2021. január 28., csütörtök

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Alább néhány sorban erre próbálunk válaszolni, sportágakra bontva. A labdarúgásra keddi lapszámunkban külön elemzésben tértünk ki.


Kosárlabda

Az év elején csupán a férfi-kosárlabdacsapat működik, amely az 1. ligában vélhetően februárban kezdi meg a szereplését. A CSU Medicina égisze alatt a csapatnak sikerült összegyűjtenie a marosvásárhelyi nevelésű játékosok zömét, és a városba költözött Martinićcsel együtt képesnek tűnik arra, hogy a nyáron a feljutásért küzdjön az osztályozón. Feljutás esetén pedig Sánta Szabolcs és Borșa is hazatérhet, azonban ennek a keretnek 

erősödnie kell, ha meg akar kapaszkodni az élvonalban. Nagy kérdés, hogy miként döntenek a nyáron: fúzióra lépnek-e az alaposan megújuló városi sportklubbal, vagy maradnak az egyetemi klubnál, és milyen támogatókat sikerül mozgósítani, hiszen az a szintű támogatás a város részéről, amely a Maros KK idején (legalább papíron) megvolt, egészen biztosan hiányozni fog. A kellően tőkeerős szponzorok felkutatása pedig már korábban is elég nehéz feladatnak bizonyult. Akkor is, ha a csapat az ősszel – reményeink szerint – már az élvonalban szerepel majd, egyelőre ábránd marad még, hogy ismét dobogós helyekért harcoljon, ahogyan tette volt néhány éve. Kevesebbe kerülne egy női csapat létrehozása. Korábban a Sirius égisze alatt Kiss István működtetett hasonlót, ezt a pandémia záratta be, hisz a járvány eltüntette a működését lehetővé tevő szponzorokat. Korábban a városi sportklub csapata szerepelt egy évig a bajnokságban. Az utóbbi elvileg ismét beiratkozhat az ősszel a pontvadászatba (a nőknél ez egyből az élvonalba történik, mert másodosztály nem létezik). Soós Zoltán polgármester külön is említette a női kosárlabda-csapat újjászületését, ezért ez várhatóan megtörténik. Ám ha az anyagi háttér nem változik, továbbra is csak olyan csapat hozható létre, amely csupán a tabella második felére elég. 

A férfi-kosárlabdasport jövője ezekben a fiúkban van 

Fotó: a CSU Medicina közösségi oldala


Röplabda

A Marosvásárhelyi CSU Medicina női röplabdacsapata jelenleg az egyetlen, amely idegenlégiós sportolókat tud foglalkoztatni, feltételezhetően annak köszönhetően, hogy sikerült tőkeerős szponzort szerezniük – bár erről mélyen hallgatnak. Arról azonban elég megbízható információink vannak, hogy már a beiratkozáskor nagy reményeket fűztek a polgármester-választás eredményéhez, tehát mégis számítanak valamilyen szinten a város támogatására. Jelenleg a csapat a túlélést célozza a bajnokságban, miután az őszi idényben a járvány miatt – közvetlenül vagy közvetve – hét mérkőzést veszített el. Amennyiben bennmarad az A1 osztályban, az ősztől vélhetően sokkal biztosabb alapokon állhat majd, bár szinte biztos, hogy az egyetemi klub színeiben képzelik el a folytatást, némi városi támogatással.


Teremlabdarúgás, női foci 

Hasonló cipőben járó sportágak, a CSM színeiben működő csapatok alig-alig pihegve vészelték át az utóbbi hónapokat. A teremlabdarúgók az idén már nem juthatnak fel a 2. ligából, de jövőre ezt simán megpróbálhatják, ha egy minimális anyagi háttér biztosított lesz. A női labdarúgók ezt már az idén megtehetik, hiszen a bajnokságot a tavaszra halasztották. A rajtig azonban ki kell kristályosodnia annak, hogy mire is számíthatnak a város részéről, hiszen a hazaigazoló játékosok nem puszta homályos ígéretekért teszik ezt meg. Két nagyon kevés pénzt igénylő sportág, bár azokra az eredményekre, amelyeket egy időben megszokhattunk tőlük, belátható időn belül aligha számíthatunk.

A jelenleg szinte amatőr szinten működő teremlabdarúgásnak van az egyik legnagyobb esélye arra, hogy minimális befektetéssel jelentőset lépjen előre 

Fotó: Nagy Tibor


Kézilabda

Teljes a homály Marosvásárhely kézilabdasportja kapcsán. Pillanatnyilag nincs működő felnőttcsapat, és az sincs nagyon, aki létrehozza. A klub megvan, de a szakosztály működtetéséhez megfelelő személy kell, és az Evi házaspár Besztercére igazolása, az általuk felnevelt nemzedék szétszéledése hosszú évek munkáját tette tönkre alig néhány nap alatt. Most pedig lehet mindent elölről kezdeni, ha lesz kivel.


Egyéb sportágak

Jó kérdés, hogy más csapatok létrehozására lehet-e számítani. Itt elsősorban a vízilabda és a jégkorong jöhet szóba, de előbb az infrastruktúrának kell rendelkezésre állnia. Az egyéni sportágak esetében, amelyekhez odasorolhatjuk a tekét is (noha ez bizonyos esetekben csapatsportnak számít), a tömegbázis kialakítása az elsődleges. Az nem tűnik reális célkitűzésnek, hogy olyan szintű sportolók, mint Szőcs Bernadette, ismét szülővárosuk színeiben versenyezzenek, de a városi sportklub talán ki tud alakítani egy olyan rendszert, hogy legalább azoknak, akik most jutnak magasabb szintre, ne kelljen elmenniük. A vizes sportok számára hatalmas lehetőség a fedett uszoda tavaszra ígért befejezése, a korcsolyázók hozzávetőleg két év múlva vehetik át a ligeti jégcsarnokot, miután a befejezése, hosszú kálváriát követően, úgy tűnik, célegyenesbe került. Az atlétikának az adhat újabb lendületet, ha az ígéreteknek megfelelően a nyárig használatba vehetik a ligeti stadion felújított pályáját.

Az igazán sikeres sportolók kineveléséhez azonban jól megfizetett, szakmájukat hivatásként gyakorló edzők is kellenek. Egy Trandafir Norberthez kellett az időközben nyugdíjazott Peteley Attila, a szárnyait most bontogató Kovács Krisztián birkózóhoz pedig Gyarmati Ferenc munkája. Az infrastruktúra kialakítása és megfelelő karbantartása mellett (hiszen a legjobb minőségű sportlétesítmény is hamar tönkremegy, ha nem gondozzák – lásd intő példaként a segesvári atlétikastadiont) tehát külön figyelmet kell fordítani a megfelelő szakembertoborzásra és a bérezésre. Igaz, hogy az egyéni sportágakban gyorsabban és kisebb anyagi befektetéssel lehet jó eredményeket elérni, de odafigyelés nélkül mindez kidobott pénz maradhat.