Orvosok és gyógyszerészek szakmai párbeszéde

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztálya  április 16-18. között tartotta XXXIV. tudományos ülésszakát Központi helyszínként a marosvásárhelyi IncubCenter elegáns, korszerű épülete szolgált. Az erdélyi magyar orvos- és gyógyszerésztudomány kiemelkedő szakmai eseményeként a konferencia „évről évre lehetőséget teremt a tudományos eredmények bemutatására, valamint a szakmai párbeszéd és együttműködés erősítésére” – olvashattuk a meghívóban. 

Az egyetemi oktatókból, főorvosokból álló tudományos bizottság tagjai mellett az ülésszak társszervezője a Kolozsvári Akadémiai Bizottság volt. Jelen volt prof. dr. Bitay Enikő akadémikus, az EME elnöke. A helyi szervezőbizottság élén dr. Sipos Emese egyetemi tanár, a szakosztály elnöke nyitotta meg a rendezvényt a műsorvezető Selyem Blanka szakgyógyszerész bevezetőjét követően. 

„A rendezvény kiváló alkalmat kínál a régió tudományos és egészségügyi életének aktuális törekvéseibe való betekintésre, valamint személyes találkozóra a szakma meghatározó szereplőivel…” – hangzott el prof. dr. Bitay Enikő akadémikusnak a nyitóünnepségen mondott beszédében. 

Az idei tudományos ülésszakra 383-an jelentkeztek be online, ebből 65 résztvevő helyben, összesen 213 orvos, 97 fogorvos, 37 gyógyszerész, 13 pszichológus, tanár és orvosasszisztens Románia, Magyarország, Dánia, Svájc és Svédország képviseletében – számolt be prof. dr. Sipos Emese, a szakosztály elnöke. Hozzátette, hogy a három évtized alatt a szakosztály tudományos ülésszakjain részt vevők száma a 2002. évi 600-ról az idén szinte a felére csökkent, ami azt tükrözi, hogy bár a világban sok minden változott, a megfogyatkozás ellenére a kollégák továbbra is fontosnak tartják a találkozásokat. Biztató jel, a jövő ígéretét jelenti, hogy a szervezésben az elismert szaktekintélyek mellett részt vállaltak az Erdélyi Rezidens Orvosok Szövetségének tagjai, akik a nyitóünnepség előtti napon a Studium Hub konferenciatermében tartották tevékenységi beszámolójukat, bemutatták az új elnökségi tagokat, és panelbeszélgetést folytattak a pályakezdés kihívásairól orvosi, fogorvosi és gyógyszerészi szemszögből. A pályakezdő kollégák nevében dr. Marton László mondott köszönetet a bizalomért. Dr. Vass Levente, a Studium Prospero Alapítvány elnöke a szervezőbizottság tagjainak és vezetőjének munkáját értékelte, majd az 1575-ös szentpáli csatáról emlékezett meg. 

A megnyitó ünnepélyes eseményeként dr. Orbán-Kis Károlyt, a MOGYE Élettani Tanszékének docensét oktatói és kutatói pályájának elismeréseként a Lencsés György Ars Medica díjjal tüntették ki. 

Méltatója, prof. dr. Szilágyi Tibor elismeréssel szólt a nemzetközi szinten is kiváló munkatárs megvalósításairól az orvoslás (neurológus szakorvos a Maros Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház Neurológiai Klinikáján, amelynek EEG-laboratóriumában is aktívan dolgozik), a magas színvonalú tudományos kutatás (a budapesti Kísérletes Kémiai Kutatóintézetben, az MTA Pszicho-fiziológiai Intézetében, az Oxfordi Egyetemen), továbbá a három nyelven folyó marosvásárhelyi oktatás terén elért eredményeiről. Megemlítette a gyógyszerész- és orvosképzés terén végzett állatkísérletek didaktikai alkalmazását, fáradhatatlan szervezőmunkáját a vizsgák beosztásában, az órarend hibátlan összeállításában. A tudományos közéletben való részvételének bizonyítéka az EME számára szükséges adatbázis és online konferenciarendszer kidolgozása. 

Több cikluson keresztül a magyar tagozatért, valamint a szolgálati és hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettesi hivatal akadémiai titkáraként dolgozott. A Neurológus Továbbképző Klub elnökeként elkötelezetten munkálkodik az erdélyi magyar nyelvű neurológusok szakmai fejlődésének elősegítéséért, a magyar nyelvű neurológiai képzés és együttműködés folytonosságának biztosításáért. 

Tevékenységének eredményeit a 2009-ben megvédett doktori értekezésében foglalta össze, amelyben az epilepsziát létrehozó serkentő mechanizmusokat vizsgálta. Tudományos munkássága azóta kiteljesedett, ezt több mint 40 nemzetközi folyóiratban megjelent közlemény, mintegy 260 független hivatkozás, valamint számos szakkönyv és könyvfejezet bizonyítja. 

Külföldi tanulmányutakon szerzett tudását itthon kamatoztatta és ültette sikeresen életbe, az élettani laboratórium fejlődéséhez pedig nagy összegű, több évre szóló tudományos pályázat elnyerésével járult hozzá – hangzott el többek között prof. dr. Szilágyi Tibor egyetemi tanárkolléga méltató szövegében. 

A konferencia nyitóünnepségének szakmai része könyvbemutatóval zárult. Dr. Bódis György ajánlotta a közönség figyelmébe Gaál György és Robert Offner A kolozsvári főiskolai seborvosképzés első százada (1775–1872/5) című kötetet sok érdekes adattal az erdélyi sebészorvosképzés kezdetéről. 

A konferencián bemutatott négy plenáris előadáson kívül 15 szekcióban 108 dolgozat hangzott el, és két kerekasztal-beszélgetést tartottak. A legtöbb előadást (19) a két kardiológiai szekcióban mutatták be: szívelégtelenség (10), kardiometabolikus összefüggések (9) témával. A labordiagnosztika, mikrobiológia (10), az ideggyógyászat (10), a szemészet (9), az urológia (8), valamint a gyógyszerésztudomány (8) témakörökben hangzott el több előadás, az ortopédia, sebészet témakörökben hét dolgozatot mutattak be. A belgyógyászat, gyermekgyógyászat, endokrinológia szekcióban tartották az egyik kerekasztal-megbeszélést, a másikat a patológia (4+1) szekcióban. A fogorvostudományt öt dolgozat képviselte, a kísérletes orvostudományt ugyanannyi, a közegészségtant pedig három dolgozat. Hosszan lehetne részletezni a dolgozatokban megfogalmazott aktuális és érdekes témákat, a jövőre nézve van miből tanulni, ötletet meríteni.

A konferencia utolsó napján tartotta rendes évi közgyűlését a Keresztény Orvosok Szövetsége hét továbbképző előadással, majd székelyvéckei kirándulással zárult a 34. tudományos ülésszak. (Bár a tervek szerint támogatásképpen Parajdra látogattak volna el, mivel nem találtak elegendő szálláshelyet, lemondtak arról az úti célról.) 

Az Erdélyi Múzeum Egyesület számára az ilyen alkalmak mindig többet jelentenek egy konferenciánál. Ezek a találkozások a közösség megerősödésének pillanatai. Itt válik láthatóvá az a szellemi hálózat, amely összeköti az egyetemeket, kutatóhelyeket, kórházakat – és mindenekelőtt az embereket – értékelte a tudományos ülésszak jelentőségét prof. dr. Bitay Enikő akadémikus, az EME elnöke.