy valaki úgy értelmezze szerény írásunkat, hogy kétségbe vonjuk a domáldi Benkő Zsuzsanna emlékére állított kopjafa létjogosultságát. Szó sincs erről, mi csak a Pávay–Bolyai-birtok helyét szeretnénk minél pontosabban meghatározni. Ezért végeztünk ehhez alapos kutatásokat. Kutatásunk célja, hogy a zavaros és homályos dolgokat az újonnan feltárt okiratok alapján újraértelmezzük.

Sajnos csak egy őshonos domáldi lakos tudna jól eligazítani, aki ismeri a faluban a határ-, az egyéni birtokok, dűlők, földdarabok nevét.

Van egy nagyon értékes dokumentum, amely egy birtokösszeírást tartalmaz még 1817-ből, melyen még Bolyai Gáspár mint tulajdonos  neve szerepel. (Valószínűleg az akkori telekkönyvben és összeírásban még nem történt meg a megosztás Bolyai Farkas és testvéröccse, Bolyai Antal között). Rá négy esztendőre, 1821-ben újból volt Domáldon egy birtokösszeírás, amelyen szintén Bolyai Gáspár szerepel mint birtokos. Tudjuk, hogy Bolyai János eladta a domáldi birtokot. Erre is megvan az eredeti előszerződés és a végleges adásvételi szerződés.

Még értékesnek tartjuk Bolyai Jánosnak az erzsébetvárosi közjegyző előtt adott nyilatkozatát. Tudniillik a Bolyaiak idejében Domáld közigazgatásilag, de egyházilag is az örmény Erzsébetvároshoz tartozott.

Szövegmegfejtés:

Átirat

A helyi közösség ezennel átadja Bolyai János tiszteletre méltó nyugdíjas kapitánynak az 1857. március 8-án vásárolt, a nemrég örökölt domáldi birtokért járó fennálló járulékot, és egyúttal kijelenti, hogy sem az említett eladó, sem testvére, Bolyai Gergely mint társeladó semmilyen idézés alapján nem jogosult semmilyen követelésre, mivel ez az ellenérdekű fél előtt is kijelentésre kerül, mint minden további követelésről való egyenlő lemondás.

Erzsébetváros, 1857. július 19.

Michael Gierset (?) városbíró

Loonwartel/Leonbacher Michael közjegyző által

Georg Schmidt keze által íratott. 

Teutsch Haus Archivum, Hermannstadt, Maldorf, bestellung nr. 400/170

Keresztes Kálmánnak olyan sok, Bolyaiakra vonatkozó dokumentumot sikerül feltárnia, hogy abból földrajzi-történelmi szakdolgozatot lehetne írni, ha egy érdeklődő alaposan bejárná a vidéket, és azonosítani tudná az okiratokban szereplő birtokokat és dűlőket a mai valósággal. Ez már az utánunk jövő fiatal Bolyai-kutatókra vár! Mi csak fellebbentettük a fátylat Bolyai Farkas tündérkertjéről. Ahogy fentebb már írtuk, Bolyai Farkas és első felesége, árkosi Benkő Zsuzsanna Domáldon volt a legboldogabb. Ami-

kor a gazdálkodó Bolyai Farkast a református kollégium diákküldöttsége meghívta a kollégiumba professzornak, Bolyai Farkas nagy dilemmába esett, mert nem könnyen vált meg az éppen befejezettnek gondolt „tündérkertjétől”. De aztán nagy hatással volt rá idős apja óhaja és tanácsa, hogy el kell hagyni a bizonytalan és kiszámíthatatlan gazda életpályát, és hivatalt kell vállalni biztos fizetéssel. (Ez a vélemény és tanács sajnos ma is érvényes!) Majd jó 30 év múlva Bolyai János is közel 10–12 évet gazdálkodott Domáldon, de csak 6 évet volt ott állandó lakos. Ezért nem lehet közömbös számunkra, vajon hol is állhatott a Bolyaiak kúriája Domáldon?

1. Egy sorok egyik írója, O.G.R. tutajozott a Poklos-patak Tulipán utca végén átfolyó ágán 1970-ben.

2. A végleges szerződés magyar fordításából: Braes, 1857. március 12-én. Nyilvántartási szám: 250 

Eladom ezennel az én és az apai testvérem, bolyai Bolyai Gergely nevében, az utóbbi beleegyezésére számítva, a domáldi birtokunkat (mely az erzsébetvárosi kerülethez tartozik). A birtok édesapánktól, a múlt év november 20-án elhunyt, a marosvásárhelyi református kollégium néhai professzorától ránk szállt törvényes örökségünk.

A megállapodott eladás-vételár 1600 rénes forint, melyből előleg az azonnal kifizetett 1100 rénes forint.