2024. november 22., Friday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

A Hókirálynőről Bartal Kiss Rita rendezővel

Andersen egyik legszebb meséje, a Hókirálynő bemutatójára várták december 2-án, szombaton délután a marosvásárhelyi Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház nagyérdeműjét. Az előadás megszületéséről a telt házas premier előtt pár órával Bartal Kiss Rita Blattner Géza-díjas rendezővel, a zalaegerszegi Griff Bábszínház művészeti vezetőjével beszélgettünk.

– 2019-ben a nagy sikerű, többszörösen díjazott Volt egyszer egy című mesejátékot állította színpadra az Ariel társulatával. Miben adott újat a mostani közös munka?

– A Volt egyszer egynek teljesen más volt a dramaturgiai felépítése, Máté Angi nagyon szép novellameséiből épült fel, és minden bábszínésznek volt egy meséje, amit előadott, miközben a többi színész körbejátszotta a mesélőt, így a párbeszédek helyett az epikus történetmesélésre épült az előadás. A Hókirálynő ezzel szemben egy dramatikus történet, de itt is van egy mesélő szál. Az eredeti mesében Gerda különböző stációkon megy át, miközben elveszett barátját keresi, és van két idős asszony – az egyik, aki a folyóparton él, és virágoskertje van, a másik az északi Lappföldön élő öregasszony, kicsit varázslóasszony –, az Andersen-művet adaptáló Szálinger Balázs őket emelte ki a cselekményből, a történet az ő nézőpontjukból mesélődik el. Nagyon szeretem Balázsnak ezt a dramaturgiai fordulatát, ami a főhőst magányában magának megtartani akaró, céljai elérésétől önzőn visszatartó, valamint az útjára engedő, segítő embertípust, a kétféle anyai attitűdöt állítja szembe egymással. A Volt egyszer egyben egy szabadabb, metaforikus, költői világ kelt életre, és bár az Andersen-mesében is van egy nagyfokú költőiség, érzelmekkel varázslás, ez az előadás egy másfajta játékmódot, jelenlétet, más bábszínházi eszközöket igényelt. 

– Milyen technikával készült bábok láthatók a Hókirálynőben?

– Erre nem könnyű válaszolni, ugyanis a tradicionális technikák mára már mind idomultak a modern bábjátszáshoz. Én úgy gondolom, hogy nem is az a lényeg, hogy egy báb milyen technikával készült, hanem az, hogy a történetvezetést erősítse. A Hókirálynőben a két mesélő öregasszonyt a bábszínészek élőben játsszák, ugyanakkor árnyjátékot és még sok más technikát közelítettünk egymáshoz annak érdekében, hogy a mesejáték mondandója minél erősebb legyen.

– Beszéljünk egy kicsit erről a mondandóról.

– Amikor Katival (sz. m.: Székely Katalin, az Ariel Színház művészeti vezetője) egy új előadás színpadra állításáról beszélgettünk, több mesét ajánlottam neki a kedvenceimből, és örültem, hogy a Hókirálynőt választotta. Mint ismeretes, úgy kezdődik a történet, hogy volt egy gonosz manó, aki tükröket gyártott, és egy ilyen gonosz tükör eltört, a szilánkjai pedig szétszóródtak a világban, az emberek szemébe, szívébe fúródva. Ha belepillantunk az életünkbe, láthatjuk, hogy azok a szilánkok nagyon is ott vannak. A pandémia, majd a körülöttünk dúló háború miatt van a világunkban egy lefagyás, az emberek nem törődnek egymással, elmennek egymás mellett, mindenki a telefonjába bújik, az emberi kapcsolatokban máshova került a fókusz. Talán egy ilyen történet elmesélésével hozzájárulunk ahhoz, hogy a gyerekek ne ebben éljenek, ne kapják meg ennek az összetört, gonosz tükörnek a szilánkjait. 

Egyszerűségében sokat tudó világ

– Hogyan született a mesejáték látványvilága?

– Az előadás tervezőpárosa két fiatal, egyetemi tanulmányait nemrég befejezett alkotó, a bábszínházi rendező szakon végzett Maróthy Anna Zorka és Lengyel Viola látványtervező. Több közös munkájuk van, nagyon szépen kiegészítik egymást. Ezúttal is egy olyan újszerű teret, illetve látványt hoztak létre, ami az előadás alapgondolatát igyekszik vizuálisan is megjeleníteni.

– Miben nyilvánul meg ez az újszerűség?

– A látványvilág formanyelvében, a szín-, illetve díszlethasználatban. Nem egy klasszikus Andersen-adaptációt látunk, hanem egy letisztultabb, egyszerűbb, de egyszerűségében sokat tudó mesevilágot. A bábok nem realisztikusan megformált emberalakok, hanem a szereplők lényegét kifejező figurák, a karakterek absztrakciói. 

Új energiák találkozása

– Hogyan illeszkedik mindehhez a mesejáték zeneisége?

– A Hókirálynő zenéjét szintén egy sokoldalú fiatal alkotó, a bábrendezői végzettségű Cseri Hanna szerezte. Ezek sem a klasszikus stílust képviselik, hanem a jelenetek lényegét, például a hóhullás-atmoszférát erősítik, és közben kitágítják a teret. A vizualitás, a zene, a szöveg, a mozdulat, mint egy puzzle, együtt adja azt az érzetet, amit szeretnénk közvetíteni.

– A legutóbbi „puzzle-darabról”, a koreográfiáról még nem beszéltünk.

– A színpadi mozgásért felelős alkotótársam, Bíró Eszter utolsó éves koreográfia szakon. Nagyon örülök, hogy fiatalokat tudtam bevonni ebbe a munkába, mert másfajta energiát hoznak, és ez mindenképpen az előadás hasznára válik.

– A Hókirálynő az 5 év fölötti nézőknek szól, de ezen a tág kategórián belül mi mindenkinek? 

– Meggyőződésem szerint akkor jó egy előadás, ha több rétege van, van benne olyan szál, amin a gyerek néző tud haladni, és olyan gondolat is, ami a felnőttnek fontos, tehát mindenki, aki beül a nézőtérre, végül magával visz valamit. 


Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató