Lázadás a kultúra napján

„Mi ér többet? A lázadás vagy a megalkuvás? A hősiesség vagy a gyávaság? A szélsőségek vagy az arany középút? A bátorság vagy a középszerűség? Ha mártírokká leszünk, vagy ha egy csendes, nyugodt, viszonylag szép és eseménytelen élet után nyom nélkül eltűnünk, és senki sem emlékezik ránk? Ha mi formáljuk a történelmet, vagy ha ellep minket a feledés homálya? Mi történik akkor, ha az elsőt választjuk? Mi akkor, ha a másodikat? Azt hinnénk, a lázadóké, a történelemformálóké a mártíromság és az örök emlékezet koronája, a megalkuvóké, a középutasoké, a »normálisan gondolkodóké« pedig a feledés örök átka. De mi van akkor, ha ez nem így van?” – ezt írtam szűk két évvel ezelőtt Vastaps a temetésünkön című kritikám felvezetőjeként. Ezek a gondolatok kavarogtak odabent, míg a Lázadni veletek akartam című előadás bemutatójáról sétáltam kifelé, és már akkor tudtam, hogy az utóbbi évek egyik legjelentősebb produkcióját sikerült elcsípnem, akkor még az előadást létrehozó Yorick Stúdió székhelyén, a Mészárosok bástyájának alsó szintjén. 

Az azóta is műsoron lévő, számos díjat nyert produkciót e hétvégén a lehető legmegfelelőbb alkalommal, a magyar kultúra napján tűzi műsorra a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata, amely január 22-én, vasárnap 19 órai kezdettel, a magyar kultúra napjának égisze alatt rendhagyó bemutatóval várja közönségét. Bemutatóval, hiszen a Yorick Stúdió nagy sikerű produkciója, Bódi Attila regényének színpadi adaptációja, a Lázadni veletek akartam című előadás ugyan már régóta műsoron van, de ezúttal azt nagyszínpadon láthatja a közönség.

A regényt a marosvásárhelyi Ariel színház rendezője és művészeti vezetője, Barabás Olga alkalmazta színpadra, és Sebestyén Aba rendezte. Az alkotópáros színpadi munkája 2022-ben elnyerte a Kortárs Magyar Dráma díját. Az előadást a továbbiakban a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház a Yorick Stúdióval koprodukciós együttműködésben tűzi rendszeresen műsorára.

Amint azt az alkotók is megjegyzik, a történet a Ceauşescu-diktatúra utolsó heteiben játszódik. Ennek a reménytelen időszaknak a legmélyebb és legsötétebb bugyrait mutatja meg nekünk a szerző, a legérzékenyebb korosztályon, a kamaszok szemén keresztül. Három érettségi előtt álló fiú az élet szűkössége ellen lázadva rendszerellenes akciókba kezd. Noha a lázadónak született Péter, a hatalom és barátai között őrlődő, konformista Zoli és az egész világgal, benne saját magával is békétlenségben élő Áron indítékai egészen eltérőek, a kezdeti sikerek mámorítóan hatnak mindannyiukra. Harminc évvel később egy osztálytalálkozó alkalmával kell szembenézniük tetteik valódi következményeivel.

30 év után, amikor egyre inkább elhalványul az akkori történelem tapasztalata, egyre kevesebb embert érdekel az, hogy mi miért történhetett meg, és annak mi a következménye, nagyon fontos ismét beszélni erről. Felidézni, mesélni, gondolkodni róla. Tükröt tartani.

A Magyarországon is nagy sikerrel játszott mű szereposztásában a rendező mellett az UNITER-díjas László Csaba, a zenész szerepében pedig Szász Csaba látható. A darab zeneszerzője Cári Tibor, illetve Szász Csaba; díszlet- és jelmeztervező Sós Beáta; operatőr Komesz Szilvia; rendezőasszisztens Talán Vanda.

A 12 éven felülieknek ajánlott, román felirattal követhető előadás a január 22-i bemutató után január 31-én, február 1-jén és 19-én lesz ismét a Tompa Miklós Társulat műsorára tűzve, a továbbiakban a színház Kistermében játsszák.