A londoni magyar nagykövet levele a The Economistban
Levélben reagált Magyarország londoni nagykövete a The Economist által a magyar alkotmányozási folyamatról nemrégiben közölt írásra.
(MTI) – Levélben reagált Magyarország londoni nagykövete, az alkotmányozás előkészítésére létrehozott nemzeti konzultációs testület tagja a The Economist által a magyar alkotmányozási folyamatról nemrégiben közölt írásra.
Csák János, akinek levelét a liberális irányzatú gazdasági-politikai hetilap csütörtökön megjelent legfrissebb kiadása az olvasói levelek rovatában ismertette, visszaidézi a The Economist április első hetében, „Gulyásleves” címmel közölt kommentárját, amely hangsúlyozta az alaptörvény megújításának szükségességét, mivel az eddigi alkotmány – a folyóirat megfogalmazása szerint – részben még a kommunista érából származó „jogi katyvasz” volt.
Csák János a levélben kiemeli, hogy Magyarország volt az egyetlen ország Közép- és Kelet-Európában, amelyik a kommunizmus vége óta nem cserélte le alkotmányát, és egy új alkotmány elfogadása 1989 óta mindegyik kormány céljai között szerepelt.
A nagykövet szerint Magyarország új alkotmányáról sok valótlanságot terjesztenek. Az új alaptörvény célja az egyének és közösségek szabadságának és jogainak biztosítása, „de célja az is, hogy bennünket mint nemzetet meghatározzon”. A kereszténységre és a Szent Koronára történő utalások egyszerűen annak a fontos szerepnek az elismerését jelentik, amelyet ezek a magyar történelemben betöltöttek – írja a diplomata.
Csák János szerint az új alkotmány az EU alapjogi chartájával teljes összhangban megvédi az etnikai, kulturális és vallási sokszínűséget.
A tavaly áprilisi választások után új hazai vitasorozat indult, és azóta számos megbeszélés zajlott le magyar és nemzetközi szakértőkkel, kutató- és tudományos intézményekkel is. Alaptalan azt kijelenteni, hogy az új alkotmány szűk körű konzultációval, sietősen lett áthajtva – áll a nagykövet levelében.
Ez a megállapítás is utalás a The Economist április első hetében közölt írására. Az a cikk egyebek között idézte az EU-nak alkotmányos ügyekben tanácsadással szolgáló Velencei Bizottság véleményét, amely szerint a kormányzat elmulasztotta a megfelelő konzultációt a közvéleménnyel vagy az ellenzékkel, és siettette a folyamatot. A Fidesz azonban „át fogja hajtani” az alkotmányt – állt a hetilap által az új alaptörvény elfogadása előtt közölt kommentárban.
Csák János a The Economist csütörtöki számában ismertetett levelében azt írta, hogy a kormányt érő bírálatok jelentős része a választásokon elnyert kétharmados többségből ered. A nagykövet szerint nyilvánvaló, hogy egy ekkora többséget megfontoltsággal kell kezelni. A magyar nép egyértelmű mandátumot adott a változásra, és a kormányzat támogatottsága változatlanul erőteljes, ami arra vall, hogy a kormány jól teljesített első hivatali évében – fejeződik be a nagykövet levele.
