Összeomolhat az ingatlanhitelezés
Hatvan százalékkal visszaesik az elkövetkező öt évben azoknak az aránya, akik ingatlanhitelt tudnak felvenni, mivel tíz ügyfélből egy tud megengedni magának 30 százalékos önrészt, amit a hitelcseréről szóló törvény jelenlegi formában történő elfogadása nyomán kérnének – derül ki a BCR elemzéséből.
Jelenleg átlagosan 15 százalékos önrészt kérnek ingatlanhitelek esetében a pénzintézetek – mutatnak rá. A 30 százalékos előleget a BCR elemzőinek számításai elemzők szerint az tenné szükségessé, hogy ezáltal kockázatok nélkül tudjanak hitelt nyújtani a letétekből.
Meglátásukban ugyanakkor a fizetés nélküli törlesztés alkalmazása az Első otthon program végét is jelentené egyben, ugyanis szerintük az a helyzet állna elő, hogy a kormány által nyújtott garancia a nullával lenne egyenlő, ilyen körülmények között pedig a bankok nem tudnák biztosítani a program kedvezményeit, vagyis az alacsony előleget és az alacsony kamatot.
Így pedig a bankok által nyújtott ingatlanhitelek az elkövetkező öt év során a jelenlegi 50 milliárd lejről körülbelül 15 milliárd lejre esnének vissza.
A hitelcsere másik negatív hatásaként említik, hogy amiatt jelentős mértékben csökkenne a letétek után nyújtott kamat, hiszen felesleges likviditása lenne a pénzintézeteknek.
Ugyanakkor egy átlagos ügyfélnek – beleértve azokat a családokat, ahol mindkét házastárs neve szerepel a hitelszerződésben – nyolc évvel hosszabb időt vesz majd igénybe, amíg elő tudja teremteni az önrészt.
A BCR elemzői szerint a jogszabály elfogadása a jelenlegi formában jelentősen torzítaná az ingatlanpiacot is, hiszen csak keveseknek lesz meg a szükséges készpénzük, vagy kaphatnak ingatlanhitelt, hogy élni tudjanak a lehetőséggel, hogy alacsonyabb áron ingatlanokat tudjanak vásárolni, illetve spekulatív beruházásokat eszközöljenek ki, tulajdonképpen nulla kockázattal, megkötések nélkül, hiszen ha a befektetések nem váltják be a hozzájuk fűzött reményt, akkor átruházhatják az ingatlanokat a hitelt nyújtó pénzintézetnek.
Eközben az albérletek számottevő drágulását vizionálják, és olyan körülmények között, hogy a kereslet meghaladhatja majd a kínálatot, a kiadó ingatlanokat sem fogják felújítani.
Figyelembe véve, hogy az Első otthon keretében átlagosan 34 évesen vesznek fel a fiatalok első alkalommal ingatlanhitelt, ha nyolc évvel megnyúlik az előleg előteremtéséhez szükséges idő, akkor 42 éves korig tolódik ki a saját lakásba költözés.
„Mindez oda fog vezetni, hogy sok fiatal előrehaladott koráig a szülőkkel fog élni, vagy rossz körülmények között (kevés tér, alacsony színvonal) lesz kénytelen meghúzni magát, aminek szociális és demográfiai szempontból egyaránt számos negatív következménye lehet” – hívják fel a figyelmet a pénzintézet elemzői.
A törvénytervezetet, ami lehetővé teszi egy magánszemély számára, aki bankhitelt vett fel, és nem tud törleszteni, hogy a bankra írassa a jelzálogot képező ingatlant, november 25-én fogadta el a képviselőház döntéshozó testületként.
A jogszabályt keményen bírálták a bankok képviselői.
Klaus Johannis államfő decemberben visszaküldte az úgynevezett hitelcsere-törvényt a parlament elé újragondolásra. Mint fogalmazott, a jogszabályra szükség van, azonban a döntéshozók által elfogadott verzió, ahelyett hogy segítené a hitellel rendelkezőket, „nehézségeket” okozat.
A jogszabálytervezetről múlt kedden kellett volna tárgyalnia a szenátus jogi bizottságának, azonban a megbeszélést elhalasztották. Daniel Zamfir liberális párti képviselő, a törvény kezdeményezője azt mondta, hogy a bankok halogatása miatt volt szükség a halasztásra.
A romániai banki munkáltatók egyesületének képviselői azt állítják viszont, hogy a pénzintézetek nem kértek halasztást, főként olyan körülmények között, hogy nem is hívták meg őket az egyeztetésekre, és nem is közölték velük a módosító javaslatokat.
