2024. november 25., Monday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

A tizenharmadik

1901 óta ő a tizenharmadik írónő, aki elnyerte a Svéd Akadémia Nobel-díját, 8 millió svéd koronát. Alig néhány éve, 2009-ben Herta Müller Lélegzethinta című könyvéről írtam, a bánsági svábok deportálásának könyvéről, a romániai származású írónőről, az akkori irodalmi Nobel-díjasról, akinek írásait nagy rokonszenvvel és érdeklődéssel kísérte a hazai közvélemény.


1901 óta ő a tizenharmadik írónő, aki elnyerte a Svéd Akadémia Nobel-díját, 8 millió svéd koronát. Alig néhány éve, 2009-ben Herta Müller Lélegzethinta című könyvéről írtam, a bánsági svábok deportálásának könyvéről, a romániai származású írónőről, az akkori irodalmi Nobel-díjasról, akinek írásait nagy rokonszenvvel és érdeklődéssel kísérte a hazai közvélemény. Ő maga közeli volt, a fájdalommal teli megírt embersorsok pedig számunkra a közelmúlt történetének emlékei.

Alice Munro egy távoli, hatalmas földrészen, annak is egy nagyon kicsi szegletében, Kanada Ontario tartományának egyik kisvárosában töltötte gyermekkorát. Írásaival mégis közel került hozzánk, tematikája, elbeszélései korunk asszony- vagy leányhőseinek ugyancsak nem könnyű életéről szólnak, életük fájdalmai, izgalmai, küzdése a nagy tavak, erdők, hatalmas folyók környékéről is megérintenek.

Már 2006-tól olvashattuk magyarul – tegyem hozzá a magam részéről, ha olvastam volna – néhány könyvét. A budapesti Park Kiadó eddig 5 könyvét jelentette meg, ideje tehát, hogy a nagy elismerés után meggyőződjünk írásai értékéről. Szülővárosát Winghamet, Kanada délkeleti részén, Ontario államban találom meg a térképen. Egy ilyen kisváros lesz minden jellegzetességével, szokásaival, építkezéseivel, Jubilee néven az a kisváros, amely novella-füzéreinek 1940-ben színhelye. A könyv nyolc novelláját fűzi egybe, akár önéletrajzi regényként, címe: Asszonyok, lányok élete (Lives of girls and women). 1971-ben jelent meg, magyar kiadása Mester Mónika kitűnő fordításában 2009-ben, a 2001-ben megjelent New York-i kiadást alapul véve.

5-10-15 holdas birtokok terülnek el azon a földön, amelyet a Wawanash folyó szel át, itt élnek a mesélő kislány szülei, rokonai, barátai. A gyermekkort és a különös vidéket, a számunkra nehezen elképzelhető tájat felidéző novella alapján azt hinné az ember, hogy a jövendő írónő a táj szerelmese lesz, nem tud majd elszakadni tőle. Apja ezüstrókákat tenyészt, jó barátja, aki a családhoz szegődik, magányos különc, a halászatból él, minden halfajtát ismer, minden rejteket felkutat a zegzugos, mocsaras folyó mentén. Ám Del Jordan, a novellák kislány hőse a közeli kisvárosba kerül, nagynénjei, nagybátyja közelébe, anyja pedig, akitől érdeklődését, tudásvágyát, ambícióit örökli, nehéz élete mellett Jubileeben enciklopédia-sorozat eladásával foglalkozik. Különös jellemekkel találkozunk, Craig nagybácsi, a családi krónika szerzője állami tisztviselő, rövid megjegyzéseiből kitűnik, hogy a valahai ősök protestáns ír bevándorlók lehettek. Craig két nővére Elspeth és Grace, kisvárosi öreglányok, kitűnő mesélők, jó gazdasszonyok, „megvolt bennük az írek adottsága a mély tisztelettel kimondott, tomboló gúnyolódásra.”

Alice Munro jellemzései, meséje tömör és világos. Néha jelzői döbbentenek meg, olyankor érzi az ember, milyen távoli, számunkra még milyen ismeretlen világ hétköznapjait írja.

(A ház tele volt egymáshoz nyomuló, egymásba olvadó emberekkel, akár a tompa, régi ceruzák, összebújva, megadóan énekeltek.)

A csöndes nyugalmat árasztó leírásokat, történeteket, egy temetés zavarja meg, apró jelenetek, Craig nagybácsi a liliomok alatt, a végtelenül hosszú készülődés a szertartásra, az öltözékek és végül a két nagynéni elárvulása. Az ilyen írásairól állapítják meg kritikusai, hogy csehovi novellák, az írónőt kanadai Csehovnak nevezik.

Del Jordan egyenesen kimondja anyjáról, hogy különcnek tekintették, abszurd vonásai az ő gyermek vállára nehezednek. „És ha a világon az a boldogság, hogy az ember hisz abban, amit árusít, hát akkor anyám boldog volt. Az ő számára a tudás nem volt fagyos. Melengető volt és szép”. – Írja az enciklopédiákat a tudásba vetett hittel áruló anyjáról.

Del anyjának egy balul sikerült rendezvényén, amikor hölgypartit tart, megjelenik egy magyar hölgy is, a kisvárosi orvos, dr. Comber felesége. „Egy magyar nő, elképesztő neve volt, néha felszolgálta másoknak, mint a tálcán a halat, minden ezüstpikkelyes szótagját sértetlenül, mégis teljesen hiába, mert Jubilee-ben senki sem tudta se kiejteni, se megjegyezni”.

Ha anyja felidézte nehéz gyermekkorát vagy messzire elszármazott bátyjairól beszélt, „elbűvölte a régi, fiatalkori lénye”.

Bonyolult és sok-sok vizsgálódást, templomba járást jelent a kislánynak a vallás. Szeretne hinni, szeretne imádkozni, de rémülten látja az elkerülhetetlen ütközést, a vallásét és az életét.

Újabb arcok jelennek meg életében, arcok, mert ezeket írja le mesterien jellemzéseiben: Naomi, a kisvárosi lányok tettre kész, józanul gondolkodó típusa, Chamberlain, az albérlőjük barátja. Furcsa módon ő vezeti be eléggé kiábrándítóan az erotika rejtelmeibe és a kislány számára undorító bemutatásába.

Del kitűnő tanuló, jó barátságban van a hozzáillő, ugyancsak jó tanuló Jerry Storeyvel. Jó lenne hinnünk, hogy a két fiatal közös jövőt képzel el, ez a szerelem útja is lesz Del számára, ám jönnie kellett egy nagyon más, vad és csupán az érzékeiben tobzódó szerelemnek, hogy a felserdült kamaszlány elfeledkezhessék önmagának tett ígéretéről, előrelátásáról abban, hogy egy nő eleve sebezhető, de óvatosságra, önvédelemre van szüksége és meg kell őriznie önbecsülését.

A befejezés egy minden előző tervét elsöprő szerelem sodrába viszi a lányt, uralja teljes érzésvilágát, mindennél fontosabb lesz számára Grant, egy hithű baptista családból származó, erdőmunkás fiatalember. Megjelennek itt is Munro írásművészetének legjobb mozzanatai, amikor arckifejezések érzelmi leírásával jellemez. „Nem volt nagyon magas, a bőre sötét, a szemgödre mély, csontos arca kétfelől hosszú és enyhén beesett, és az arckifejezése komoly, öntudatlanul is szemtelen.”

Az olvasó számára végül megelégedést hoz a végkifejlet. Szeretjük ugyanis azt látni, hogy hősünk – jelen esetben Del –, nem válik kiszolgáltatottá, nem engedi legyőzni önmagát.

„…Meglepődtem, nem azon, hogy Garnettel csatázom, hanem, hogy bárki akkorát tévedhet, hogy úgy gondolja, igazán hatalma van fölöttem.”

A modern kanadai irodalom díjazása, számunkra olykor különös, mégis izgalmas megjelenése Alice Munro, immár 82 éves írónő műveiben, olyan biztató jele az irodalom vonzásának, hatásának és hatalmas távlatokat áthidaló, emberi kapcsolatokat, közös eszméket összetartó erejének, amelyre a következő nemzedékeknek is szükségük van. A Park Kiadó gondozásában megjelent A csend, vétkek, szenvedély (2007), a Mennyi boldogság (2011), a Szeret, nem szeret – kilenc történet ( 2008), Egy jóravaló nő szerelme (2009) és várható új könyve sok olvasónak szerez örömet és meggyőz a Svéd Akadémia jó választásáról.

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató