Maros megye kincsei

A gasztronómiától a népi hagyományokig

Az esztenák világát felidéző bócot, azaz juhtúróval töltött puliszkagombócot, az erdélyi salátalevest, a nyárádandrásfalvi Gabriella tejtermékeket, a kibédi Dósa, valamint a jobbágyfalvi Lanka hentesárut, a nyárádmenti, küküllőmenti és más tájegységek jellegzetes táncait, népviseleteit, Maros megye népművészeti és gasztronómiai értékeit vonultatták fel szombaton a marosvásárhelyi várban első alkalommal megszervezett Maros megyei ízek és hagyományok elnevezésű fesztiválon. A jó hangulatú rendezvény sokakat kicsalogatott a várba, a gyerekek kézműveskedtek, a szülők, nagyszülők a finomságokat kóstolták meg, illetve lelkesen tapsoltak a több száz táncosnak, akik a délután folyamán színpadra léptek.

Újabb, rendkívül sokszínű fesztivál látott napvilágot, a Visit Maros Egyesület a Maros Művészegyüttessel, valamint a Mercur Creativ Egyesülettel közösen első alkalommal szervezte meg szombaton a Maros megyei ízek és hagyományok fesztivált. Idén, rendhagyó módon, ennek része volt az V. Folkfórum fesztivál, valamint a Bográcsos ínyencségek esemény is.

Szombat délután népi muzsikától volt hangos a vár udvara, az ötödik folkfórumon a székely ruhás apróságoktól az egyes tájegységek jellegzetes népviseleteibe öltözött felnőttekig több mint félezer fellépő – köztük hivatásos és amatőr együttesek tagjai – villantotta meg tehetségét. Maros megye interkulturális sokszínűségének jegyében magyar, szász, román és cigány táncokat és népviseleteket is megtekinthettek a várba látogatók, a ruhákat nemcsak a táncosokon, hanem a bástyában berendezett népviseleti kiállításon is meg lehetett nézni. A színpad szomszédságában néptáncoktatás zajlott, Kásler Magda, valamint Kovács Szabolcs, a Maros Művészegyüttes hivatásos táncosai néptáncot tanítottak, a székely ruhás gyerekek lelkesen próbálták utánozni a mozdulataikat. A sok, népviseletbe öltözött, színpadra lépő gyerek látványa egyértelműen igazolja, hogy Maros megyében élnek a hagyományok, ma is nagyon sok gyerek tanul néptáncot, nemcsak vidéken, hanem Marosvásárhelyen is számos néptánccsoport működik.

Kis kézművesek szigete

Miközben a vár kis színpadán délután a népviseletbe öltözött hagyományőrző néptánccsoportok mutatták be magyar, román, roma és szász táncaikat, a színpadtól nem messze felállított sátrakban üzemelő kézművesműhelyekben „egymásnak adták a kilincset” a kisebb-nagyobb gyerekek, az Erdélyi Hagyományok Háza foglalkozásain Avram Teréz Éva útbaigazításával egyebek mellett a hímzést, varrást próbálhatták ki, lehetett zsebkendőt hímezni, textíliából barátságos „anyókákat” készíteni, színes gyöngyökből szebbnél szebb karkötőket fűzni. Bíró-Janka Anna a nemezelés világába kalauzolta el az aprónépet, Kelemen Vera pedig a szövés technikájával ismertette meg a szövőszék mögé beülő gyerekeket.

A nyárádandrásfalvi tejtermékektől a kibédi hentesáruig

A rendezvény egyik színfoltja a hagyományos termékek vására volt, több mint harminc termelő, vállalkozó hozta el házias termékeit a megye legkülönbözőbb részeiről, és a legtöbb asztalnál nemcsak vásárolni, hanem kóstolni is lehetett; a termelők szívesen beavatták a látogatót a termékeik készítésének folyamatába. Számos sajtkülönlegességet lehetett megízlelni a nyárádandrásfalvi Gabriella tejfeldolgozó sátránál, a cég a nyárádmenti gazdáktól begyűjtött tejből állítja elő termékei széles palettáját, de sokféle ízesítésű és állagú sajt-, illetve egyéb tejtermék sorakozott a libánfalvi tejfeldolgozó asztalánál is. Kolbászokat, szalámiféléket, virsliket és egyéb felvágottakat lehetett megkóstolni a kibédi Dósa húsfeldolgozó, valamint a jobbágyfalvi Lanka háza táján. A harasztkeréki Krizsán Tibor különféle mézeket és méhészeti termékeit hozta el, jelen volt a jeddi Cseh-tanya is szörpökkel, lekvárokkal, a marosszentgyörgyi Bester Gal pékség pedig az ízletes házikenyérrel.

A székelykáli Mihály pálinkaház szépen díszített asztalán sokféle pálinka – szilva-, meggy-, eper-, málna-, birs-, kajszi-, őszibarack – sorakozott. Mihály Demény Lilla, a pálinkaház tulajdonosának menye elmondta, öt évvel ezelőtt indították el az apósa kezdeményezésére a pálinkafőzdét, ahol bérfőzéssel is foglalkoznak. Többnyire saját gyümölcsöt dolgoznak fel, de vásárolnak is, ugyanis ma már több ezer kiló gyümölcsöt dolgoznak fel, 15-20 féle pálinkát állítanak elő, tiszta párlatokat, illetve ágyas pálinkát. A vásárlók kedvence a különlegességnek számító birs- és a málnapálinkájuk – árulta el. 

Voltak, akik rövid bemutatót tartottak a termékeikről, vállalkozásukról, például Zsigmond István, a marosvásárhelyi Enescu utcai 112 Coffee társtulajdonosa érdekes, kóstolóval egybekötött bemutatóra hívta azokat, akik kíváncsiak voltak a finom kávé elkészítésének titkára.

Érdeklődésünkre elmondta, valójában nincsenek szabályok arra, hogy milyen a finom kávé, a jó az, ami nekünk ízlik, hiszen rengetegféle módon lehet elkészíteni, azonban vannak szabályok, amelyekre odafigyelve finomabb lesz a kávé. Figyelembe kell venni, hogy milyen a kávé, például gyümölcsösebb, vagy florálisabb, és ennek függvényében tudni kell, hogyan főzzük le. A kávészakértő megjegyezte, a világon a panamai kávét tartják a legkülönlegesebbnek, de valójában bármely országban lehet olyan farmer, aki nagy odafigyeléssel és tudással termeszt egy kávét, így egyedi lehet a végeredmény. Zsigmond István elárulta, gyakran ellátogatnak a farmokra, ahol a kávét termesztik, tavaly például Hondurasban, Guatemalában és El Salvadorban voltak, és az ezekről a farmokról származó különlegességek a kínálatukban is megtalálhatók.

Tokány, puliszkából készült finomságok és salátaleves szalonnával

A Vár sétányon már szombat délelőtt felcsapták a lacikonyhát, a Bográcsos ínyencségek eseményen az erdélyi konyha jellegzetes ízeit lehetett megkóstolni, illetve megvásárolni. A vár bejáratától nem messze a déli órákban ínycsiklandozó illatok fogadták a látogatókat, az Eat.Buy. Local projektje keretében Cristina Manoilă és a népszerű zenész, Vizi rögtönzött „konyhájában” hagyományos erdélyi salátaleves készült, ottjártunkkor éppen a szalonnát pirították. Vizi Imre, a kiváló hangú énekes, aki az ország szinte minden szegletében megfordult a fellépései során, elárulta, Románia többi részén nem ismerik a hagyományos salátalevest, ez egy olyan erdélyi különlegesség, amire büszkék lehetünk. Meg is adták a módját, pirított szalonnával, rántottával, jó tejfölösen készítették el.

Bóc és bálmos is volt

Nem kellett ellátogatniuk esztenára azoknak, akik meg szerették volna kóstolni az általában a juhászok keze alól kikerülő étkeket, az úgynevezett bócot, valamint a bálmost. Szombaton a Bátos községbeli Dedrádszéplakról érkezett csapat bográcsában hagyományos báránypörkölt rotyogott, a sütőn pedig a bóc, azaz juhtúróval töltött puliszkagombóc pirult, de ugyancsak az esztenák világát idéző bálmost is készítettek – tudtuk meg Suciu Dantól, a bátosi csapat tagjától. 

Aki a laktató ebéd után egy kis édességre vágyott, az is talált kedvére valót, hiszen lehetett vásárolni kürtőskalácsot, a marosvásárhelyi B.EAT étterem asztalánál pedig házias sütemények sorakoztak, poronyó almás, ordás tészta, málé, valamint tehéntúrós háromszög, ami annyira ízlett a vásárlóknak, hogy rövid idő alatt el is fogyott.

A jó hangulatú rendezvény este a Maros Művészegyüttes magyar, illetve román tagozatának színvonalas közös műsorával, majd Vizi-koncerttel zárult.