A természettudományokat oktató pedagógusok szakmai fejlődését, a gyakorlati módszerek megosztását és a tanári közösségek együttműködését helyezi középpontba az október 24-én Marosvásárhelyen első alkalommal megszervezett TERMOSZ – Természettudományok Oktatásmódszertani Szemléje. A konferencián plenáris előadások, több mint húsz műhely és pedagógusok által bemutatott jó gyakorlatok várják a résztvevőket.
A természettudományos tantárgyak oktatásában nemcsak az számít, hogy milyen tudást ad át a pedagógus, hanem az is, hogy azt milyen módon teszi. Erre a kérdésre keresi a gyakorlati válaszokat a TERMOSZ konferencia, amelyet a Philothea Klub Egyesület és a Sapientia EMTE Marosvásárhelyi Kara közösen szervez. A kezdeményezés mögött egy olyan szakmai igény áll, amelyet a szervezők szerint maguk a pedagógusok is egyre erősebben éreznek: kevés a magyar nyelvű, szakspecifikus módszertani képzés, miközben az iskolai oktatásnak folyamatosan alkalmazkodnia kell a megváltozott körülményekhez.
A konferencia bemutatására szeptember 15-én tartottak sajtótájékoztatót a Sapientia EMTE Marosvásárhelyi Karán. Dr. Domokos József, a kar dékánja elmondta, hogy az egyetem számára természetes kapcsolódási pontot jelent a természettudományos oktatás támogatása, hiszen számos olyan képzés működik a karon, amely nagymértékben épít a középiskolában megszerzett matematikai és természettudományos ismeretekre.
Ide tartoznak többek között a gépészmérnöki, mechatronikai mérnöki és villamosmérnöki képzések, az automatizálás, a számítástechnika és a telekommunikáció területei, valamint a kertészmérnöki és tájépítészmérnöki szakok. Az informatika szintén olyan terület, amelynél fontos szerepe van a középiskolai alapoknak.
„Nagyon-nagyon fontos szerepe van a középiskolában elsajátított tananyagnak” – hangsúlyozta a dékán, elsősorban a matematika, fizika, kémia, biológia és földrajz területére utalva.
Kapcsolat az iskola és az egyetem között
Dr. Domokos József szerint a Sapientia nemcsak az oktatás és a kutatás területén kíván szerepet vállalni, hanem a közösség felé fordulást is fontos feladatának tekinti. A TERMOSZ ezért lehetőséget teremt arra is, hogy a felsőoktatás és a középiskolai oktatás képviselői találkozzanak, tapasztalatokat cseréljenek.
A konferencia a pedagógusképzésben részt vevő egyetemi hallgatók számára is hasznos lehet, közvetve pedig a középiskolás diákokhoz is elérhetnek azok az új módszerek és szemléletek, amelyeket a pedagógusok a rendezvényen megismernek.
A szervezők hosszú távon gondolkodnak: nem egy egyszeri eseményt szeretnének létrehozni, hanem olyan konferenciát, amely évről évre folytatódhat. A kezdeményezésben több szakmai és intézményi partner is részt vesz, köztük a Kolozsvári Akadémiai Bizottság szakbizottságai, a Maros Megyei Tanfelügyelőség és a Maros Megyei Pedagógusok Háza.
A pedagógusok számára különösen fontos lehet, hogy a konferencia műhelytevékenységei továbbképzésként is elszámolhatók legyenek. A szervezők ennek érdekében együttműködési keretszerződésről is megállapodtak a Pedagógusok Házával.
„Az iskola nem csak információkat ad át”
A Philothea Klub Egyesület több mint három évtizede működik Marosvásárhelyen. Belényesi Gabriella, az egyesület menedzsere szerint szervezetük számára a TERMOSZ egy új területet jelent, hiszen korábban számos szakmai konferenciát szerveztek, az orvosi témáktól az önkéntességig, de ez az első kifejezetten pedagógusoknak szóló rendezvényük.
A Philothea ugyanakkor mintegy húsz éve szervez iskolai projekteket, tematikus osztályfőnöki órákat, illetve iskolán kívüli programokat, így a konferencia szervesen kapcsolódik korábbi tevékenységükhöz. Belényesi Gabriella szerint az iskola feladata nem merülhet ki abban, hogy információkat közvetít a diákok felé.
„Nagyon fontos az, hogy hogyan” – mondta, arra utalva, hogy a tananyag átadásának módszere legalább olyan fontos kérdés, mint maga a tananyag.
A szervező úgy látja, kevés olyan minőségi módszertani konferencia van, amely valóban gyakorlati segítséget nyújt a pedagógusoknak. A tanügyi reformokról ugyan folyamatosan szó esik, a változás azonban sok esetben inkább papíron jelenik meg, mint az osztálytermekben.
A TERMOSZ éppen ezért alulról induló megújulási lehetőségként tekint a módszertani tudás megosztására. A cél az, hogy a pedagógusok olyan ötleteket kapjanak, amelyeket később saját osztályaikban is alkalmazni tudnak.
A Philothea munkájának másik fontos területe a prevenció és az életmódra nevelés. A szervezet iskolai programjai között olyan kezdeményezések is szerepelnek, amelyek a fiatalokat a mindennapi élet kihívásaira készítik fel. A digitális világ és az internet térnyerése, valamint a fogyasztói társadalom számos új kihívást állított a gyerekek és fiatalok elé.
A konferencia ezért nem kizárólag a szűken vett természettudományos módszertanra összpontosít. A műhelyek között olyanok is lesznek, amelyek a neveléshez kapcsolódó programok – például a Zöld hét vagy az Iskola másként hét – változatosabbá tételéhez adhatnak ötleteket.
Egy biológiatanár saját hiányérzetéből indult ki
A TERMOSZ ötletgazdája és főszervezője, Joó Borbála maga is pedagógus: biológiát tanít. Mint elmondta, a konferencia gondolata elsősorban saját és kollégái hiányérzetéből született.
Magyar nyelven kevés szakspecifikus módszertani képzés áll a természettudományokat oktató pedagógusok rendelkezésére. Amikor saját iskolájában és más, természettudományos tárgyakat tanító kollégákkal beszélgetett, azt tapasztalta, hogy mások is hasonló problémákkal találkoznak.
Így született meg az ötlet egy olyan eseményről, amely nem egyetlen tantárgyra koncentrál, hanem a természettudományok teljes területét lefedi. A módszertan azonban Joó Borbála szerint nem olyan tudás, amelyet egyszerűen egy könyvből vagy egy internetes oldalról el lehet sajátítani. Meg kell beszélni, ki kell próbálni, majd a tapasztalatokat ismét meg kell osztani.
A cél egy folyamatos szakmai folyamat kialakítása: a pedagógusok bemutatják módszereiket és tapasztalataikat, a többiek hazaviszik, kipróbálják őket, majd a következő évben újra találkoznak, és megosztják, mi működött, illetve min lehet változtatni.
A főszervező szerint éppen ez a módszertani munka lényege. Nincs egyetlen pedagógus, aki minden módszert a legjobban ismer. A tudás a tanári közösségben van jelen, és ebből mindenki hozzá tud tenni valamit.
Nem előadásokat, hanem használható ötleteket várnak. A konferencia egyik legfontosabb eleme a szekcióülések rendszere lesz. Ezeken pedagógusok mutathatják be saját jó gyakorlataikat. Nem tudományos kutatásokat várnak, hanem olyan közérthető bemutatókat, amelyekből egy másik tanár néhány oldalas leírás alapján is megértheti, hogyan tudja az adott módszert saját osztályában alkalmazni.
A programban emellett egy különleges poszterszekció is helyet kap. Ide olyan szemléltető eszközökkel és anyagokkal lehet jelentkezni, amelyeket maguk a pedagógusok készítettek. Lehet szó saját kezűleg összeállított, megrajzolt, megfestett vagy más módon elkészített oktatási eszközről.
Joó Borbála szerint a biológiaoktatásban különösen fontos a szemléltetés, és saját tapasztalatából is tudja, mennyi kreatív eszközt készítenek a pedagógusok. Ezeket a konferencián egymással is megoszthatják. A rendezvénynek így a résztvevők nemcsak hallgatói, hanem aktív alakítói is lehetnek.
A konferencia eredményeit később módszertani kötetben is szeretnék hozzáférhetővé tenni. A szekcióelőadások dolgozatai, valamint a bemutatott eszközök fényképei és leírásai várhatóan online formában jelennek meg. A szervezők szerint ez a pedagógusok számára azért is jelentős, mert a kötetben való megjelenés hivatalos publikációként is értékelhető.
A digitalizációról két oldalról
Az egynapos konferenciát október 24-én, szombaton tartják Marosvásárhelyen, reggeltől estig. A program két plenáris előadással kezdődik.
Az egyik meghívott előadó Pöltl Ákos családbiztonsági szakember, aki „A technológia találkozása az idegrendszerrel – a tanulás biológiai valósága az osztályteremben” címmel tart előadást. A téma középpontjában az áll, hogyan hat a digitalizáció a gyerekek idegrendszerére, és mit tehetünk annak érdekében, hogy a technológia negatív hatásait mérsékeljük.
A másik plenáris előadó dr. Nagy Róbert, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem adjunktusa, aki „Megy előbbre majdan fajzatom – embereszmény és iskolakép a digitalizmus korában” címmel beszél majd. Előadása a digitalizáció másik oldalát közelíti meg: azt, hogyan lehet az oktatásban jól és hatékonyan használni a digitális eszközöket úgy, hogy azok valóban a tanulás javára váljanak.
A plenáris előadásokat követően a résztvevők több mint húsz gyakorlati műhely közül választhatnak. A témák között szerepelnek többek között a GeoGebra segítségével megvalósítható interaktív fizikaszimulációk, a konyhalaboratórium, valamint a matematika, fizika, kémia, biológia, földrajz és informatika oktatásához kapcsolódó műhelyek. Külön lehetőségeket kínálnak a tanítóknak és az egyetemistáknak is. A kisebb műhelyekben néhány fős csoportokban dolgozhatnak a résztvevők, míg a plenáris terem mintegy kétszáz fő befogadására alkalmas.
Regisztrálni szeptember 18-tól október 2-ig lehet. A részvételi díj pedagógusok számára 160 lej, diákoknak és egyetemistáknak 60 lej, a Sapientia EMTE hallgatói számára pedig ingyenes.
A szervezők olyan szakmai találkozót szeretnének létrehozni, amelyben a pedagógusok nem kész válaszokat kapnak, hanem egymástól is tanulhatnak. A TERMOSZ így nemcsak egy konferencia kíván lenni, hanem egy hosszabb távú szakmai közösség kezdete is – olyan közösségé, amelyben a természettudományok oktatásának megújítása elsősorban az osztályteremben, a pedagógusok saját tapasztalatain keresztül történhet.
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
