Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
A nyárádmenti lakosokat a településeiken áthaladó teherforgalom mellett újabb igazságtalanság érte, amikor úgy tervezték, vagy utólag módosították az erdélyi autópálya-csomópont építési tervét, hogy Lőrincfalvára le- és felszállósávot építettek ugyan, de Marosvásárhellyel nincs összeköttetés a Metro áruházi körforgalomnál, amint azt sokan egyértelműnek gondolták. Így a megyeszékhelyről a nyárádmenti községekbe vagy onnan Marosvásárhelyre továbbra is csak a régi kerülő utakon juthatnak a munkába, iskolába, vásárolni érkezők, a piaci árusok.
Határidő előtt elkészült, és 2021. december 6-án átadták az A3-as erdélyi autópálya Marosvásárhely–Nyárádtő közötti öt kilométernyi szakaszát. Az átadás előtt jeleztük, hogy a Dózsa György községi Lőrincfalváról ugyanazon a kerülő úton lehet a megyeszékhelyre jutni, mint annak előtte. A községből Nyárádtő vagy Nyárádkarácson irányába ugyanis sokkal hosszabb úton juthatnak el Marosvásárhelyre, mint ha a vegyipari kombinát övezetében fel- és leszállósávval lehetővé tették volna a gyorsforgalmi igénybevételét mindkét irányban.
A Brassói Regionális Útügyi Igazgatóság képviselői felvetésünkre az autópálya marosvásárhelyi csomópontjának átadásakor kifejtették, hogy a gyorsforgalmi utakat az áthaladó forgalom számára tervezik, ezért nem elsőrendű a vidéki települések kiszolgálása. Az Országos Közúti Infrastruktúra-fejlesztési Hatósághoz intézett kérdéseinkkel a község polgármestere, Iszlai Tibor és a lakosság elégedetlenségét közvetítettük, és válaszokat kértünk. Az erdélyi autópálya A3-as szakaszának marosvásárhelyi csomópontja nem épülhetett volna meg a Dózsa György községi területek kisajátítása nélkül. A környéken élők ezért is elfogadhatatlannak tartják az Országos Közúti Infrastruktúra-fejlesztési Hatóság eljárását, hogy figyelmen kívül hagyták a Lőrincfalvát Marosvásárhellyel összekapcsoló le- és felhajtó létesítését.
Mivel tudomásunk van arról, hogy Dózsa György község önkormányzata a Maros Megyei Tanácsnak elküldött városrendezési tanúsítványban kiemelten kérte ezt a megoldást, és ezzel a feltétellel állították ki a tanúsítványt, az érintett hatóságok válaszára voltunk kíváncsiak.
– Miért nem tartották tiszteletben az eredeti tervet? Ki hagyta figyelmen kívül a Maros megyei hatóságok által aláírt eredeti projektet? Mennyit sikerült így megtakarítani, amennyiben ez volt az eredeti projekt feladásának az oka – kérdeztük az Országos Közúti Infrastruktúra-fejlesztési Hatóságtól.
– A CNAIR-projekt nem változott. A közúti infrastruktúrát ügykezelő hatóságnak nincs tudomása a helyi hatóságok által aláírt városrendezési tanúsítvány feltételeiről – tájékoztattak szűkszavúan.
– Hány kártalanítás történt a Lőrincfalvától Maroskecéig kisajátított földterületekre? – kérdeztük az országos hatóság illetékeseit.
– A Lőrincfalvához tartozó területek nem szerepelnek a kormányhatározatok mellékletei között. A Maroskecéhez tartozó területek kártalanítását a 2016. évi 67-es kormányrendelet (491 terület), a 2017. évi 734-es (két ingatlan) és a 2018. évi 89-es kormányrendelet (205 terület) mellékletei tartalmazzák.
– Egy tulajdonosnak 2,40 lejt ítéltek meg négyzetméterenként a Lőrincfalván található földjéért. A Nyárádtőhöz tartozó termőföldet művelő szomszédja azonban az összeg tízszeresét kapta. Ha azonos minőségű és méretű mezőgazdasági területekről van szó, miért alkalmaznak ilyen jellegű árkülönbözetet?
– A kisajátítási eljárást megindító kormányhatározatok mellékleteiben szereplő kártalanításhoz kapcsolódó egyedi összegeket a kisajátító a közjegyzői kamarák által elvégzett és a szakvélemények figyelembevételével készített értékelő jelentések alapján becsüli meg. Az országos, megyei és helyi érdekű célok eléréséhez szükséges közhasznú kisajátítások a 2010. évi 255-ös számú törvény 5-ös cikkelye alapján zajlanak.
– A kompenzációnak azt kell jelentenie, hogy az állam által kisajátított termőföld helyett – amelyen az autópálya vagy csomópont, vagy bármely országos érdekeltségű infrastruktúra épült – hasonló méretű és minőségű földet vásárolhatnak. Ismerünk olyan eseteket, amikor 5 hektárról csak néhány méternyi sávot sajátítottak ki, de ezáltal a parcelláját kettévágták, a gazda már nem tudja úgy megdolgozni, mint korábban. Figyelembe veszik-e ezeket a szempontokat a kisajátított földek után járó kártalanítás kiszámításakor?
– Az értékelő jelentéseket az engedélyezett értékbecslők országos egyesülete (ANEVAR) által felhatalmazott szakértők készítik a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően, valamint a 2010. évi 255-ös törvény előírásainak megfelelően.
A törvény 22. pontjában foglaltaknak megfelelően, ha a terület tulajdonosa a kisajátítással nem elégedett, az általános elévülési időn belül – amely attól a naptól kezdődik, hogy a kártérítés összegét megállapító határozatot közölték vele – bírósághoz fordulhat anélkül, hogy megtámadná a tulajdonjognak a kisajátítását. A fellebbezés nem függeszti fel a kártalanítás mértékét megállapító, és a tulajdonjog átruházásáról szóló határozat joghatását – áll a hatósági válaszban.
A nyárádmentiek kérése talán teljesíthető – válaszolta a Maros Megyei Tanács műszaki osztálya kérdésünkre, amikor az A3-as erdélyi autópálya Marosvásárhely– Nyárádtő közötti szakaszán tapasztalt hiányosságot vetettük fel. Mint elöljáróban kifejtették, az autópálya, így a szóban forgó szakasz is a Szállításügyi Minisztérium ügykezelésébe tartozik. Az Országos Közúti Infrastruktúra-fejlesztési Hatóság kérésére a benyújtott dokumentáció alapján a Maros Megyei Tanács 2014. március 6-án kiállította a 25-ös számú városrendezési tanúsítványt a Marosvásárhely–Marosugra autópálya és bekötőút megépítésére. Az építési engedélyt az akkor benyújtott dokumentáció alapján adták ki, és az általunk hiányolt összekötő út, amelyen Marosvásárhelyre a vegyipari kombinát övezetében a nyárádmenti községekből is le vagy fel lehetne térni, nem szerepelt az említett dokumentációban. Az országos közutak és az újonnan épített autópályák kezelője az Országos Közúti Infrastruktúra-kezelő Társaság, ezáltal a tulajdonában van az eredeti projektterv, a beruházást teljes egészében a CNAIR irányította. Amennyiben azonban Nyárádkarácson és Dózsa György község képviselői kérik a jogorvoslatot, a Maros Megyei Tanács megteszi az erre irányuló szükséges lépéseket.
A természetes vagy jogi személyek tulajdonában lévő mezőgazdasági földterületek elfoglalására vonatkozóan azonban az Országos Közúti Infrastruktúra-kezelő Társaságnak el kellett volna végeznie a közérdekű célú kisajátítási eljárást, és kártalanítást adni a földterületek tulajdonosainak – tájékoztatott a Maros Megyei Tanács műszaki osztálya.