Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Világos éjjel habfehéren
köd-ménesek úsznak a réten,
sörényük röpköd.
Dér jön, dér jön – így hegedülnek
didergő tücskök.
Tüzes levelek elpönögnek,
alszik anyja mellett a gyermek,
kezében alma.
Csillag süt a végtelen ürből
házra, kazalra.
Ebek vonítnak, leponyvázott
cséplőgépek mint elefántok
állnak idétlen,
ponyva-fülük harmatot ejtve
csattog a szélben.
Kiket az idő képen vágott:
parasztok, borzas ércbányászok
tömény szeszt isznak,
porban forognak, valamennyi
mennydörgő csillag.
Dicsekedve világba áradt
szaga a leveles dohánynak,
rongynak és bornak –
Sír az égi madár, a holdas
tavak jajongnak.
95 éve, 1925. július 17-én született Felsőiszkázon a Kossuth-díjas költő, műfordító, grafikus, a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja. Elhunyt 1978. január 30-án Budapesten.