A magyarellenesség „normális körülmények között” választási kampányok idején szokott nagyobb méreteket ölteni.
A magyarellenesség „normális körülmények között” választási kampányok idején szokott nagyobb méreteket ölteni. Mert olyan, mint egy lappangó vírus vagy egy alvó vulkán, mindig ott izzik a nacionalisták lelkében. A választási kampányok pedig alkalmat adnak a kirobbanásához. Azonban, akárcsak a vírus, amely időnként rajtaütésszerűen támad, a lappangó nacionalizmus is erőre kap időnként, nem „normális” körülmények között is.
Ez történik most is. Miután a képviselőház nemrég megszavazta azt az RMDSZ által benyújtott törvénytervezetet, amely garantálná az anyanyelv használatát az egészségügyben és a szociális ellátást biztosító intézményekben azokon a településeken, ahol a magyarok számaránya eléri a húsz százalékot vagy az 5000 főt, nemcsak a mindig ugrásra kész nacionalisták hördültek fel, hanem olyanok is, akik számára „elvileg” fontos a kisebbségek jogainak biztosítása.
Most azonban, ahogy az RMDSZ elnöke fogalmazott, a parlament jobboldali ellenzéki pártjai versenyeznek egymással kisebbségellenességben. Ugyanis a múlt csütörtökön három ellenzéki párt képviselői alkotmánybírósági óvást nyújtottak be a kórházi anyanyelvhasználatot elősegítő
törvénymódosítások ellen. Annak ellenére, hogy ugyanazt a törvényt pár nappal korábban a képviselőházban ellenszavazat nélkül fogadták el.
A törvénymódosítások elleni támadást a székelyek valamikori barátja, Traian Băsescu volt államfő és pártja indította el, de lelkes támogatókra lelt a liberálisokban. A volt elnök azonban erős szövetségesre talált az egyik képviselőjében is, aki, miután a liberálisok nem tették listára a legutóbbi választásokon, az akkor Băsescu által vezetett Népi Mozgalom színeiben jutott újabb parlamenti mandátumhoz. És immár innen lődözi nacionalizmusba mártott mérgezett nyilait hol a vásárhelyi katolikus iskola, hol a magyar erdőtulajdonosok, most pedig az „aberráns” RMDSZ-javaslat felé, holott jogos lenne az igény, hiszen Románia, bár 1995-ben aláírta, még mindig nem ültette gyakorlatba a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájában foglaltakat (sem).
Mindezek ellenére a jelenlegi államelnök egyenesen modellértékűnek nevezi Romániát a kisebbségvédelem szempontjából.
Ilyen „modellek” mellett talán az lehet némileg reménykeltő, hogy a romániai magyarság érdekvédelmi szervezetének sikerült nemzetközi támogatást szereznie a törekvéseihez: az Egyesült Államok külügyminisztériumának a Romániáról szóló jelentésébe például bekerültek az RMDSZ által jelzett sérelmek, illetve az, hogy az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójával (FUEN) összefogva első alkalommal sikerült az Európai Unió elé vinnie az európai őshonos kisebbségek ügyét. És a luxemburgi törvényszék kedvező döntése nyomán a jövő hónapban Európa-szerte elkezdhetik gyűjteni a Minority SafePack polgári kezdeményezést támogató aláírásokat.
Egyelőre viszont az államfő által dicsért jelenlegi „modellértékű” kisebbségvédelem folytatódik Romániában.
