A magyar kar megalakítását kérték

A megbeszélés nem járt eredménnyel

Akár várakozással is tekinthettünk volna a május 13-án, vasárnap tartott megbeszélésre a Marosvásárhelyi Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Technológiai Egyetem vezetősége és a magyar oktatók, valamint az RMDSZ politikusai között. A megbeszélés témája ugyanis a magyar kar megalakítása volt, miután a szenátus januárban megszavazta, hogy különálló angol kar induljon az egyetemen. 

A tárgyalások iránti érdektelenséget jelzi, hogy az egyetem vezetőségének képviseletében Leonard Azamfirei rektor mellett, aki hónapok óta halasztotta a megbeszélést, Rodica Bălaşa professzor, a Doktori Iskola vezetője és Ovidiu Cotoi professzor, az Általános Orvosi Kar dékánja vett részt. 

– Hogyan zajlott a tárgyalás? – kérdeztük Szabó Béla egyetemi tanártól, a magyar oktatók vezetőjétől. 

– A rektorral közöltük, hogy a magyar főtanszékek megalakítása érdekében kértük a megbeszélést, azzal érvelve, hogy a magyar nyelvű oktatás miatt multikulturálisnak nevezett egyetemen „furcsán” hat, hogy önálló angol kar működhet, de a magyar nyelvű oktatás, amiért a multikulturális minősítést kapta az egyetem, nem szerveződhet önálló főtanszékekbe. 

A másfél órás tárgyalás során a rektor nehezményezte, hogy nem veszünk részt a szenátus ülésein, majd a tudomásunkra hozta, hogy abban az esetben, ha szeretnénk elérni valamit, menjünk vissza. Ha ez megtörtént, a választások lezajlását követően, ami márciusig húzódik el, az újonnan megválasztott szenátus majd megszavazhat egy főtanszéket a preklinikai katedrán. Hozzátette, hogy a kérésünk korábban nem karra, hanem a főtanszékre vonatkozott, mire megjegyeztem, hogy az általa is aláírt hétpontos egyezség is a főtanszékek (tehát többes számban) megalapítását ígérte. Feltevődött a kérdés, hogy a klinikumban hogyan képzeli a főtanszékek létrehozását, amire nem hangzott el semmilyen válasz. 

 Véleményem szerint csak időhúzás zajlik, mert az idő nem nekünk kedvez. 2012-ben egy aláírt hétpontos egyezményt kötöttünk, amiről a miniszter is azt nyilatkozta, hogy hat hónapos kifutású. Ezt sem tartották be, most pedig a rektor szóban ajánl valamit, ami nekünk távolról sem jelent megoldást, az is kb. 11 hónap múlva lenne esedékes, és teszi ezt egy ezután megválasztandó vezetőség nevében. Ahogyan tárgyalt velünk, már az sem lepne meg, hogy a közeljövőben meg is jelenne az angol kar megalakulását jóváhagyó kormányhatározat.

– Ez a taktika nem ismeretlen, hiszen a magyar oktatás számára valamennyi kedvezőtlen változás így született.

– Igen, volt már rá példa, például a két egyetem egyesítése esetében is. Itt a szenátusi határozat arról szólt, hogy az egyesülés a jövő tanévtől lesz érvényes, majd a minisztérium már az aktuális tanév kezdetével hirtelen jóváhagyta. 

– Az egységes tételek szerinti vizsgáztatás megtagadása után kilátásba helyezett retorzió szóba került-e?

– Erre az volt a rektor válasza, hogy mi alakítottuk át román–magyar problémává, mivel mi csak a cirkuszt keressük, holott az idéntől bevezetett módszer a számonkérés minőségi javítását szolgálja. Akik megtagadták, május 14-re kaptak névre szólóan írott idézést, amelyben hosszú lajtsromban fogalmazták meg, hogy ki miben bűnös. 

– Feltételezhető, hogy akiknek megállapítják a bűnösségét, azok nem vehetnek részt a szenátusi választáson, és magyar részről újra a vezetőséghez közel álló személyek kerülnek be, akik feltételezhetően nem képviselik a magyar oktatás önállósági törekvéseit. 

– Ez elképzelhető, de a leendő szenátusban már úgyis drasztikusan fog csökkenni a számarányunk, és mozgásterünk sokkal inkább beszűkül a jelenlegihez képest. 

– Ezek után mire számíthatunk?

– Jó hírt nem tudok mondani. Véleményem szerint fel fognak gyorsulni az események, és amit már sejtetni engedtek, azt meg is valósítják. 

 A végső cél pedig az, hogy elmondhassák: önmagától számolódott fel a magyar oktatás. Ők végig a legmesszebbmenőkig támogatták (többször nyilatkoztam már, hogy a sok támogatástól már támolygunk), de olyan ügyetlenek voltunk, hogy nem tudtunk lépést tartani a fejlődéssel, és ezért szinte önmagunkat számoltuk fel. 

– Az EMNT szervezésében tartott május 10-i tanácskozás milyen tanulságokkal zárult az egyetem képviselői számára? Elhangzott egyrészt, hogy a politikumnak nincs helye az oktatásban, másrészt, hogy a MOGYE-ügy politikai kérdés, és politikai eszközökkel lehet megoldani. Tőkés László, az EMNT elnöke pedig azt mondta, hogy oktatási autonómia nélkül nem lehet megoldani a mi problémánkat, az önrendelkezés megvalósítása azonban a jelenlegi romániai oktatási rendszerben szinte lehetetlen. 

– Igen, ez látszólag egy ellentmondás. Én kitartok amellett, hogy a „MOGYE-ügy” egy politikai ügy, mert az, ami az egyetemen történik, nem történhetne a minisztérium hallgatólagos jóváhagyása nélkül.