Szünetelnek a táncpróbák

Magyaró azok közé a Felső-Maros menti községek közé tartozik, ahol nemzedékről nemzedékre öröklődik a néptánc szeretete. A községközponti Csurgó néptánccsoport számára rendezvényekben gazdagnak ígérkezett az idei év, több külföldi meghívást is kaptak, a járvány miatt azonban minden bizonnyal elmaradnak a nyárára tervezett utazások – tudtuk meg Nagy József csoportvezetőtől.

A Csurgóhoz 80–90 gyermek és fiatal tartozik. Az oktatás három korcsoportban történik: a kiscsoportban az óvodások és kisiskolások, a középcsoportban az V–VIII.-osok, a nagycsoportban a középiskolások és a hazajáró egyetemisták táncolnak. A Csoóri Sándor Alap támogatásával – amelyre az együttest működtető Csurgó Kulturális Egyesület pályázott – három éve hivatásos néptáncosok – Varró Huba és Bugnár Zsolt – tanítják a gyermekeket, ennek köszönhetően hatalmas fejlődésen ment át, akár két-három órás előadást is színpadra tud vinni a csoport – tudtuk meg Nagy Józseftől. A próbák most természetesen szünetelnek, a Legényesezz otthon! nevű internetes kihívásba azonban bekapcsolódtak a magyarói táncosok. 

A Csoóri-programon keresztül öt rend lányviseletre, a fiúknak pedig csizmára, ingre nyújtott be pályázatot az egyesület. A Bethlen Gábor Alaptól a táncpróbákat megkönnyítő balettszőnyegre, kivetítőre, illetve programszervezésre igényeltek támogatást. Ez utóbbi pályázatukra még nem kaptak választ, de a járványhelyzetben nincs sok okuk reménykedni. 

Tavaly pályázati úton Magyarországon és Lengyelországban is közönség elé léptek a Csurgó táncosai, idén pedig az anyaország mellett Bulgáriába lettek volna hivatalosak. Emellett augusztusban egy szovátai tánctáborban is részt vettek volna, Nagy József szerint azonban a pandémia miatt ez is elmarad. Hasonló a helyzet a Szomszédolás programmal, amelynek keretében a magyarói regrutakísérőt adták volna elő a cigándi (Magyarország) Sarkantyús néptánc-együttessel közösen. 

Nagy József úgy véli, a járvány után nehéz lesz az újraindulás, számít arra, hogy sok szülő nem szívesen engedi majd gyermekét közösségbe, illetve az országból sem lesz könnyű kimozdulni a tánccsoporttal.

Dalkör alakult Holtmaroson

A 27 éves holtmarosi néptáncegyüttes alapítójával, vezetőjével, Papp Györggyel egy hónappal korábban, még a koronavírus-járvány romániai terjedése előtt beszélgettünk. Elmondta, hogy anyagi okokból tavaly ünnepelték meg az együttes első negyedszázadát – a jubileumi rendezvényre minden egykori táncost, valamint a solti testvértelepülés küldöttségét, az érmihályfalvi Nyíló Akác néptáncegyüttest és a Maros Művészegyüttest is meghívták –, idén szeptemberben pedig az első holtmarosi Gyöngykoszorú néptánctalálkozó 25. évfordulójáról szeretnének megemlékezni.

A Forduló Kulturális Egyesület által működtetett együttesnek eddig egy gyermek- és egy – huszon- és harmincévesekből álló – nagycsoportja volt, idén azonban egy felnőttcsoportot is sikerült beindítani. Újdonságnak számít az idősebb korosztályt is bevonzó dalkör is, amelynek tagjai feledésbe merült lakodalmi énekeket és katonanótákat sajátítanak el. Oktatásukról egy gyergyóremetei házaspár, Balázs Bécsi Orsolya és Csaba gondoskodik.

A Forduló Kulturális Egyesület évről évre számos pályázatot nyújt be, a Csoóri Alaptól lehívott összegből tavaly több tájegység népviseletét sikerült elkészíttetni, a Bethlen Gábor Alap támogatásával pedig a táncoktatást, a zenekart és további népviseletek beszerzését finanszírozták. Szintén pályázati úton jutottak el Bulgáriába és a magyarországi Soltra. Papp György úgy tervezte, idén minden táncost elvisz valahova, a pandémia miatt azonban erre kevés az esély.