Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Pilinszky János
Hétlakatú titok
Valami titka van a holdnak,
valaki köré bűvös fátylat,
bűnös kezekkel lopva vontak,
valakit oda eltemettek,
valakit ottan rejtegetnek.
Álomkerülő éjszakákon,
kék szeme fénye őrjít, őszít,
meredt kezünkre gyéren ráfoly,
vén poharakban bénán csúszkál,
kúszik utánunk: hívni akar tán?
Szörnyű rést hagy nappalainkon:
nem gyúl a vérünk nappali fényben
látva a kedvest, inkább titkon,
fénytelenebbnek véljük a testét,
– s hull a falakról, porzik a festék.
S várjuk a holdat, lessük az estét!
(1939)
1981. május 27-én, 42 éve hunyt el a Baumgarten-, József Attila- és Kossuth-díjas szerző, a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője.