Az UNICEF legutóbbi jelentése szerint Romániában a gyermekek közel negyede éhezik, nem jut mindennapi kenyérhez, nincs mit magára vennie és nincs cipője, 400 ezer gyermek nem jár rendszeresen iskolába, és több mint 320 ezer kiskorú kevesebb mint napi 9 lejből él. Ugyanakkor több mint 60 ezren élnek a családjuktól elválasztva.
Az UNICEF legutóbbi jelentése szerint Romániában a gyermekek közel negyede éhezik, nem jut mindennapi kenyérhez, nincs mit magára vennie és nincs cipője, 400 ezer gyermek nem jár rendszeresen iskolába, és több mint 320 ezer kiskorú kevesebb mint napi 9 lejből él. Ugyanakkor több mint 60 ezren élnek a családjuktól elválasztva.
A jelentés az adatok közlésén kívül arról is szól, hogy mindezek ellenére az utóbbi 25 évben Románia jelentős előrelépést mutatott fel a gyermekvédelem terén, de „a statisztikai adatok mögött szomorú valóság húzódik meg”, és felkéri a román hatóságokat, „fektessenek többet a gyermekekbe”, bár a kormány és a munkaügyi miniszter szerint az állam jelentős erőfeszítéseket tesz a szegény sorsú gyermekek megsegítésére.
Ilyen körülmények között nem csoda, ha általános felháborodást váltott ki az egyik parlamenti képviselő kezdeményezése, aki speciális nyugdíjemelést javasolt a honatyáknak. Illetve nem nyugdíjemelést, hanem a meglévő nyugdíjak kiegészítését, hogy szegényeknek ne kelljen csupán egy parlamenti képviselői/szenátori nyugdíjból tengődniük. A javaslattevő csupán „igazságot akar szolgáltatni”, mert szerinte „a parlamenti képviselők és a parlamenti tisztviselők az utolsó kategória, amelynek a nyugdíja 2011 óta nem változott. A javaslat ellen a bizottság többi tagja sem tiltakozott, sőt a Volt Parlamenti Képviselők Egyesületének elnöke szerint „azt várják, hogy meghaljunk”. Tehát a honatyák úgy gondolják, igazságtalanság érte őket.
A kezdeményezés értelmében a nyugdíjba vonuló parlamenti képviselőknek – a nyugdíjuk mellett – a letöltött mandátumok függvényében életük végéig kb. 5.000 lejig terjedő pluszösszeg járna. Egy mandátum után havi 2.000 lej járna a nyugdíja mellé, kettő után legalább 3.000, három vagy több mandátum után pedig 4.000 lej fölötti nyugdíj-kiegészítést kapnának a „normális” nyugdíjuk mellett. Sőt, visszamenőleg 2010 augusztusáig meg szeretnék kapni, mert „jár nekik”.
És ez érvényes minden eddigi és a jelenlegi 588 parlamenti képviselőre és szenátorra, akiket a legutóbbi parlamenti választások során akasztottak a nyakunkba.
A pofátlanság netovábbja, tekintve, hogy sokan végigunatkoznak egy-egy mandátumot, meg nem érdemelt módon felveszik a havi több ezer euróra rúgó jutalékukat, ráadásul ez az egyik intézmény, amelyben – joggal – a legkevésbé bíznak az emberek.
A speciális parlamenti nyugdíjak korábban is léteztek, 2010-ben Emil Boc kormánya törölte el. Addig egy volt szenátor vagy képviselő egyetlen mandátumért a parlamenti juttatás 40 százalékát kapta, mintegy 5.000 lejt. Két mandátumért 60% járt, három vagy annál több mandátum után ez 80 százaléka volt a parlamenti „indemnizációnak”. Jelenleg mintegy 100 képviselőnek van már három mandátuma, ezek a legmagasabb besorolást kapják. Nos, azt képzelik, ehhez feltétlenül szükségeltetik még pár ezer lej, hiszen feláldozták magukat a hazáért és népükért.
Hogy mi lesz az éhező és fázó gyermekek százezreivel, mit érdekli őket? Jöhet utánuk az özönvíz, ők bebiztosították magukat! Jut eszembe, a minap a felsőház saját költségvetését is alaposan „meg-dobta”. Empátiájukból tehát magukon kívül másnak nemigen jut.
A munkaügyi bizottság a jövő hétre halasztotta a vitát, amelyre meghívták a tárcavezetőt is. Ezután kerül a képviselőház asztalára, amely ez esetben a döntéshozó testület. Kíváncsian várjuk a szavazás eredményét.
