Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Mindenki emlékszik, hogy első mandátumát az államelnök nagyrészt a Művelt Románia című projekttel nyerte meg. Azt ígérte, hogy megreformálja az oktatási rendszert. Felhívta a figyelmet, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) többéves kormányzása után Románia az Európai Unió országai közül első a szegénységben és utolsó a kiszolgáltatott helyzetű személyek védelmében. Kijelentette: a PSD-kormány elhanyagolta a beruházásokat, a közlekedési infrastruktúrába sem, az iskolákba és a kórházakba nem fektetett be, a jövedelemnövekedés nagy része az importra ment el, illetve elvitték a kamatok és a rekordméretű infláció.
Az első mandátum lejárt, a reform – szokás szerint – elmaradt. A második mandátum kampányában újra felhangzott az említett szlogen. A választásokat követően egy ideig újra csend volt, majd 2021 elején az elnök azt mondta, sikerült azonosítani az oktatás azon területeit, ahol európai alapokból pótolhatók a hiányzó pénzösszegek. Szerinte az oktatás jelentős mértékben támogatható az országos helyreállítási tervből. Ezek közé sorolta az iskolák felszereltségének javítását és a digitalizálást. Azt mondta, már hosszú évek óta nem fordítottak pénzt az intézmények felszerelésére, pedig a román oktatás modernizálása alapvető fontosságú. Kifejtette: lehetőség lesz zöldiskolák építésére, ahol alternatív energiát termelnek, és betartják az anyagok körforgását, ez pedig mind a Művelt Románia program kiteljesedéséhez vezet. A 2021-es költségvetés közvitára bocsátott tervezete szerint az oktatási minisztérium idén 31 milliárd 120 millió lejt kap az államkasszából, amelyhez hozzáadódik a 30 milliárd 900 millió lej értékű kötelezettségvállalási hitel.
Az Eurostat minapi felmérése szerint 2020-ban az Európai Unióban Romániában van a legkevesebb felsőfokú végzettségű polgár, a fiataloknak csupán a 25 százaléka szerzett egyetemi oklevelet. Ez az arány az unióban 41%.
Az is köztudott, hogy az EU-tagországok célul tűzték ki, hogy 2030-ra a felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatalok arányát 45 százalékra növelik. Közülük 11 ország – Belgium, Dánia, Írország, Spanyolország, Franciaország, Ciprus, Litvánia, Luxemburg, Hollandia, Szlovénia és Svédország – máris teljesítette, sőt jóval túlszárnyalta ezt a célt.
A másik oldalon található Románia 25 százalékkal, Olaszország 29%-kal, Magyarország 31%-kal, Bulgária és Csehország 33%-kal. Uniós szinten Romániában él a legtöbb „funkcionális” analfabéta, itt hagyják el a legtöbben idő előtt az iskolát, itt van a legtöbb kiskorú leányanya, és a miénk az unió egyik legszegényebb országa.
Ez tehát a „művelt” Románia.