Újabb elismerés Kovrig Magdolnának

A Magyar Művészeti Akadémiától kapott, a művészetpedagógiai munkáját elismerő kitüntetés után a Magyar Kultúra Lovagja címet is megkapta Kovrig Magdolna nyugalmazott erdőszentgyörgyi tanárnő.

Január 17-én a budapesti Stefánia-Palotában a magyar kultúra napja alkalmából rendezett gálaműsoron a Falvak Kultúrájáért Alapítvány kiosztotta a Magyar Kultúra Lovagja címeket a tavalyi jelölések alapján kiválasztott személyeknek. Ezek között találjuk az erdőszentgyörgyi Kovrig Magdolna nyugalmazott tanárnőt is, aki a magyar kultúra határon túli ápolása érdekében kifejtett tevékenységéért kapta ezt az elismerést.

Pedagógusi pályáját a szentdemeteri iskolában kezdte 1964-ben, majd 1974-től nyugdíjazásáig, 2004-ig az erdőszentgyörgyi középiskola magyar–francia szakos tanára volt. Meggyőződése volt, hogy a tanítás, nevelés nem csak a tanórára korlátozódik. Felismerte, hogy a színjátszás rendkívül jótékonyan hat a gyerekek személyiségének alakulására, ezért csatlakozott a helyi színjátszóköri tevékenységhez, és több mint három évtizede szervezi a műkedvelő színjátszók évenkénti fesztiválját, a Színpadot Erdőszentgyörgyön, ezzel párhuzamosan két évtizede nyári színjátszó táborokat is a gyerekek számára, felismerve azt az igazságot, hogy szeretni lehet a színjátszást, de minőségi munkát csak akkor végezhetnek, ha bizonyos alapvető színjátszói ismeretekkel rendelkeznek.

Hatos Gyöngyvérrel létrehozták a Bodor Péter Művelődési Egyesületet, hogy intézményes keretek között terjeszthessék, éltethessék a magyar kultúrát a lakosság körében. Az egyesületet 2002 óta vezeti, azóta sok művelődési eseményt szerveztek a Kis-Küküllőnél elterülő kisvárosban: irodalmi délutánokat (a Bölöni Domokos vezette Súrlott Grádiccsal közösen), író-olvasó találkozókat, könyvbemutatókat, kiállításokat (Datui Victor, Sándor János, Veress Gábor, Makovecz Imre, stb.), 2013-ban megemlékeztek Bözödi György születésének 100. évfordulójáról. A városnapokon, Rhédey Claudia szobrának avatásán irodalmi műsorral lépett fel az egyesület, és megvalósították néhai Buksa Éva tanárnő ötlete nyomán és irányításával a Bodor Péter emlékszobát, a zenélő kút makettjével. A nemzeti ünnepek, évfordulók megszervezésében is tevékenyen kiveszi részét az egyesület, akárcsak különböző vendégművészek előadásainak népszerűsítésében, és a testvérvárosi kapcsolatok erősítésébe is bekapcsolódtak. Ugyanakkor 2002 decemberétől szerkesztik és kiadják az Erdőszentgyörgyi Figyelő című helyi művelődési és közéleti lapot, amely a település és a vidék szellemi és gazdasági életének rögzítését és átmentését végzi az utókor számára. Mindeddig a 24 évfolyam alatt 214 szám látott nyomdafestéket.

Az egyesület többször pályázott sikeresen, amivel nemcsak saját működését biztosította, de hozzájárult az erdőszentgyörgyi műszaki líceum anyagi felszereltségének gyarapításához is.

Miután a tavalyi év vége felé megkapta a Magyar Művészeti Akadémia kitüntetését, a legnagyobb meglepetésére idén januárban arról értesült, hogy újabb elismerésben részesül. A Magyar Kultúra Lovagja megtisztelő címre nem számított, még a legtávolabbi elképzelései között sem szerepelt, hiszen „ugyanazért a munkáért nem jár szekérderéknyi kitüntetés” – mondta el lapunknak a tanárnő (képünkön), hozzátéve, hogy az önkormányzat által felterjesztett jelölésről sem volt tudomása, viszont nagyon megtisztelő ez a helyi gesztus. 

Számára ez az elismerés azt jelenti, hogy „mindaz, amit erőmhöz mérten próbáltam tenni közösségem érdekében, nem hullt terméketlen földbe, és talán egynéhányuk számára hasznos volt, és értéket jelentett. Megerősíti a hitet bennem, és talán a hozzám hasonló »nemzet napszámosaiban« is, hogy a magyar kultúra ügye nagyon fontos vidékünkön. Az évszázadok során elraktározódott kulturális értékeink jelentik a biztosítékot arra, hogy van és lesz jövőnk. És ezért érdemes munkálkodni, »küzdeni erőnk szerint a legnemesbekért«! Ezekkel a gondolatokkal köszönöm meg az újabb kitüntetést, remélve, hogy a Fennvaló még egy-két évig engedi, hogy erőmhöz mérten tehessek valamit közösségünkért, azzal a hittel, hogy az utánam jövők majd folytatják, mert jövőnk egyik fontos záloga nyelvünk és kultúránk!” – értékelte a Népújság megkeresésére a megtisztelő cím odaítélését a tanárnő.

A Falvak Kultúrájáért Alapítvány idén 28 személynek ítélte oda a lovagi címet, ebből csupán három erdélyi. Kovrig Magdolna mellett a csíkdánfalvi Kajtár Csaba tanár, népművelő, volt iskolaigazgató és Tóth Guttman Emese ének- és zenetanár, karnagy, a Romániai Magyar Dalosszövetség volt elnöke kapta meg ezt a kitüntetést. Posztumusz lovagi címet ítéltek oda a mikolai (Szatmár megye) néhai Gellért Sándor író, költő, műfordító részére is.