Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
2023-10-16 15:00:00
I.
1991. Egy Angliából hazalátogató bukaresti muzsikus, Anda Anastasescu javasolta a Constantin Silvestri nemzetközi fesztivál létrehozását, miután a város zenetörténetét olvasva felfedezte a nagy, bournemouthi származású román karmester nevét az egykori konzervatórium növendékei között. A fesztivál azóta szép karriert futott be, rangos vendégei és műsorai voltak. Egy ideig zenei verseny is kapcsolódott hozzá. Az új vezetés műsorpolitikai elképzelései itt is szerencsésen alkalmazták a vokális muzsika egyenrangú szerepeltetését az eddig megszokott hangszerközpontú beállítottsággal. „Jót s jól! Ebben áll a nagy titok. Ezt ha nem érted, Szánts és vess; s hagyjad másnak az áldozatot.” (Kazinczy)
Négy ragyogó énekes – Cristina Damian mezzoszoprán, Borsos Edit szoprán, Dumitru Mitu tenor és György Levente bariton –, Cristian Spătaru, a 2022-ben Cantelliben díjazott moldvai karmester, a kórus és a zenekar két órán át magával ragadta a közönséget a Carmen (a Habanera, a Sequidilla, a torreádor dala, a Virágária, a Kártyaária, Micaela áriája) előadásával.
Bizet így jellemezte: „…Írtam egy művet, amelyben megvan minden tisztaság és élénkség, tele színnel és dallammal...” Csajkovszkij pedig így méltatta: „A Carmen tökéletes remekmű... Azon ritka alkotások egyike, amelyek egy egész zenei korszak törekvéseit fejezik ki. (…) Ez egy remekmű, a legnépszerűbb opera lesz a világon.” Míg Brahms azt mondta, a világ végére is elmenne, hogy megölelje a Carmen szerzőjét.
Ez volt a nyitóhangverseny.
10-én rendhagyó orgonahangverseny Windhager-Geréd Erzsébet orgonaművész (Ausztria) fellépésével. Elmesélem. Kezdő orgonista koromban Geréd Vilmost, az édesapát, aki akkor a kolozsvári Szt. Mihály-templom karnagy-orgonistája volt, úgy ismertem meg, hogy találkozóm volt egy zenész kollegámmal, és a találkát egy olyan délelőttre beszéltük meg, amikor neki kóruspróbája volt a templomi kórussal. Oda mentem. A kórus Mozart egyik miséjét próbálta. Megérkeztem, bemutatkoztam a karnagynak, aki megkérdezte, hogy melyik szólamban szoktam énekelni. Mondtam, bariton. Rendben, mondta, itt van a szólamkotta, s a próbát végigénekeltem. Köszönöm, mondta a végén, te bármikor jöhetsz. Geréd Vilmos így szűrte ki a nemkívánatos „látogatókat”.
Ligeti György. Születésének a századik évfordulója van 2023-ban. Dicsőszentmártonban született, mostani évszázadunknak is talán legnagyobb zeneszerzője. Volumina c. művét hallgattam idehaza, amikor feleségem csendben bejött a szobába, és egyszer csak suttogni kezdett „Ez gyönyörű, ez gyönyörű…” Ricercare, Volumina, Coulee, Harmonies, azt hiszem, ez volt a műsor.
12-én: Prokofjev 1. D-dúr hegedűversenye op. 19. és Csajkovszkij op. 58, Manfréd-szimfónia. Karmester Mihnea Ignat, a hegedűversenyt Konradin Seitzer (Németország) előadásában halljuk. „Prokofjev első hegedűversenye a háború és a nyomorúság által fémjelzett időben született. Mélyen megérint, hogy pontosan egy évszázaddal az ősbemutató után szólistaként játszhatom ezt a művet, és ráébredtem, hogy napjainkban újjáéledt az akkori erőszak és agresszió szelleme. Szépség és horror – ezen a koncerten találkozik a múlt és a zene jelen korunkban.”
A Manfréd-szimfónia káprázatos színgazdagsága, szárnyaló fantáziája Csajkovszkij fölényes mesterségbeli tudásának egyik nagy sikere.