2024. november 25., Monday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Szigorú feltételekhez kötik az új görög mentőprogramot

  • 2015-07-14 14:57:23

  • MTI

Hétfő reggel Brüsszelben megszületett a megállapodás az európai hitelezők és az athéni kormány között a Görögországnak nyújtandó újabb, immár harmadik pénzügyi mentőcsomag feltételeiről.

Hétfő reggel Brüsszelben megszületett a megállapodás az európai hitelezők és az athéni kormány között a Görögországnak nyújtandó újabb, immár harmadik pénzügyi mentőcsomag feltételeiről.

Az euróövezeti állam-, illetve kormányfők tanácskozása után kiadott közlemény szerint ahhoz, hogy megállapodás jöhessen létre az euróövezeti mentőalap, az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) keretében indítandó új programról, helyre kell állítani a bizalmat a görög hatóságok iránt. A megállapodás előfeltételeként Görögországnak kérnie kell a Nemzetközi Valutaalaptól, hogy a 2016 márciusában kifutó programja után is nyújtson felügyeleti és finanszírozási támogatást számára.

Az euróövezeti tagállamok vezetői tudomásul vették, hogy a hitelezők által végzett értékelés alapján az új mentőprogram finanszírozási igénye 82 és 86 milliárd euró közé tehető. Tudomásul vették azt is, hogy Görögországnak sürgős finanszírozási igényei vannak, becslések szerint július 20-ig 7 milliárd euró, amely összeg augusztus közepéig további 5 milliárd euróval fog növekedni.

Az euróövezeti csúcstalálkozó résztvevői üdvözölték, hogy a görög hatóságok készek azonnal megtenni az első intézkedéseket. A nemzetközi hitelezők előzetes és mindenre kiterjedő egyetértésével meghozott görög intézkedések egyebek között az alábbiakat foglalják majd magukban:

Július 15-ig:

– a bevételek növelésének érdekében ésszerűsítik az általános forgalmi adó (áfa) rendszerét és kiszélesítik az adóalapot;

– a nyugdíjrendszer átfogó átalakításának részeként előzetes intézkedéseket tesznek a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságának javítására;

– szavatolják a görög statisztikai hivatal (ELSTAT) teljes körű függetlenségét;

– teljeskörűen végrehajtják a gazdasági és monetáris unió stabilitásáról, koordinációjáról és kormányzásáról szóló szerződés vonatkozó előírásait, elsősorban is működőképessé teszik a költségvetési tanácsot és gyakorlatilag automatikus kiadáscsökkentő mechanizmusokat vezetnek be az elsődleges költségvetési többlet ambiciózus célszámaitól való eltérés esetén.

Július 22-ig:

– elfogadják a polgári perrendtartásról szóló törvényt, amely jelentősen felgyorsíthatja a jogi eljárásokat, és csökkentheti a költségeket;

– átültetik a görög jogrendbe a bankok helyreállításáról és szanálásáról szóló irányelvet az Európai Bizottság támogatásával.

Az euróövezeti pénzügyminiszterek és az ESM kormányzótanácsa kizárólag azt követően hatalmazhatja fel a hitelezőket a mentőcsomagról való tárgyalások azonnali megkezdésére, hogy a görög parlament elfogadta a nyilatkozatban foglalt összes kötelezettségvállalást, illetve megteremti a fentebb említett első négy intézkedés jogi kereteit.

A görög kormánynak emellett hivatalosan el kell köteleznie magát az iránt, hogy a hitelezők által meghatározott számos területen megerősítse a reformintézkedéseket tartalmazó javaslatcsomagját, kielégítő és átlátható ütemtervet nyújtson be a jogszabályokra és végrehajtásukra vonatkozóan. Az athéni vezetésnek a következő intézkedéseket kell meghoznia:

– ambiciózus nyugdíjreformot kell végrehajtania;

– ambiciózusabb termékpiaci reformokat kell elfogadnia, ideértve a vasárnapi nyitva tartásra, a kiárusítási időszakokra, a gyógyszertárak tulajdonlására, a tejre és a pékségekre vonatkozó OECD-ajánlásokat;

– előrelépést kell elérnie a villamosenergia-piaci átvitelirendszer-üzemeltető (ADMIE) privatizációjában;

– felül kell vizsgálni a munkaerő-piaci szabályozást, korszerűsíteni kell a kollektív tárgyalásokat és a szervezett fellépést;

– erősíteni kell a pénzügyi ágazatot, egyebek között határozott intézkedéseket kell tenni a nem teljesítő hitelekkel kapcsolatban.

Mindezeken felül a görög hatóságoknak

– jóval erőteljesebb privatizációs programot kell kidolgozniuk és javítaniuk kell annak irányítását, egy 50 milliárd eurós független alapot Görögországban hoznának létre, a görög hatóságok kezelnék az illetékes európai hitelezők felügyelete mellett;

– korszerűsíteniük és jelentősen meg kell erősíteniük a görög közigazgatást, a közigazgatás költségeit pedig tovább kell csökkenteniük;

– a programok végrehajtásának és nyomon követésének javítása érdekében normalizálniuk kell a hitelezőkkel való együttműködés munkamódszereit;

– a humanitárius válságokról szóló törvényjavaslat kivételével módosítás céljával felül kell vizsgálniuk azokat a jogszabályokat, amelyeket a február 20-i megállapodás ellenére fogadtak el.

Ezek a kötelezettségvállalások a minimumfeltételeket képezik a tárgyalások megindításához.

Az euróövezeti csúcsvezetők megállapították, hogy a görög pénzügyi szektor égető problémái miatt az esetleges új ESM-program teljes finanszírozási keretében létre kell hozni egy 10–25
milliárd eurós puffert a bankok esetleges feltőkésítési igényeinek és szanálási költségeinek fedezésére.

A görög adósság fenntarthatóságával kapcsolatban az euróövezeti csúcstalálkozó résztvevői hangsúlyozták, hogy szó sem lehet nominális adósságleírásról, de szükség esetén meg lehet vizsgálni olyan további lehetséges intézkedéseket – esetlegesen hosszabb tőketörlesztési moratórium és fizetési időszak alkalmazása –, amelyek révén biztosítható, hogy a bruttó finanszírozási igények fenntartható szinten maradjanak.

A görögországi növekedés és munkahelyteremtés támogatása érdekében a következő 3–5 évben az Európai Bizottság szorosan együttműködik a görög hatóságokkal, hogy különböző uniós programok keretében 35 milliárd euró összegben mozgósítsanak forrásokat beruházások és gazdasági tevékenységek finanszírozására.

 

Munkacsoport alakult az áthidaló kölcsön kidolgozására

A Görögországnak nyújtandó áthidaló kölcsön folyósításához jogi, technikai, pénzügyi és politikai akadályokat is le kell küzdeni, ennek érdekében munkacsoport jött létre – közölte az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő Eurócsoport tanácskozását követően a testület újraválasztott elnöke, Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter.

Az áthidaló kölcsönre azért van szükség, mert a súlyos pénzhiánnyal küzdő Görögország egy törlesztő részlettel már késik a Nemzetközi Valutaalapnál, jövő hétfőn pedig az Európai Központi Banknak is 3,5 milliárd eurót kellene törlesztenie, az újabb mentőcsomagról viszont csak most kezdődnek majd a konkrét tárgyalások.

 

FT: nem Görögország, hanem Németország kapitulált

A görög kapitulációról szóló szalagcímek ellenére korántsem Görögország volt az, amely megadta magát az euróövezeti csúcson, hanem Németország – írta keddi helyzetértékelésében a Financial Times.

A londoni gazdasági napilap vezető külpolitikai szemleírója, Gideon Rachman szerint „képtelenség” görög kapitulációról beszélni, amikor a német kormány adta hozzájárulását – legalábbis elvben – egy újabb többmilliárd eurós görög segélyprogramhoz, és ennek fejében egy olyan görög kormánytól kapott gazdasági reformígéreteket, amely nem titkolja, hogy semmivel nem ért egyet mindabból, amibe éppen most egyezett bele.

Rachman szerint a Sziriza párt vezette görög kormány minden tőle telhetőt el fog követni az általa éppen aláírt egyezség megtorpedózására. „Ha ez német győzelem, nem szeretném látni, hogy milyen a vereség” – fogalmaz a Financial Times szemleírója.

Gideon Rachman szerint a görög demokráciára mért csapásról szóló szövegek is teljesen képtelenek. A hónap elején megtartott görög népszavazás lényegében arról szólt, hogy az euróövezet adjon további milliárdokat Görögországnak, de a görög kormány diktálta feltételek mellett. Ennek soha nem volt realitása.

Görögország mozgásterének nem az Európai Unió antidemokratikus mivolta szab korlátokat, hanem az, hogy Görögország csődben van – áll a Financial Times írásában.

Rachman szerint „újbalos fantázia” a görögországi helyzet olyan beállítása, hogy a válságot a gonosz európaiak okozták, akik ész nélküli megszorításokat kényszerítettek rá az egyébként egészséges görög gazdaságra. Görögországot évtizedek óta rosszul kormányozzák, és az ország jóval a lehetőségeit meghaladó szinten él.

Amikor a válság beütött, a görög államháztartás hiánya meghaladta a hazai össztermék (GDP) 10 százalékát, és a magánszektor már nem volt hajlandó ezt hitelekkel finanszírozni. Ha az IMF és az EU nem adott volna hiteleket Görögországnak, a megszorítások sokkal brutálisabbak lettek volna – áll a Financial Times külpolitikai szemleírójának cikkében.

A 85 milliárd eurós újabb hitelcsomag csaknem a kétszerese lenne Szerbia éves GDP-értékének. Azoknak pedig, akik arról beszélnek, hogy az európaiak gonosz módon nem hajlandók leírni Görögország adósságait, figyelembe kell venniük, hogy Görögország nagy valószínűséggel soha nem fogja teljesen visszafizetni 320 milliárd eurós tartozását – hangsúlyozza Rachman.

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató