Nem kérdéses, hogy szakoktatásra szükség van. A munkaerőpiacon a legnagyobb hiány szakmunkásokból van, a munkaadók több mint kétharmada panaszkodik arra, hogy nem talál szakképzett alkalmazottakat.
Nem kérdéses, hogy szakoktatásra szükség van. A munkaerőpiacon a legnagyobb hiány szakmunkásokból van, a munkaadók több mint kétharmada panaszkodik arra, hogy nem talál szakképzett alkalmazottakat. Elég végignézni az álláshirdetéseket: a víz-gáz szerelő, hegesztőmunkás, kőműves, asztalos, csempéző, laboráns, pályázatíró, hotelmenedzser stb., mind hiányszakmáknak számítanak. Egyrészt amiatt, hogy az elmúlt évtizedek során országos viszonylatban sikerült „rendesen” elsorvasztani a szakképzést, másrészt az a kevés jó szaki már rég nem itthon keresi a pénzt…
Marosvásárhelyen a szakképzés fejlesztését, németországi szakemberekkel való együttműködést nevezte meg prioritásként vagy 2 évvel ezelőtt a városvezetés, a szándék gyakori kinyilvánításán túl azonban nem tudni pontosan, milyen konkrét lépések történtek ez irányban. Annyit viszont tudunk, hogy létezik egy, „a helyi önkormányzathoz tartozó közhasznú társaságként működő oktatási intézmény”, a Marosvásárhelyi Kulturális és Tudományegyetem (MKT). Amint annak vezetője, Csegzi Sándor korábban egy interjúban nyilatkozta: helyi tanácsi határozat értelmében az önkormányzat az anyagi támogatást fokozatosan megszünteti, ezért önállósulniuk kell. Dorin Florea polgármester annak idején két évre ütemezte be ezt a folyamatot, de a jelek szerint az elmúlt négy év sem volt elég az önállósulásra abban az oktatási intézményben, ahol az állítólagos hiányszakmákban szervezik a képzéseket, illetve kutatási programok indítását tervezik.
Arról sem volt pontos információnk, hogy az MKT képzési programjainak, személyzetének finanszírozására, az intézmény felszerelésére mennyi közpénzt használt fel. Mindeddig. A múlt heti városi közgyűlésen egy határozattervezetben személyzetbővítésre kért támogatást az egyetem. A tudományos tanácsába beválasztott önkormányzati képviselő, Radu Bălaş felszólalásából kiderült: eddig 1,33 millió lej közpénzt használt fel az egyetem, saját bevétele 113 ezer lejre rúg, az oktatási tárca akkreditálásával nem rendelkezik, a 69 képzésből csupán ötöt akkreditáltak (a nem engedélyezett szakokon végzettek csupán bizonyítványt kapnak), az elmúlt 3 évben 301 hallgató vett részt a képzéseken, az intézményben megtartott tudományos és kulturális rendezvények nagy része kimerül abban, hogy a szervezők rendelkezésére bocsátották a helyiségeket. A képviselő szerint az MKT-n tartott képzések elérhetők más szakintézmények, civil szervezetek keretében, a kulturális rendezvényeket pedig a polgármesteri hivatal kulturális igazgatósága meg tudná szervezni anélkül, hogy ez közel másfél millió lejébe kerülne az adófizetőknek. Olyan egyetem ez, mint amilyen patika a Sörpatika – fogalmazta meg némi iróniával a bizottsági tag. Az biztos, hogy profizmust és nagyobb átláthatóságot kellene biztosítani a közpénzeket felhasználó intézmények esetében, és elvárható, hogy egy, az adófizetők pénzéből fenntartott oktatási intézmény eredményeket produkáljon. Egyik mutató akár az is lehetne: a képzések 300 hallgatója közül hányan helyezkedtek el az MKT-n tanult szakmában?
