2021. szeptember 26., vasárnap

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

A támogatás ellenére újra és újra utcára küldik a gyerekeket

Március végén kezdődött és nemrég zárult Marosvásárhelyen a Mondj nemet a koldulásra. Ne adj pénzt a koldusoknak! elnevezésű kampány, amely során a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal szociális osztálya, a helyi rendőrséggel, a gyermekvédelmi igazgatósággal, a megyei rendőrség bűnmegelőző osztályával, valamint az Emberkereskedelem Elleni Országos Ügynökség Regionális Központjával közösen próbált fellépni a kiskorúak kihasználása, koldulásra kényszerítése ellen.

Marosvásárhelyen is gyakori, hogy a város főterén, forgalmas útkereszteződéseknél vagy a lakónegyedekben a boltok, templomok bejáratánál koszos, hiányos öltözékű gyerekek tartják a markukat az arra járóknak. Sajnos azok, akik jó szándékkal kiflit vagy gyümölcsöt vesznek nekik, sok esetben tapasztalják, hogy az élelmet nem igazán értékelik, netán el is dobják, nekik pénz kell, ugyanis ezt várják el tőlük a szülők.

A kampány során a városlakóktól 45 bejelentés érkezett, a legtöbben a helyi rendőrségnek jelezték, hogy a város valamely pontján kolduló gyereket láttak. Ezek nyomán kilenc családot azonosítottak, akiknek a gyermekei az utcákon koldultak, sokan már szerepeltek a gyermekvédelmi igazgatóság nyilvántartásában. Voltak közöttük olyan családok, amelyek a szociális ankét elkészítését követően támogatásban részesültek, de olyan négygyerekes család is, amelyiktől elvették és ideiglenesen a védelmi rendszerben helyezték el a gyermekeket. A helyszíni szemlék során olyan kiskorúakat is találtak, akiknek a szülei elhunytak vagy külföldön dolgoznak, ezért őket átmenetileg rokonoknál próbálják elhelyezni. Három olyan gyerek is koldult Marosvásárhelyen, akik más településről érkeztek a megyeközpontba, esetükben a lakhelyük polgármesteri hivatalának segítségét kérték.

A kampány idején heti rendszerességgel került sor találkozókra azon intézmények képviselői között, amelyek érintettek ebben az ügyben, ugyanakkor a koldulás jelenségével kapcsolatos plakátok, tájékoztató anyagok voltak láthatók a város forgalmas helyein, a tömegközlekedési járműveken, valamint a hátrányos helyzetű közösségekben szolgáló lelkészeken keresztül is próbálták továbbítani a kampány üzenetét.

Bár a kampány hivatalosan lezárult, a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal szociális osztálya az elkövetkező időszakban is szeretné folytatni a kezdeményezést, figyelemmel kísérik a helyzet alakulását, tanácsadást biztosítanak a nehéz helyzetben levő gyerekeknek és családoknak a koldulás visszaszorítása érdekében, azért, hogy az utcán tengődő gyerekek iskolába kerüljenek, és valamelyest jobb körülmények között élhessenek.

Továbbá a városlakók segítségét is kérik, hogy amennyiben koldulókat látnak a város területén, hívják a helyi rendőrség diszpécserszolgálatát a 0265-250-760-os, a gyermeksegélyvonalat a 0800 800 883-as, illetve a Marosvásárhelyi Szociális Igazgatóságot a 0365-430-859-es telefonszámon.


Tizenhat gyermeket kellett kiemelni a családjából

Mi történik a továbbiakban azokkal a kolduló gyerekekkel, akiket a hatóságok az utcán találnak? – kérdeztük Deak Elidától, a Maros Megyei Szociális Ellátási és Gyermek- védelmi Igazgatóság igazgatóhelyettesétől.

Mint mondta, jelenleg 47 olyan gyerek (37-en marosvásárhelyiek, a többiek más településeken élnek) szerepel a nyilvántartásukban, akiket kolduláson értek, közülük 28 családi helyzetének az alakulását az adott település önkormányzatának a szociális osztálya kíséri figyelemmel, illetve különféle szolgáltatásokban részesülnek. 16 gyereket ki kellett emelni a családból, és a gyermekvédelmi igazgatóság elhelyezte őket a védelmi rendszerben. Három gyerek családi helyzete kedvezően alakult, miután részesültek az önkormányzat által nyújtott szolgáltatásokban, ezért a hatóságok lezártnak tekintik az ügyüket. 

Az eljárás kapcsán az igazgatóhelyettes rámutatott: ha kolduló gyereket lát valaki, azt első lépésben a helyi rendőrségnek kell jelenteni, ugyanis az 1991. évi 61-es törvény értelmében a helyi rendőrség felléphet ilyen helyzetben: azonosítja a gyereket, annak a családját, és bírságot szab ki a szülőkre. Következő lépésben értesítik a gyermekvédelmi igazgatóságot, onnan pedig jelzik az adott település önkormányzatához tartozó szociális osztálynak, hogy a helyszínen mérjék fel szociális ankéttal az adott család helyzetét. Ezt követően minden esetben készül egy úgynevezett szolgáltatási terv, a törvény által biztosított lehetőségek függvényében a helyi önkormányzat támogatja a családot – szociális segély vagy fűtéspótlék stb. –, illetve szolgáltatásokban részesül, hogy ne kelljen elválasztani a gyereket a családtól. A nappali központokban elérhető szolgáltatások az egyik legnagyobb segítséget jelentik a gyerekek számára, sok polgármesteri hivatal működtet nappali központokat, és ha nem, az adott településen, együttműködve az egyházakkal vagy nemkormányzati szervezetekkel, biztosítanak ilyen szolgáltatásokat. Ezekben a központokban a gyerek tanul, gondoskodnak róla, sok esetben az étkeztetését is megoldják, tehát gyakorlatilag csak aludni megy haza. Sok központ a szülőknek is szervez tanácsadást.

Ez a szolgáltatási terv egy időre szól, a családok helyzetének függvényében, pár hónapra, de akár egy évre vagy ennél többre. Ha ez idő alatt, amíg a polgármesteri hivatal által megszabott szolgáltatásokban részesül a család, a gyereket újra az utcán találják, hogy koldul, akkor a szülőkre nézve az már nem szabálysértésnek, hanem bűnténynek minősül. Ekkor lép közbe a gyermekvédelmi igazgatóság, a kiskorút kiemelik a családból, és elhelyezik a védelmi rendszerben – fejtette ki Deak Elida. A nyilvántartásban jelenleg szereplő, a családjukból kiemelt 16 gyerek 8–13 év közötti, és többen közülük nem jártak iskolába. Legtöbb esetben rendezetlen körülmények között élő családokról van szó, ahol a mélyszegénység mellett az alkoholizmus és az erőszak is mindennap előfordulhat, a családból kiemelt gyerekek aránya is bizonyítja, hogy a szülők a hatósági támogatás ellenére sem értik meg, hogy nem szabad a gyereket pénzszerzési eszköznek tekinteni, így újra meg újra visszaküldik az utcára.

Fotó: Nagy Tibor