*Fotó: Nagy Tibor
Otthoni ízek a kundi gasztropontban
Tavaly októberben számoltunk be arról, hogy a közeljövőben helyi ízeket kínáló gasztropont nyílik a népszerű kundi sajtműhely mellett. Tíz hónap múlva kerestük fel újra az idén éppen tizedik évébe lépett manufaktúra tulajdonosát, Varga Istvánt, aki a tőle megszokott vendégszeretettel mutatta be rusztikus berendezésű vendéglátóegységét.
– Tavaly decemberben, pontosabban karácsony után nyitottuk meg a helyet, azóta néhány születésnapi és szűkebb körű konfirmálási ebédet is felszolgáltunk. A gasztropont lényege, hogy lehetőleg a saját gazdaságból származó vagy helyi termelőktől – és semmiképpen sem nagykereskedésből – vásárolt, húsféle esetében bevizsgált nyersanyagból készülhet többfogásos menü legtöbb 12 személynek. Kicsit olyan, mint amikor az ember főz a családjának, és valamivel több mennyiséget készít, hogy másokat is megkínálhasson. Az ötlet a néhai Ivan Patzaichin olimpiai és világbajnok kenustól származik, válaszként arra, hogy a Duna-deltában mindenki főzte, sütötte a halat, de senkinek nem volt rá engedélye – ismertette a vállalkozó a gasztropontok megszületésének előzményét. Varga Istvánt arra kértük, körvonalazza a hely működési rendjét, illetve az ételkínálatot.
– Egyelőre hétvégenként fogadjuk a vendégeket előzetes bejelentkezés és az ételről való egyeztetés alapján. De az a tervem, hogy egy egyszerűsített mindennapi menüt tudjak előkészíteni, amihez nem szükséges telefonos vagy internetes foglalás. Ilyen étel lenne például a befőtt hús, amihez gyorsan összedobható valamilyen szósz vagy a sajtos nokedli. A gasztropontok működési szabályzata szerint naponta két menüt lehet felkínálni, aminek tartalmaznia kell az előételt, a levest, a főételt és a desszertet. Emellé természetesen jár a víz, a kávé, a tea, egy pohár bor vagy pálinka.
– Mire esik a hangsúly a menü összeállításakor?
– A hagyományos erdélyi magyar és szász ételekre. Ilyen például a hagyományos csirkepaprikás vagy a grízes, tejfölös krémmel készülő szász lepény.
– Beszéljünk kicsit a berendezésről is.
– Személyiséget akartam adni ennek a helynek, ezért a bútorzattól kezdve az edényeken és a kávés készleten át az egyéb kellékekig, például a rádióig vagy a rádióval kombinált lemezjátszóig minden régi. Ez utóbbi berendezést Németországból vettem, jól működik. A plafonon lévő lámpák régi itatókból lettek kialakítva, és az ablakok is a retró hatást erősítik. Azt szerettem volna, hogy annak, aki ide betér, az legyen az érzése, hogy hazament falura a mamájához. A zene lemezről megy: dzsesszt, klasszikus zenét, magyar és német nótákat is lejátszunk a vendégeinknek.
– Hogyan látod a kundi gasztropont jövőjét?
– Hátul, a kertben egy pihenőövezetet, úgynevezett relaxzónát szeretnék kialakítani, ahol a gyerekekre állatsimogató és játszótér is várna. A szomszédban, a régi, felújított evangélikus papi lakon most készül egy nyolcszobás, 16 férőhelyes panzió, amelynek reményeim szerint jövőben saját étterme is lesz. Ebből a két vendéglátóegységből szeretnék egy teljes szolgáltatáscsomagot létrehozni. Persze még hosszú utat kell bejárnunk, amíg mindez megvalósulhat. Jelenleg az udvart készülünk macskakővel burkolni – mondta Varga István, aki szerint a vidéki turizmus még kihasználatlan potenciálja abban rejlik, hogy a vendég a kedvére való ellátás mellett az aktív pihenésre, élménygyűjtésre is lehetőséget kapjon.
