Egy közepes várost egy évig gond nélkül lehetne működtetni közel 150 millió euróból.
Egy közepes várost egy évig gond nélkül lehetne működtetni közel 150 millió euróból. És a jelek szerint van ez az ország olyan gazdag, hogy aki tehetné, a füle botját nem mozdítja ennyi pénzért, miközben a munkában megőszült egyszerű vidéki embernek a csatornabevezetési díj is nehézséget jelent.
A korrupcióellenes ügyészség vezetőjének menesztésével kapcsolatban csak az utóbbi héten egy becsületes méretű könyvre elegendő nyomdafesték folyt el, és ebben az áradatban csak egy sovány hírt érdemelt az egyik portálon ennek az – egyesek szerint ördög, mások szerint angyal – főügyésznek egy kijelentése. Eszerint, amióta alig egy éve megváltoztatták a hivatali visszaélés büntetőjogi besorolását, és ezzel kivettek 275 ügyet ennek a vádhatóságnak a tarsolyából, senki nem lépett tovább az ezekben a vádiratokban feltárt 148 millió eurónyi kár behajtására. Az külön vitát érdemelne, hogy ezt az összeget mennyire lehet komolyan venni, mert nem jogerős ítéletekben elkobzásra kijelölt tételekből áll, és az is tudott, hogy olyan ügyből is koholtak korrupciós vádiratot, aminek inkább adminisztratív kihágásokat tárgyaló közigazgatási bíróságon lett volna a helye. De ha ennek a kárnak csak a fele is igaz, és ennyi csak pár száz ügyből gyűlt össze, még az is rengeteg, ha arra gondolunk, hogy ezeket a pénzeket az önkormányzatoktól térítették el. Azoktól, amelyek az egészségügyi engedély nélkül működő iskolákat tartják fenn, vagy kövezett utakat tákolgatnak egyik évtől a másikig, jó esetben már közművesítéssel is emelték lakóik életszínvonalát, csak épp e szolgáltatások ára számít megfizethetetlennek. És akkor még nem beszéltünk arról, hogy a jogerős ítéletekkel lezárt korrupciós ügyekben megállapított károk összege ennél jóval nagyobb. A legutóbb látott statisztika szerint a tizedét sem hajtották be. Egy olyan országban, amely bő évtizede csatlakozott az európai államközösséghez, és akkor is sereghajtó volt életszínvonal tekintetében, naná, hogy most is hátulról első. A lemaradása, az nőtt.
Nagyrészt azért, mert a közpénz kezelőinek a köz haszna helyett a saját zsebük felé húz a keze. Ezért fejlődik ez a kiváló adottságokkal rendelkező ország a mindenki által látható módon. És a migráció szemszögéből nézve ez felér egy éles háború hatásaival, mert ilyen mértékű elvándorláshoz, mint amilyen nálunk tapasztalható, más helyeken évekig tartó kegyetlen fegyveres konfliktus kellett. Nem muszáj rakétákkal lövöldözni ahhoz, hogy milliók vegyék kezükbe a vándorbotot, elég szétlopni mindent, ami hozzáférhető, a jövőképükkel együtt. Ebben a háborúban a senki milliói a szavazófülkében kapnak egy darab lőszert, négyévente. Ha van ki mögött sereget alkotni.
