Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Augusztus 18-án, pénteken a budapesti Hagyományok Házában Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese és Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár augusztus 20-át, a nemzeti ünnepet megelőzően rövid ünnepség keretében több, a vallási, kulturális, tudományos és politikai élet, valamint a hagyományőrzés terén kiemelkedő tevékenységet folytató személyt részesített a magyar állam elismerésében. A kitüntetettek között volt Szélyes Ferenc színművész, aki a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét vehette át.
Szélyes Ferenc Jászai Mari-díjas színművész, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának volt tagja, a mikházi Csűrszínházi Egyesület elnöke az erdélyi magyar nyelvű színjátszást gazdagító művészeti szerepformálása és kulturális szervezőtevékenysége elismeréseként vehette át Semjén Zsolttól a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét. Korábban színészi munkásságáért Kovács György- (2000-ben) és Gróf Bánffy Miklós- (2023) díjban is részesült.
Szélyes Ferenc 1976-ban végzett a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben, 1976–1991 között a szatmári Északi Színház tagja volt. A rendszerváltás után tért haza, 1991-től a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának a színésze volt nyugdíjazásáig. Többször vendégszerepelt Magyarországon, és egy ideig tanított a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen is.
Szélyes Ferenc lapunknak elmondta, meglepetésszerűen érte az elismerés. Úgy érzi, ezzel két kerek évfordulót is méltón ünnepelhet meg, hiszen az idén lett 70 éves, és az általa kezdeményezett Csűrszínház 20 éve működik. Nagyszerű kollégáknak, pályatársaknak, rendezőknek köszöni azokat a szerepeket, amelyeket karrierje során eljátszott, ugyanakkor kifejtette, az idén jubiláló Csűrszínházat létrehozó és működtető színészkollégáknak, barátoknak, támogatóknak, a szervezői munkát segítőknek és a családjának is jár az elismerés. Többször mérlegelte, hogy „leteszi a lantot”, de az elismerések, a kultúrát, a színházat kedvelő közönség szeretete arra ösztönzi, hogy folytassa, habár a jelenlegi helyzetben mind mostohább körülmények között lehet vállalni a kultúraszervező munkát, ami időnként bosszúságot is okoz. A magyar állami kitüntetés azonban igazolja, sem a színművészeti teljesítménye, sem a Csűrszínházi Egyesületben kifejtett munkája nem volt hiábavaló, és ha abba is hagyja, van mit az utókorra testáljon. Még gondolkodik azon, hogy a horgászbot mellett a Nyárád partján, vagy színházközelben töltse nyugdíjas éveit.
A díjátadó rendezvényen fellépett a Magyar Állami Népi Együttes tánckara és zenekara, az eseményt állófogadás zárta.