2024. november 21., Thursday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Marosvásárhelyen járt az Országos Egészségbiztosítási Pénztár elnöke

„Közös összefogással állítsanak össze egy listát tíz világosan megfogalmazott céllal három területen: a páciensek hozzáférése az egészségügyi szolgáltatásokhoz, a bürokrácia lebontása és a szolgáltatások korrekt finanszírozása” – biztatta a Maros megyei állami és magán egészségügyi rendszer képviselőit dr. Valeria Herdea, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár elnöke, aki április 10-én dr. Horaţiu Moldovannal, az Egészségügyi Minisztérium államtitkárával együtt a prefektusi hivatal meghívására érkezett Marosvásárhelyre, hogy a megyei egészségügy helyzetéről és jövőjéről megbeszélést folytasson a helyi szakemberekkel. 

Dr. Valeria Herdea, az OEBP elnöke  

Fotó: Nagy Tibor

Az egészségügyi rendszer problémáinak a nyílt számbavételével a minőségi szolgáltatásokat elősegítő stratégia kidolgozása a cél – hangsúlyozta nyitóbeszédében Mara Togănel, a prefektusi kancellária vezetője. A fejlődés és a korszerűsítés szükségességét hangoztatta dr. Horaţiu Suciu szívsebész professzor, a megyei orvosi kamara elnöke. Egy rugalmas egészségügyi rendszerre van szükség országszerte, a covid-járvány után ugyanis az országos helyreállítási programnak egy fontos összetevője az egészségügyre vonatkozik, ami segíthet Maros megyében is a minőségi egészségügyi szolgáltatások biztosításában, hangzott el dr. Horaţiu Moldovan államtitkár hozzászólásában. Szemléletváltás szükséges a MOGYTTE szerepét illetően is, hiszen az orvosi egyetemek ma már nemcsak a humán erőforrás biztosítását jelentik, hanem aktív részei az egészségügyi rendszereknek – jelentette ki prof. dr. Leonard Azamfirei rektor. Véleménye szerint, miközben folyamatosan korszerűsödik az egyetemi oktatás, a kórházak évtizedekkel lemaradtak a fejlődésben, holott a hallgatók gyakorlati képzését a legkorszerűbb körülmények között kellene biztosítani a különböző szakágak terén. Ezért van szükség arra a gyakorló kórházra, amelyet az egyetem épít, és a tervek szerint 2025-re fejezik be. Prof. dr. Daniel Coroiu, a Romániai Orvosi Kamara vezetője kijelentette, hogy az egészségügyi rendszer reformra, átszervezésre szorul, és ennek érdekében a párbeszéd szükségességét hangsúlyozta.

Bár a meghívottak politikai hovatartozása alapján a kívülállónak úgy tűnt, hogy csupán egy liberális párti választási kampányról lesz szó, a soron következő előadások, hozzászólások révén a megyei egészségügy összképe tárult fel, eredményeivel, erősségeivel, számtalan hiányosságával és a hiányosságok kiküszöbölésére ajánlott tennivalókkal együtt a szakterület szinte minden szegmentumát képviselő hozzászólók, egyetemi professzorok, a megyei egészségbiztosítási pénztár és a megyei közegészségügyi igazgatóság, a megyei orvosi kamara vezetői, a családorvosok, fogorvosok, gyógyszerészek egyesületének és patronátusának szószólói, kórházigazgatók és az ágazati szakszervezet képviselőjének szavaiból.

Megyei helyzetkép

Az országos adatokhoz hasonlóan megyénkben is kiöregedett a háziorvosi rendszer, települések maradnak orvos nélkül. Az alapellátás és a járóbeteg-szakellátás helyzetéről Bíró Rodica, a megyei egészségbiztosítási pénztár vezetője számolt be táblázatokba foglalt részletes adatokkal. Megyénkben 278 családorvos dolgozik az alapellátásban, 159-en városon, 119-en vidéki rendelőben, valamint két városi és 16 vidéki munkaponton. 26 településre időszakonként jár ki családorvos, négy településen nincsen orvos. A legnagyobb probléma, hogy a családorvosok közül 68-an 67 év fölöttiek, 18-an a 70 évet is meghaladták, és a helyzet a következő években rosszabbodni fog. A fiatalok ma már nem szívesen választják a családorvoslást, a kis páciensszámú körzeteket, ahol kisebb a jövedelem, még kevésbé. Megyei szinten két ügyeleti központ működik a mezőzáhi hét orvossal és a mezőbándi öttel. Bár szerették volna kiterjeszteni más vidékekre is ezt a szolgáltatást, nem találtak orvosokat, aki vállalták volna. Mint később elhangzott, a megyeközpontban sem sikerült beindítani az állandó családorvosi ügyeletet, holott jelentős mértékben tehermentesíthették volna a sürgősségi mentőszolgálat tevékenységét. Bár több a fogorvos, a biztosítóval kötött szerződések száma csak kismértékben nőtt. Az állami és magán-járóbetegellátásban létező 684 „normát” 535,5 százalékban tudják fedezni, mivel több szakterületen kevés, tízen pedig a járóbeteg-rendelés terén nincsen szakorvos, és ez a hiány a kórházi ellátást is érinti. Megyénkben 9 állami és 13 magánkórház áll szerződéses viszonyban a megyei egészségbiztosítási pénztárral, valamint 28 laboratórium, amelyből 6 állami és 22 magántulajdonban lévő. Ennek ellenére sokan panaszolják, hogy nem jutnak hozzá az ingyenes laboratóriumi vizsgálatokhoz. Nagy problémát jelent az infrastruktúra, a kórházi épületek állapota is. 

A megyei pénztár 12 országos programot finanszíroz, és az e célra fizetett összeg az évek során fokozatosan növekedett. Hasonlóképpen az orvosi segédeszközökre kiutalt pénz, ami folyamatos gondot jelent. Nem fedezi a szükségletet a rehabilitációs tevékenységre és az otthoni gondozásra jutó összeg sem, ez utóbbit teljesíthetetlen követelményekhez kötötték, ezért nagy szükség lenne arra, hogy újra hozzáférhetővé tegyék. 

A menthetetlen betegek palliatív ellátása is megoldatlan, sem képzett orvos, sem személyzet nincs elég, hogy lefedjék ezt a területet.

Hiányos iskolaorvosi hálózat

Dr. Iuliu Moldovan, a közegészségügyi hatóság ügyvezető igazgatója a családorvosi hálózat helyzetéről szólva tanácsot kért, hogy milyen stratégiával lehetne megoldást találni, hiszen van olyan falu, ahol a helyhatóság berendezte az orvosi rendelőt, járművet is biztosított, orvos mégsem jelentkezett, hogy elfoglalja a készen felajánlott lehetőséget. Felvetette az iskolaorvosi ellátás hiányosságait, ez a terület a 95 iskolaorvossal megyei szinten 9 százalékban van lefedve, fogorvossal 20 százalékban, egészségügyi asszisztensekkel 22 százalékban. A 38 közösségi asszisztens 9 százalékos lefedettséget jelent, a roma lakosság segítségére lévő 24 egészségügyi mediátor 53 százalékát képezi a szükségesnek. Nincs megoldva a kórházi kezelés utáni otthoni utóellátás, amiben a magánszektor is csak csekély mértékben vesz részt. 

Bürokráciamentes alapellátás 

A családorvosok megyei patronátusának elnöke részletesen bemutatta az ügyeleti központok helyzetét, és segítséget kért, hogy újabbakat hozzanak létre. Felvetette az alapellátásban uralkodó „hiperbürokrácia” megszüntetésének, a receptírás egyszerűsítése érdekében a teljes kezelési sémát tartalmazó vény és egyéb dokumentumok elektronikus formában való bevezetésének a szükségességét.

A megyei gyógyszerészkamara elnöke többek között szóvá tette, hogy a múlt év utolsó három hónapjában kiadott oltóanyagok ellenértékét nem fizette ki a pénztár, az éjszakai ügyelet során megírt receptek hiányosan vannak kitöltve, a kórházból kibocsátott betegeknek az orvosi levél mellé nem mellékelik a receptet. Kérte, hogy a zöld receptre ne csak 30 napra írhassanak fel gyógyszert a családorvosok, és elmondta, hogy a fiolás gyógyszerek azért hiányoznak, mert a gyártók nem jutnak hozzá az üvegecskékhez. 

A fájdalomterápiai képzéssel rendelkező aneszteziológus főorvos az általa gyakorolt terápia fontosságát hangsúlyozva kérte, hogy azt vegyék fel az országos programok közé, mert sok krónikus fájdalommal küzdő betegnek tudnának segíteni.

Terítékre került a Forradalom (volt Szentgyörgy) utcai 3-as belgyógyászati klinika épületének siralmas állapota, amelynek a külső falai omladoznak, a kórtermekbe pedig beesik az eső, amiért a hozzászóló a helyhatóságokat vádolta. 

Hosszan sorolhatnánk tovább a panaszokat és javaslatokat, amelyek a megye egészségügyi ellátásának szinte minden szegmentumát érintették. 

A marosvásárhelyi orvosi egyetem végzettje 

A szünet nélküli háromórás beszámoló- és panaszáradatot az Országos Egészségbiztosítási Pénztár elnöke türelmesen végighallgatta, majd a hozzászólások befejeztével – anélkül, hogy jegyzetelt volna – mindenkihez volt néhány biztató szava. Dr. Valeria Herdea, a körülményekhez és lehetőségekhez képest tenni, segíteni akaró, szerény, de határozott (családorvosból lett) elnökként mutatkozott be, aki a marosvásárhelyi egyetem 1989-es évfolyamának végzőseként nagy szeretettel emlékezett a MOGYE-ra, amelyet ma is a legszebb és legelőkelőbb egyetemnek tart, ahol megtanulta, hogy orvosnak lenni nemcsak mesterség, hanem hivatás. Bevallása szerint azért fogadta el az országos pénztár vezető tisztségét (amit nagy kihívásnak és felelősségvállalásnak érez), mert szakmabeliként jól ismeri az alapellátás minden gondját, baját, és mind a páciens, mind az orvos szemszögéből szeretne megoldást találni arra, hogy a rendszer fenntarthatóvá váljék, és minél jobban működhessen. Elmondta, hogy országos viszonylatban 10.070 családorvosnak van szerződése az egészségbiztosítási pénztárral, 529 hely betöltetlen, az ország 190 településén nincs családorvos.

Párbeszéd, kölcsönös tisztelet, reziliencia 

Bejelentette, hogy az idén júliustól a családorvosokkal megkötendő új szerződésben szerepelni fog, hogy az egészségbiztosítással nem rendelkező személyeket is el kell látni, mivel az ország alkotmánya minden állampolgár számára biztosítja ezt a jogot. Az év elején 3,7 milliárd lejt fizetett ki az OEB betegpénzként, 2,7 milliárd lejt pedig az előző évekből származó adósságra. Jelenleg ellenőrzések folynak, és az 53 ezer orvosból 14-et gyanúsítanak visszaéléssel. Ebből kiindulva arra kérte az orvosi kamarát, hogy vizsgálja ki a gyanús eseteket, ne csak tisztviselőkkel, hanem szakorvost is bevonva, aki el tudja dönteni, hogy indokolt volt-e betegszabadságot kiírni vagy sem. Az orvosoknak pedig azt tanácsolja, hogy a különleges helyzetekről tájékoztassák pontosan az országos pénztárat, hogy mindenki számára elfogadható megoldások születhessenek. Véleménye szerint a júliustól életbe lépő új szerződés egyensúlyt és stabilitást hoz, és arra biztatta a családorvosokat, járuljanak hozzá ahhoz, hogy egy minél erősebb egészségügyi rendszerünk legyen, ami három elven nyugszik: a párbeszéden, a kölcsönös tiszteleten és a reziliencián. A közös probléma megoldása, a pácienseknek az alapellátáshoz való hozzáférése érdekében a prevenció fontosságáról szólt, arra biztatva a családorvosokat, hogy helyezzenek nagyobb hangsúlyt a megelőzésre. A listájukon lévő személyeket egy évben egyszer a születésnapjuk környékén hívják be vizsgálatra a rendelőbe, az adatokat vezessék be a számítógépbe, vagy legyen meg papíron, majd küldjék tovább azokat, akikről kiderül, hogy szakorvosi ellátásra van szükségük. A receptírással való nehézségek kapcsán kijelentette, hogy minden orvosnak, miután a beteget megvizsgálta, ha szükséges, kötelessége receptet írni, egyébként befejezetlen marad az orvosi ellátás. Azt is kifejtette, hogy a helyhatóságoknak fontos szerepe van a közösségi orvoslás, az iskolaorvosi tevékenység, a családorvoslás támogatásában, az elérhető egészségügyi szolgáltatások körülményeinek a megteremtésében.


Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató