2021. augusztus 3., kedd

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Fotókiállítás a marosvásárhelyi várban

Sütő András világából címmel nyílt fotókiállítás a marosvásárhelyi vár Szűcsök bástyájában, a Marx József Fotóklub kiállítótermében. Az író életpályáját felvillantó felvételek vásárhelyi fotóművészek alkotásai, ezekről és az íróhoz fűződő emlékekről Káli Király István és Ferenczy Miklós egykori pusztakamarási lelkész beszélt. A szervező Sütő András Baráti Egyesület nevében Kilyén Ilka színművész és Demeter József, az egyesület elnöke köszöntötte a szép számban megjelent emlékezőket. A megnyitó előtt koszorút helyzetek el az író sírjánál. 


Pusztakamarástól a református temetőig 

A marosvásárhelyi Sütő András Baráti Egyesület évente legalább kétszer emlékezik az íróra, június 17-én, a születése, illetve szeptember 30-án, halálának évfordulóján. 

– Az idén bizonytalanok voltunk az előkészületeket illetően, hiszen nem tudhattuk, hogy mi lesz júniusban a vírushelyzet miatt, azért úgy gondoltuk, hogy fotókiállítást szervezünk, mert ha nem lesz lehetőség megtartani a kiállításmegnyitót, akkor a képeket online tesszük közzé. Örömünkre megnyithattuk a kiállítást. Nagy segítségünkre volt a Marx József Fotóklub – fogalmazott Kilyén Ilka színművész.

A kiállításon 42 kép tekinthető meg, a szerzők marosvásárhelyi fotóművészek, Bálint Zsigmond, Karácsonyi Zsigmond, Incze István, Vajda György, illetve Ferenczy Miklós volt pusztakamarási lelkész.

 A fotókat Sütő életpályájának kronológiája szerinti sorrendben helyezték el a bástya emeleti termében. 

– Az első képek Pusztakamarást ábrázolják, aztán következik a református templom, ahol Sütő számtalanszor megfordult, a Magyar utca, a szülői ház, a Sütő család három generációja, a szülők, az író és az egyik unoka. Az írót pusztakamarási emberek, gyermekek körében is láthatjuk, de híres személyiségek – Oláh Tibor, Székely János, Kányádi Sándor, Sinkovits Imre, Czine Mihály, Király Károly – társaságában is, megjelenik a sikaszói ház képe a kapuállítás alkalmával. Látható egy olyan felvétel is, ahol a Nemzeti Színház nagytermében zsúfolt ház tapsol Sütőnek. Az 1990 márciusi drámai eseményekhez fűződő képeket nem állítottuk ki, mert nem szerettük volna sérülten vagy a betegágyon ábrázolni. A kiállítást a temetésen készült felvételek zárják, amint megrendült arcú fiatalok állnak a koporsó mellett, látható a tengernyi gyászoló, akik az írót utolsó útjára kísérik a vártemplomi ravataltól egészen a református temetőig. Aztán következnek azok a fotók, amelyek halála után a Sütő-megemlékezéseken készültek – mondta Kilyén Ilka. 

Fotó: Karácsonyi Zsigmond


Velünk, bennünk

Káli Király István az íróhoz fűződő, saját élete fordulópontjainak is nevezett eseményeit villantotta fel személyes hangvételű emlékezésében. Ilyen volt az 1989 decemberi főtéri nagygyűlés, amikor Sütő a közösen felépíthető jövőről festett hiteles képet, 1990. február 10-e, amikor a könyves-gyertyás tüntetés élére állva hitet öntött a sok tízezer magyarba, azokba, akik a fordulatot követően veszni érezték a szabadságot, a megmaradást éltető reményt; március 19-e, amikor az írónál gyűltek össze, hogy a fenyegető helyzetet elemezzék, majd délután, amikor az egykori királyi tábla első emeleti ablakából igyekezett megértetni a véreivel, hogy miért nem szabad ütközési felületet adni a bármire kész embereknek; a megtámadásukat követő padlásfogságba esés estéje, majd később, 2002-ben az író 75. születésnapja alkalmából szervezett ünnepség, amelyre emlékkönyvet szerkesztett írótársak és barátok köszöntőjével. – A történelem kegyes hozzánk, még van közös nyelvünk, tehát vagyunk. De ehhez nagyon kellett, hogy te, Jézust parafrazálva, a leghatározottabban ráparancsolj a világra: „Engedjétek hozzám jönni a szavakat!” Kár, hogy nem zárhatom azzal: Isten éltessen sokáig, András bácsi! De vigasztal a tudat, hogy amúgy is éltet. Velünk, bennünk. Mert a hozzád siető szavak, a te tisztánlátásodon átszűrődve, átfolytak belénk a tájból, amelybe beleszülettél. És remélhetőleg itt maradnak nekünk világunk végeztéig – mondta Káli Király István. 


Részese a mezőségi világnak

Ferenczy Miklós egykori pusztakamarási lelkész 1974-től nyolc évig szolgált a faluban. Ezek az évek, az itteni emlékek, a Mezőség világa, a Sütővel való találkozások mély nyomot hagytak az életében.

– Az első pusztakamarási karácsonyunk alkalmával a presbiterek megkántáltak, és közölték, hogy öltözzön, tiszteletes úr, mert a Magyar utcára megyünk kántálni. A negyedik szomszédban lakott id. Sütő András, megkántáltuk. Otthon volt a fia, akit Andornak szólítottak a helybeliek. Akkor ismertem meg. Azután, ahányszor Kamaráson járt, mindig meglátogatott, eljött a templomi ünnepségekre is. Minden könyvét dedikálta. Az Anyám könnyű álmot ígér című kötet olvasásakor jöttem rá, hogy én is részese vagyok ennek a világnak – fogalmazott Ferenczy Miklós. 

A fotókiállítás-megnyitón Ferenczy Attila Levente, a művészeti líceum tanulója, Szilágyi Mária Erzsébet tanítványa mezőségi népdalokat énekelt.

A kiállítás két hétig tekinthető meg naponta 16–18 óra között. Az érdeklődők Sütő András naplójegyzeteit az író előadásában hangfelvételről hallgathatják. 

Káli Király István