Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
2014-07-10 16:48:13
Az Európai Parlament strasbourgi nyitóülésének szünetében beszélgettünk Sógor Csaba képviselővel, aki szerint „a folytonosság és az állandóság a két legfontosabb jelszó ebben a parlamentben és Európában, én ezért továbbra is a civil szabadságjogok, igazság- és belügyi bizottságban maradok, ugyanis az emberi jogokat az unión belül itt tárgyaljuk”.
Emellett a képviselő a munkaügyi bizottságban is tevékenykedik, de számára, mint mondta, a legfontosabb probléma a kisebbségi kérdés napirenden tartása.
Érdeklődésemre, hogy mennyire lehet a kisebbségi kérdést érvényesíteni az Európai Parlamentben, egy példával válaszolt: „2009 óta van az uniónak alkotmánya, mely magába foglalja a kisebbségekhez tartozó személyek jogait. A román alkotmányba 2003-ban sikerült bevinni a kisebbségek anyanyelvi jogait, de 2014-et írunk, amíg a román alkotmányból gyakorlat lett. Tizenegy év munkája után a helységnévtáblák körül már nem nagyon van gond, és bár van oktatási törvény, látjuk, hogy mi történik a marosvásárhelyi egyetemen”.
Véleménye szerint rajtuk is múlik, hogy: „a mindennapi sok-sok apró döntés, a gazdasági és politikai válság közepette, a kisebbségi vonatkozású kérdéseket mennyire tudjuk a magunk hasznára hajtani”. A gazdasági válság következtében, jelentette ki, „nemcsak a kisebbségek jogai, de általánosan az emberi jogok romlottak, és természetesen az a dolgunk, hogy a szakbizottságokban a kisebbségi intergroupban és minden vitában afelé toljuk el a parlament döntéshozó testületeit, amerre a roma jelentés is irányt mutatott”. Ugyanis született egy, a tagállamok számára nem kötelező, de megszívlelendő jelentés, amit a bizottság felkérésére minden tagállam komolyan vett. Hogy mikor lesz a stratégiából gyakorlat, illetve hogy mikor fogják, akár a roma stratégia mintájára, de akár az Európa tanácsi ajánlásokat is átvenni az uniós jogrendszerbe, arra nem tudott választ adni, de azt kijelentette: „azért vagyunk itt, hogy mindennap, amikor valamit ezért tehetünk, megtegyük”.
Elmondta, hogy a felvidéki magyar képviselőkkel eddig is együttműködtek, és ezután is így lesz, de hangsúlyozta: „meg kell találni az együttműködés és a párbeszéd minden lehetséges útját és módját”.
„Görögnek görög, zsidónak zsidó, rómainak római leszek”
Hogy milyen lehet majd az együttműködés a román képviselőkkel, egy bibliai mondattal válaszolt: „görögnek görög, zsidónak zsidó, rómainak római leszek”. „Nyilvánvaló, jelentette ki, hogy akikkel együtt lehet működni kisebbségi kérdésben, azzal együtt fogunk működni, akivel nem lehet, ott igyekszünk a szakpolitikai kérdésekben együttműködni.”
Példának szlovák kereszténydemokrata kolléganőjét hozta fel, akivel nagyon jól együttműködik a család- és gyermekvédelmi intergroupban, de véleménye szerint a Benes-dekrétumok kérdésében vagy a petíciós bizottságban, az állampolgársági ügy kérdésében kevésbé fog kiállni mellettük. „Ezt el kell fogadni, tudomásul kell venni, és ott kell tudni hasznosítani ezt a kapcsolatot, ahol ő is hajlandó mellénk állni. És ez így lesz a román kollégákkal is” – nyilatkozta a képviselő.