Óraszámcsökkentés és háttere

Vélemények és javaslatok

Klaus Johannis államfőnek még egy-két napja van, hogy aláírja és kihirdesse a tanügyi törvény módosítására kidolgozott jogszabálytervezetet, amelyet döntő házként október 23-án fogadott el a szenátus. A módosító javaslat arról vált ismertté, hogy előírja a kerettantervbe foglalt heti átlagóraszám csökkentését az elemi osztályokban 20, az általános iskolában 25, a középiskolában pedig heti 30 órára. A megszabott időkeretbe a tananyag bemutatása, az ismeretek felmérése és pedagógusi felügyelet alatt az osztályban való begyakorlása is bele kell hogy férjen. Ez a cikkely a 2020–21-es iskolai évtől lépne érvénybe. 

A kisebbségi diákokra vajon gondoltak-e?

Ami a magyar és általában a nemzetiségi oktatást illeti, arról nem rendelkezik a törvénytervezet. Több mint valószínű, hogy a 20, 25, 30-as órakeretbe teljesen lehetetlen beilleszkedni, mert nem számoltak az anyanyelvi órákkal, ami első osztályban 5, később 4 óra egy héten. Ez pedig – akárhogy is számoljuk – heti 24-25, 29-30 és 34 órát jelent, ha más tantárgyakból, amelyekből nincs cikluszáró vizsga, nem csökkentik az órák számát.

Mit tartalmaz még a törvénymódosítási javaslat?

A törvénytervezet a heti óraszámra vonatkozó cikkelyen kívül megtiltja a lelki erőszakot, bántalmazást (bullying) a tanintézményekben. A második cikkely utasítja az iskolákat, hogy a kötelező általános oktatásba beírják, felvegyék a személyi számmal nem rendelkező iskolaköteles gyermekeket is. A következő cikkely pontosítja, hogy a szóbeli bántalmazás, zaklatás felismerése és kezelése érdekében felkészítő tanfolyamokat tartanak a pedagógusoknak. A közoktatási törvény 66. cikkelyét módosító, már ismertetett 4. cikkely az óraszámra vonatkozik. A következő előírja, hogy a felsőoktatási intézményekben legkevesebb tíz államilag finanszírozott helyet kell biztosítani a szociális védelmi rendszerből érkező érettségizetteknek. A hatodik cikkely meghatározza, hogy mi tartozik a zaklatás, a lelki erőszak fogalmába. A hetedik előírja, hogy a törvény életbe lépését követő 90 napon belül a Közoktatási Minisztérium kell kidolgozza a törvény alkalmazásának a módszertanát. 

Bár az iskolai zaklatás is nagyon aktuális téma, valójában az a szülő tudja, hogy mit jelent, aki a gyermekével átesett már azon, hogy az osztály hangadóinak hatására csúfolták, kizárták a közösségből, és a tanító vagy az osztályfőnök nem akart közbelépni, különböző indokokra hivatkozva. Nos, ilyen helyzetekben hasznos, ha a pedagógusnak van egy biztos pont, amire hivatkozhat és támaszkodhat. 

Ha lesz törvény, betartják-e?

A nagyobb visszhangot kiváltó kerettanterv-módosításra sokan felkapták a fejüket, hiszen általános szülői panasz (a diákokról nem is beszélve), hogy a diákok túlterheltek, és azonkívül, hogy sok időt töltenek az iskolában, rengeteg az otthoni feladat, amit a többség képtelen elvégezni. Így van olyan tanuló, aki már hatodik-hetedik osztálytól lemarad, vagy igyekszik lépést tartani, de amire elér a középiskolába, kimerült, kiégett, a tanulásba beleunt diákká válik, és – ahogy társainak közel fele – képtelen megfelelni az érettségi követelményeknek. Ha korábban a szülők többsége azon ügyködött, hogy elit iskolába írassa a gyermekét, elindult egy másik folyamat, kevésbé megterhelő, diákbarát iskolát keresnek már többen is. A jelenlegi helyzeten változtatna a jogszabálymódosítás. Ami Novák Csaba Zoltán szenátor szerint azért fontos, mert törvényben tiltja meg a diákok túlterhelését – válaszolta érdeklődésünkre. Ebben tökéletesen igaza van, csakhogy országunkban a törvény betartásával van a legnagyobb gond. 

Tudomásom szerint még érvényben van az a miniszteri rendelet, miszerint az otthoni felkészülésre két órát fordíthat a diák, amire a tanárok többsége nincs tekintettel. Van olyan nap, hogy a lelkiismeretes diák, aki minden házi feladatát pontosan meg akarja oldani, késő estére készül el a leckéivel. Ebben igazat kell adnunk a törvénytervezetet kezdeményező volt miniszternek – amit egyébként a szakszervezetiek is megerősítettek –, hogy a jelenlegi követelményrendszerrel elvesszük a diákok gyermekkorát. 

Ha a romániai helyzetet a világviszonylatban legjobb teljesítményt elért országok diákjainak órarendjével vetjük össze, kiderül, hogy azok nyolc órát töltenek az iskolában, a feladatokat ott beszélik és oldják meg, és du. 4 óra után már nem tanulhatnak.

Visszatérés az eredeti forráshoz

Az október 23-án elfogadott törvénytervezetbe foglalt óraszámot már 2011-ben is előírta az 1-es közoktatási törvény, de egy év múlva, 2012-ben éppen Ecaterina Andronescu tanügyminiszter módosította az eredeti törvényben megfogalmazott maximális óraszámokat átlagos óraszámra, ami lehetővé tette a folyamatos bővítést, és oda vezetett, hogy voltak iskolatípusok, ahol a 40-et is meghaladta a heti tanórák száma. A nemrég lemondatott miniszter asszony, aki a szakiskolai oktatás fontosságára is visszatért, az új átfogó törvénytervezetben, amelyet országos viszonylatban népszerűsített, a kerettanterv csökkentésének a szükségessége mellett foglalt állást. 

A törvénymódosítást a szociáldemokrata kormányt képviselő Liviu Pop tanügyminiszter kezdeményezte, amit a parlamenti pártok képviselői megszavaztak, és az idén ősztől életbe is lépett volna, ha az államfő nem küldi vissza, részben joggal, hogy nem előzte meg alapos hatástanulmány, nyílt vita, valamint arra hivatkozva, hogy negatív következményekkel járhat a pedagógusok számára, akik tömegesen fogják elveszteni az állásukat. Az államfő véleménye ellenére a szenátus október 23-án újból megszavazta a tervezetet, amelyben csak a törvény életbe lépésének határidejét tolta el a 2020/21-es tanévre. Ezt az államfő többször nem vétózhatja meg, és az elfogadását követő tíz napon belül ki kell hirdetnie. 

25.000 pedagógus munka nélkül 

A szóban forgó törvény, ha életbe lép, és alkalmazni fogják, felborítja az oktatási folyamatot – olvasható a Tanügyi Szabad Szakszervezetek közleményében, amely szerint 25.000 pedagógus marad állás nélkül. Véleményük szerint ez a jogszabály csak akkor lehet hasznos, ha együtt jár a továbbra is túlzsúfolt tantervek módosításával és kisebb tanulólétszámmal működő osztályok létrehozásával. Ellenkező esetben a megszabott óraszámmal a pedagógusok képtelenek lesznek megtanítani a teljes tananyagot, és a diákok nem fogak tudni kellőképpen felkészülni a vizsgákra. Ha bevezetnék az elemi iskolákban már sok helyen működő délutáni programot, ahol a diákok ebédet kapnának, és pedagógus foglalkozna velük, ellenőrizné a felkészülésüket a következő napra, és ezeknek a tanítóknak, tanároknak az állam biztosítaná a bérüket, a pedagógusok problémája is megoldódna – olvasható a szakszervezet közleményében.

Tanfelügyelőségi vélemény szerint túlzás azt állítani, hogy több ezer állás fog megszűnni, mivel jelenleg sok a normán felüli óra, és még mindig sok a szakképzetlen, aki kényszerből kapott katedrát.

Nem a politika, a diákok érdekei fontosak

Ha nem rendelkeznek a rendkívül tömény tantervek szellősebbé tételéről, akkor az óraszámcsökkentés csupán látszatintézkedés marad, ami politikai érdekeket képvisel, és nem a gyermekek tehermentesítése a cél – nyilatkozta Siklódi-Burus Botond, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke. Az RMPSZ vezetője azt is felvetette, hogy a törvénytervezet az átlagos és nem a maximális óraszámról rendelkezik. Hogy egy-egy tantárgyra hány óra jut a csökkentett keretben, azt a háttérintézményeknek már előre ki kellett volna dolgozniuk, és arra alapozva kellene módosítani a törvényt.

Szükség van a tantervek, elvárási szintek módosítására

A közoktatási tárca kisebbségügyi államtitkárságának állásfogalása, amely alapvető problémának nevezi a diákok túlterheltségét, és a művészeti és sport szakos osztályokba járó hetedikes diákok óraszámcsökkentése érdekében a szülők kérésére eredményesen lépett közbe, nyilvánvalónak tartja, hogy a kerettantervben szereplő átlagóraszám csökkentése maga után vonja az általános kerettantervek módosítását. Azt ugyanis nem lehet elvárni a pedagógustól, hogy a jelenlegi tananyagot három óra helyett kettőben tanítsa meg, és a diáktól sem, hogy megtanulja. A szerkesztőségünkhöz eljuttatott állásfoglalásban a Neveléstudományi Intézet szakembereit idézik, akik szerint a tanterv szakszerű, igényes módosítása hosszabb időt idényel. Először is a tanterv alapját képező felkészültségi szinteket (kompetenciákat) kell felülvizsgálni és módosítani. Ebből kiindulva a kisebbségi oktatásért felelős államtitkári kabinet „a módosuló kerettanterv és a megváltozott tanterv cikluskezdő osztályokba való fokozatos bevezetését tartja észszerűnek”.

Áthidaló megoldások a pedagógusoknak 

A tanerőknek „a gyermekcentrikus óraszámcsökkentés” miatti érintettsége kapcsán az államtitkárság a tömeges elbocsátásoktól való félelem helyett az áthidaló megoldások keresését ajánlja, például a kisebb létszámú osztályok működtetését és az iskola utáni iskolát, ami megoldaná a gyermekek délutáni felügyeletét, és a tanulás mellett rekreációs és fejlesztő foglalkozásokat is jelentene. Mert „az alapvető cél nem az, hogy a diákok minél kevesebb időt töltsenek a tanintézményben, hanem hogy örömmel legyenek ott, és a testi-lelki-szellemi fejlődésüket szolgálja az ott töltött idő”. 

Olyan szép ez a megfogalmazás, hogy akár be is fejezhetnénk a törvénytervezet kommentárját. Bár mindenben egyetérthetünk mind a pedagógusszövetség, mint a kisebbségügyi államtitkárság vélemé-

nyével, a valóságban mégis bonyolultabb a helyzet, mert vannak iskolák, például Marosvásárhelyen, ahol ma sincs elég tanterem a jelengi létszámmal működő osztályok befogadására, nemhogy arra, hogy kis létszámú osztályokra bontsák azokat. Ahol pedig továbbra is két váltásban oktatnak, ott a délutáni iskola beindítása ütközik nehézségbe. 

Hogy milyen mély gyökerei vannak egy törvénymódosításnak, azt első látásra nehéz elképzelni, de akiknek ez a feladata, mindenképpen hasznos, ha az érintettekkel előzetes tanácskozás során minden lehetőséget és akadályt számba vesznek. Kíváncsian várjuk, hogy 2020 őszétől mi valósul meg a törvénytervezet előírásaiból. Remélhetően a gyermekek érdekeit szem előtt tartó előírásokat nem úgy fogják betartani, mint a MOGYE magyar tagozatára vonatkozó törvénycikkelyeket.