Szabad-e a szabad idő?

• 2023-03-21 15:00:00

• Nagy-Bodó Szilárd

Pihenés az online tér uralmában

A folyamatosan fejlődő technológia együtt jár a szabad idő átalakulásával. Ezt a változást különösen a fiatalok érzik meg, hiszen mostanra minden ott van a zsebükben, az okostelefonon. Azon kommunikálnak, azon szórakoznak és a szabad idejük jelentős részét is elveszi ez az eszköz. A felmérések azt mutatják, hogy a mai kamaszok szabad idejük egyharmadát a barátaikkal, egyharmadát a családjukkal, a fennmaradó egyharmadot pedig az okostelefonjuk nyomogatásával töltik. A változás egyértelműen látszik az elmúlt években, viszont továbbra is kérdés, hogy milyen elmozdulásnak leszünk  tanúi a következő időszakban? Erre nemcsak a szülők szeretnének választ kapni, hanem a különféle vállalatok is, amelyek elsősorban a fiatalok figyelmét szeretnék megkaparintani a közösségi médiás felületeken keresztül. A szabad időről és ennek felhasználásáról tartott előadást dr. Kiss Kozma Georgina, a Mathias Corvinus Collegium Társadalom- és Történelemtudományi Iskola Szociológiai Műhelyének kutatója.

A kutató lapunknak adott válaszában nyomatékosította, hogy a szabad idő természetesen szabad, ezt takarja a definíciója is. A szabad idő alatt azt az időkeretet értjük, amikor semmilyen kötelező tevékenységet nem kell folytatni. Amikor szabad időről beszélünk, akkor nem az iskolában vannak a fiatalok, nem a munkahelyükön, és nem is háztartási teendőkkel foglalkoznak, hanem valóban szabadon döntenek arról, hogy mit csinálnak. Ez az érem egyik oldala. A másikon viszont ott van a társadalmi átalakulás. Az utóbbi száz évben, de különösen az elmúlt évtizedekben a fogyasztói társadalom kialakulásával a szabad idő központi eleme is a fogyasztás lett. Ilyen tekintetben pedig már nem lehet kijelenteni azt, hogy teljesen szabad a szabad idő, fogalmazott dr. Kiss Kozma Georgina.

A szakember kiemelte, hogy a vállalatok komoly erőkkel küzdenek azért, hogy megszerezzék a fiatalok figyelmét. Elég csak a közösségi médiára gondolni, ahol a különféle tartalomajánló algoritmusok miatt már nem azokkal a tartalmakkal találkoznak a fiatalok, amelyek miatt regisztráltak, hanem azokkal, amelyeket eléjük tár a szoftver. Az MCC Társadalom- és Történelemtudományi Iskola Szociológiai Műhelyének kutatója hozzátette, hogy az sem véletlen, hogy mindenki a fiatalok figyelméért harcol. Ez gazdasági szempontból fontos, hiszen ez a korcsoport a szabad ideje nagy részében valamit fogyaszt, legyen szó egy termékről vagy egy szolgáltatásról. Továbbá a döntéshozók számára is fontosak a fiatalok, hiszen az ő gondolkodásuk meghatározó lesz néhány évtizeden belül, mert mind a döntéshozói testületeket, mind pedig a társadalom testét ők fogják alkotni.

A kutató egy 2020-as felmérésre is hivatkozott, amely keretében erdélyi fiatalokat kérdeztek meg. Tíz fiatalból négy folyamatosan elérhető online napközben, további négy pedig naponta többször ránéz a közösségi médiára, vagyis kijelenthető, hogy a fiatalok 80%-a aktívan használja az online teret, a közösségi médiát. Nem túlzás azt állítani, hogy ez a legnagyobb változás az utóbbi tíz évben a szabadidő-eltöltés területén is.

Azzal kapcsolatban, hogy mi várható a következő évtizedben, dr. Kiss Kozma Georgina úgy vélekedett, hogy az online teret illető változások meglesznek a jövőben is, sőt minden jel arra mutat, hogy az online tér a fiatalok szabadidejének még nagyobb hányadát fogja lefoglalni.

Bár ez első olvasatra ijesztőnek hangzik, nem szabad azt sem elfelejteni, hogy a közösségi médiás felületeknek van egy hasznos része is. Egyrészt össze tud hozni olyan közösségeket, amelyek tagjainak hasonló az érdeklődési köre, de az online téren kívül valószínűleg nem találkoztak. Másrészt pedig az információkeresésben is immáron kulcsfontosságúak ezek a felületek, vélekedett a szakember. Végül, de egyáltalán nem utolsósorban, ezek a platformok azon fiatalok számára is hasznosak, akik hosszabb-rövidebb időre kiesnek a valós közösségekből, például egy betegség miatt.

A kutatók és a szakértők a közösségi médiát érintő kérdésekben egyetértenek azzal, hogy a legfontosabb tényező a mennyiség. Azaz, hogy mennyi időt töltünk ezeken a felületeken. A felügyelet nélküli és túlzott közösségimédia-használat negatívan hat a fiatalok lelki és mentális egészségére. Ezért nem tiltani kell a használatot, hanem megtalálni az egészséges határt, húzta alá dr. Kiss Kozma Georgina.