Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Hogyan adhatnak választ a különféle léthelyzetekre, menthetnek-e életet a könyvek? – erre a kérdésre adott választ május 20-án, pénteken a Kult fesztivál nyitónapjának nagyon várt meghívottja, a vásárhelyi követőtáborral (is) rendelkező Szabados Ágnes híradós műsorvezető, az egyik legnagyobb magyar virtuális olvasóközösség létrehozója. A Nincs időm olvasni kihívás (NIOK) elindítójával Csatlos Tünde beszélgetett a marosvásárhelyi várban.
A népszerű fesztiválvendég kertelés nélkül idézte fel a híradózás miatti kiégést, lelki megtorpanást, amelyet nyolc évvel a tévés gyermekkori álom megvalósulása után érzett. Ebből az állapotból mutatott neki kiutat a könyves világ.
– Öt évvel ezelőtt játékként hoztam létre a NIOK-kihívást, azért, hogy ezzel saját magam is motiváljam. 2016 végén észrevettem, hogy az olvasmánylistámban vannak üres hónapok, amikor nem olvastam. Ebben az időszakban lettek nagyon menők az olyan kihívások, mint a jeges vödrös, és arra gondoltam, miért ne lehetne ilyesmit úgy is csinálni, hogy értelme legyen. A NIOK azért jó név, mert éppen az állítás ellenkezőjét bizonyítjuk be vele. Azt el tudom fogadni, hogy valaki folyamatosan a számára nem megfelelő könyvekbe fut bele vagy hogy inkább a Netflix szolgáltatást választja, de azt nem, hogy nincs ideje olvasni, mert az szerintem három gyermek, két kutya, nyolc macska és négy munkahely mellett is kerül, ha úgy akarjuk.
Fél évvel az internetes olvasóközösség megszületése után a követők már jelezték, hogy jó lenne élőben is találkozni.
– Eredetileg azt gondoltam, hogy ez az egész a barátaimon kívül mást nem fog érdekelni. Aztán egyszer csak ezren, kétezren, majd ötezren lettünk, és most, öt év elteltével már közel ötvenezres a tagok létszáma. Így az, ami hobbiként indult, szenvedéllyé, majd hivatássá vált – foglalta egyetlen mondatba missziója állomásait Szabados Ági, majd arról mesélt, hogy 12 éves korában vált könyvmollyá, amikor beszippantotta a Harry Potter világa. A magas irodalomnak Szerb Antal nyerte meg irodalomtörténeti művével, amelyet emelt szintű érettségire készülve talált meg a családi könyvespolcon. Kedvencéhez olyannyira hű maradt, hogy olvasóközösségéből sokan az ő biztatására láttak neki az Utas és holdvilág című regénynek, most pedig A Pendragon legendát viszi magával mindenhova, hogy szabad perceiben újraolvashassa. Ez a Szerb Antal-kötet kísérte el Marosvásárhelyre is.
A NIOK-kihívás megalapítója szerint nincs azzal semmi baj, ha valaki pusztán szórakozásból olvas, csak az a fontos, hogy a választott könyv összhangban legyen a lelkivilágával, hiszen így akár életstratégiát is mutathat neki. Ez a lényege az irodalomterápiának is, amelynek Szabados Ági – önismereti csoportok irányítójaként – szintén művelője.
Biztosan vannak, akik úgy gondolják, hogy könyvklubot működtetni, annak tagja lenni úri huncutság. Valójában egészen másról van szó. A beszélgetések nem abban merülnek ki, hogy ki mennyire lepődött meg az olvasásra ajánlott mű cselekményének fordulatán, sokkal inkább azon van a lényeg, hogy kiből mit váltott ki a könyv. Így lesz a magányos tevékenységnek számító olvasásból közösségi élmény – összegezte a NIOK-találkozók lényegét Szabados Ágnes.
Csatlos Tünde a továbbiakban Libertine nevű – egy bátor lépéssel éppen a pandémia közepén nyitott – könyvesboltjáról, illetve arról kérdezte vendégét, hogy ez a budapesti bolt hogyan biztosít teret a könyveknek az „életmentésre”. Szabados Ági elmondta, hogy a magyar főváros néhány nagy könyvesbolthálózata mellett kevés a kisebb méretű, független könyvkereskedés, amelyekben lehetőség adódna elbeszélgetni a vásárlókkal, olvasnivalót kínálni nekik. A Libertine-ben éppen ez történik. Nemrég egy lelki válságban lévő hölgynek ajánlott 8–10 könyvet, és a kedves vevő végül kettőt meg is vásárolt.
– Benne volt egy fél órám a beszélgetésben, de lehet, hogy közben megértette, hogy a könyv tud menedék lenni, és akkor már megérte – vonta le a következtetést a bolttulajdonos.
A 25 négyzetméteres könyvszigetet kizárólag előválogatott kötetek „lakják”, amelyek mind Ági szűrőjén mennek át. A négy év „könyvezés” után könyvmenedzsment-végzettségre is szert tevő olvasás-népszerűsítő szakembernek kiadója is van, a gondozásában megjelent könyvek egyedül a Libertine-ben kaphatók, illetve interneten rendelhetők.
– Ez egy olyan üzleti fogás, ami bevált – mondta Szabados Ágnes, majd arra is kitért, hogy egyre több ismert szerző keresi meg a kiadót, de akinek máshol is jelennek meg művei, annak tud nemet is mondani, mert vállalkozása olyan, mint egy nagy család, amelyben mintha előre megírták volna az alkotókkal való egyedi találkozásokat.
Az olvasás jelenlegi helyzete kapcsán a NIOK megvalósítója úgy gondolja, a könyveknek nem egymással, hanem a Netflixszel kell versenyezniük. Ági szerint a legnagyobb aggodalomra a növekvő papírárak és ennek következménye, a könyvek drágulása ad okot, ugyanakkor derűlátó, mert a jelenlegi helyzet számára csak azt jelzi, hogy bőven van még feladata az olvasás megszerettetése terén.
A továbbiakban Szabados Ágnes más könyves „akcióiról” is szó esett, egyebek mellett az Írók a vonaton, a Mutasd a könyvespolcod! és a Lapozz a 99-re videósorozatokról. A jelenlevők azt is megtudhatták, hogy Ági külföldi utazásai során szenvedélyesen gyűjti a különböző nyelveken kiadott Kis herceg-köteteket, és legutóbbi költözése után sok, a birtokában lévő műről lemondott, a hozzá legközelebb állókat, „élete könyveit” azonban magával vitte, és most újraolvassa.
Számomra a találkozó két fontos gondolata az volt, hogy a nagy élményt nyújtó olvasmányokat lehetetlen „rosszá” olvasni, az olvasáshoz pedig – akár napi pár perces, kevesebb mint egy hónap alatt szokássá váló lapozgatással – nem odatalálni, hanem – gyermekkorunk mesevilágának birtokában – visszatalálni kell.