2020. november 30., hétfő

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

A környezetvédelem, a méltányosság és a hatékonyság jegyében

Csak a rugalmas, fenntartható és válságbiztos agrárpolitika garantálhatja, hogy a gazdálkodók továbbra is biztosítani tudják a biztonságos élemiszerellátást az unió egészében – hangoztatták az európai parlamenti képviselők a 2022 utáni agrárpolitika reformjáról szóló, minap elfogadott álláspontjukban.

A parlamenti delegáció ezzel készen áll a tárgyalásokra az uniós szakminiszterekkel. A testület több támogatást kér az éghajlat- és környezetbarát gazdálkodóknak: az éves közvetlen kifizetések maximuma 100 ezer euró lesz, a kisvállalkozások több támogatáshoz jutnak, a gazdálkodók egyedi igényeire válaszoló válságintézkedéseket javasolnak, és szigorúbb szankciókat a környezetvédelmi vagy állatjóléti szabályokat sorozatosan megszegőkkel szemben.


Elmozdulás a teljesítményalapú szakpolitika felé

A képviselők támogatják azt a szakpolitikai irányváltást, amelynek köszönhetően az uniós agrárpolitika ezentúl jobban igazodik az egyes tagországok egyedi igényeihez. Ugyanakkor ragaszkodnak ahhoz, hogy az unió egészében egyenlőek maradjanak a versenyfeltételek. A kormányoknak stratégiai tervet kell készíteniük és jóváhagyatniuk a Bizottsággal, amelyben felvázolják, hogyan szándékozzák a gyakorlatban végrehajtani az uniós célkitűzéseket. A Bizottság pedig nem csak a szabályos teljesítést, hanem a teljesítményt is ellenőrizni fogja. 


Az uniós gazdálkodások környezeti hatásának javítása

A stratégiai terveknek összhangban kell állniuk a párizsi megállapodás céljaival – fogalmaznak a képviselők. A Parlament megerősítette az éghajlat- és környezetbarát elemeket a közvetlen kifizetések feltételei között. Ezeket a feltételeket minden gazdálkodónak teljesítenie kell, ha közvetlen kifizetésben szeretne részesülni.

A képviselők ezenkívül a vidékfejlesztési források legalább 35 százalékát is különböző környezetvédelmi, illetve az éghajlatváltozás ellen ható beavatkozásokra fordítanák. A közvetlen kifizetésekre szánt források legalább 30 százalékát önkéntesen ökogazdálkodási módszereket alkalmazók támogatására kellene kiosztani. Az ilyen módszereket alkalmazó gazdálkodók a környezetbarát lépésért cserébe több támogatást kaphatnának. 

Ragaszkodnak ahhoz, hogy minden tagállam biztosítson gazdálkodói számára mezőgazdasági tanácsadást, és az uniós támogatása legalább 30 százalékából segítse a gazdálkodókat megbirkózni az éghajlatváltozással, a természeti erőforrások fenntartható kezelésében és a biológiai sokféleség megőrzésében. Ugyanakkor arra kérik a tagállamokat, hogy ösztönözzék gazdálkodóikat: a mezőgazdasági területek tíz százalékát ne vonják be a termelésbe, hanem a biológiai sokféleség kedvéért tartsák fenn például sövényeknek, nem termő fáknak, tavaknak.



Kevesebb pénz a nagyüzemeknek, több a kisvállalkozásoknak és a fiatal gazdálkodóknak

A képviselők a közvetlen kifizetések éves összegének 60 ezer euró feletti részét fokozatosan csökkentenék, a kifizetések felső határát pedig 100 ezer euróban szabnák meg. A gazdálkodók azonban a teljes összegből még csökkentés előtt levonhatnák a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódóan bejelentett munkabérek 50 százalékát. A nemzeti közvetlen kifizetések legalább hat százalékát a kis- és középméretű gazdálkodások támogatására kellene fordítani. Ha azonban ez az arány meghaladja a 12 százalékot, akkor a 100 ezer eurós kifizetési plafon betartása váljon önkéntessé – javasolják a képviselők.

A tagállamok a közvetlen kifizetésekre szánt keret legalább négy százalékát fiatal gazdálkodók támogatására fordíthatják. A képviselők szerint a vidékfejlesztési alapból további támogatás biztosítható úgy, hogy a fiatal gazdálkodók beruházásait előbbre sorolják.

A Parlament külön nyomatékosítja, hogy uniós támogatásban csak azok részesülhetnek, akik legalább minimális szintű mezőgazdasági tevékenységet folytatnak. Automatikusan ki kell zárni azokat, akik repülőtereket, vasúttársaságokat, vízműveket, ingatlanügynökségeket, illetve állandó sport- és rekreációs területeket üzemeltetnek.


Vegaburger és tofusteak: nincs változás a növényalapú termékek címkézésében

A képviselők elutasították az összes olyan módosító indítványt, amelyek kizárólag a hústartalmú termékek esetében engedélyezték volna a húsra vonatkozó elnevezéseket. A növényalapú termékek elnevezésében tehát nem változik semmi.


Segítség válsághelyzetben és a nehézségek leküzdéséhez

A Parlament a bizottsági javaslathoz képest további segítő intézkedéseket tart szükségesnek ahhoz, hogy a gazdálkodók meg tudjanak birkózni a különböző nehézségekkel, és fel legyenek készülve az esetleges válsághelyzetekre. A képviselők nagyobb piaci átláthatóságot szeretnének, beavatkozási stratégiát várnak minden egyes mezőgazdaság termékre vonatkozóan, és kérik, hogy a környezet állapotát vagy az állatok egészségét és jólétét javító mezőgazdasági gyakorlat mentesüljün a versenyjogi szabályok alól. A Parlament emellett szorgalmazza, hogy a gazdálkodókat az árak és piacok ingadozásakor kisegítő mezőgazdasági válságtartalék ne csak szükség esetén rendelkezésre álló, hanem állandó eszköz legyen, rendes költségvetéssel.


A sorozatos szabályszegés szigorúbb büntetése és uniós panasztételi mechanizmus

A Parlament szigorítani kívánja a szankciókat azokkal szemben, akik több alkalommal is megsértik az uniós szabályokat például a környezetvédelem vagy az állatjólét terén. A büntetés mértékét a támogatási jogosultság szerinti kifizetés jelenlegi öt százalékáról tíz százalékra kellene növelni.

A képviselők emellett eseti uniós panasztételi mechanizmus felállítását is szorgalmazzák. Akkor lehetne ezzel az eszközzel élni, ha egy gazdálkodó vagy vidéki kedvezményezett úgy érzi, hogy olyan igazságtalanság vagy hátrány érte egy uniós támogatással kapcsolatban, amelyet saját nemzeti kormánya nem orvosolt kellőképpen.

A stratégiai tervekről szóló rendelet tervezetét a képviselők 425 szavazattal, 212 ellenében és 51 tartózkodás mellett fogadták el

A közös piacszervezésről szóló rendelet tervezetét 463 szavazattal, 133 ellenében és 92 tartózkodás mellett fogadták el

A közös agrárpolitika (KAP) finanszírozásáról, irányításáról és monitorozásáról szóló rendelet tervezetét pedig 434 szavazattal, 185 ellenében és 69 tartózkodás mellett fogadták el. 

*

Az 1962-ben elindított uniós agrárpolitika legutóbbi reformjára 2013-ban került sor.

A közös agrárpolitika jelenlegi szabályozása 2020. december 31-ig van érvényben. Ezt követően átmeneti szabályok lépnek életbe egészen addig, amíg új megállapodás nem születik a Parlament és a Tanács között a KAP folyamatban levő reformjáról, és a két intézmény azt el nem fogadja.

A KAP költségvetése a 2020-as uniós büdzsé 34,5 százalékát teszi ki (58,12 milliárd euró). A KAP forrásainak 70 százaléka hétmillió uniós gazdaság megélhetését segíti.

(Forrás az Európai Parlament Magyarországi Kapcsolattartó Irodája)