Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
prof. dr. Leonard Azamfirei, az Orvosi, Gyógyszerészeti, Technológiai és Tudományegyetem rektora. A szenátusi ülés nyitott első szakaszában a két egyetem egyesülésének időszakáról számolt be, az ülés második felében eldurvult a hangnem.
A törvényes keretek, az egyetem új, kibővült szerkezetének a bemutatása után az egyetemi karok és szakok helyzetét, a megnövekedett diáklétszámot, a felvételi, diploma- és rezidensvizsga tanulságait ismertette a rektor. Beszámolt a kutatás terén végzett tevékenységről, a kutatóközpont, az egyetemi kiadó munkájáról, a tudományos tanácskozásokról, a személyzet helyzetéről, a betöltött és betöltetlen állásokról, az egyetem gazdasági helyzetéről, a minőségbiztosításról, a nemzetközi programokról és kapcsolatokról, az egyetemi könyvtár tevékenységéről, és sorolhatnánk tovább mindazt, ami az egyetemmel kapcsolatosan a szinte követhetetlenül gyors beszámolóban elhangzott.
A sajtó számára is nyitott évértékelőn a magyar tagozat képviselői közül is részt vettek néhányan. Dr. Szabó Béla egyetemi tanárt, a magyar oktatók vezetőjét kértük meg, hogy mondjon véleményt a beszámolóról a kar önállóságáért kiálló tanárok szemszögéből.
– A rektor jelentése hasonló volt az előző években elhangzottakhoz, a közoktatási törvény által megszabott kereteket követve. Felsorolta a román tagozat és a magyar oktatás statisztikai adatait, amelyek megfelelnek a valóságnak, de nem mindegy, hogy milyen szemszögből mutatják be azokat. A rektor megemlítette, hogy az egyetem vezetősége támogatja a magyar oktatást, amiről beszélgettek és beszélgetni fognak a magyar féllel.
A beszámolón részt vett Mircea Duşa prefektus és Alexandru Cîmpeanu, a megyei tanács alelnöke. Ez utóbbi teljesen szokásos üdvözlőbeszédet mondott. A prefektus, aki belügyminiszterként jelen volt, amikor a hétpontos egyezség megszületett, azt ígérte, hogy 2019 a megoldások éve lesz a magyar tagozat számára a két fél közötti tárgyalások alapján, az egyetemi autonómia keretén belül (?).
Beszámolójában a rektor kis funkciózavarként említve elegánsan átugrotta, hogy nem érkeztek meg időben az ösztöndíjak. Az önálló angol tagozatról pedig elmondta, hogy bár egyesek Hamburgban jártak, és nem találták meg azt, szeptemberben a legkorszerűbb követelményeknek megfelelő körülmények között tartják a megnyitóját.
A bemutatott jelentést a szenátus az ülés folytatása során megszavazta.
A délutáni ülés kezdetén vita robbant ki azzal kapcsolatban, hogy a magyar oktatók és diákok öt képviselője megfigyelőként részt vehet-e, akik végül is – írott kérés benyújtása után – maradhattak. A továbbiakban egy öttagú bizottság megalakításáról döntött a szenátus, amely kivizsgálja, hogy a magyar oktatók többsége a téli szesszióban miért nem tett eleget a chartába foglalt egységes vizsgáztatás követelményeinek. Az új eljárás szerint, amelynek részletes kidolgozását mindössze két héttel a vizsgaidőszak előtt hozták nyilvánosságra, függetlenül attól, hogy milyen szakirodalom alapján folyt az oktatás, ugyanazokra az egységes teszkérdésekre kellett válaszolniuk mindhárom nyelven tanuló hallgatóknak. Ezt a magyar oktatók többsége nem fogadta el, és hasonló nehézségi fokban, hasonló stílusban, hasonló pontozás szerint, de önállóan megalkotott tételek alapján kérte számon a tananyagot. A diákok vizsgáját elfogadta a szenátus, de a tegnap megalakított bizottság fog dönteni arról, hogy szankcionálják-e a 29 magyar oktatót.
*
Mielőtt még a szenátus döntéseiről értesültünk volna, Szabó professzor elmondta, hogy szerda estére várták a Romániai Felsőoktatási Akkreditációs Hatóság képviselőinek az érkezését, akik két napon át számba veszik a magyar nyelvű oktatás helyzetét. A román oktatást egy későbbi időpontban, az ortodox húsvét nagyhetében fogják értékelni.
Szavait azzal egészíthetjük ki, hogy a 2012 szeptemberében megkötött hétpontos szerződés értelmében az akkreditációs hatóság kedvező véleményzése alapján megalakulhatnak a magyar főtanszékek. Ennek ellenére 2014-ben hiába kapták meg az akkreditációt, a szenátus többsége arra hivatkozva, hogy az egyetemi autonómia hatáskörébe tartozik, leszavazta az önálló magyar kar megalakítását. Ezt a magyar tagozat képviselői elutasították, és kivonultak az egyetem vezetőségéből.
A szerdai szenátusi ülés idején dr. Ádám Valérián tüntetett az egyetem előtt.
Előrelátó szervezés, biztos győzelem
A kötelező „szellemi egyenruhát” kérik számon a MOGYE oktatóitól
A megbeszélés nem járt eredménnyel