2021. szeptember 22., szerda

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

A mentőszolgálatok június 1-től írják alá az idei keretszerződést.


A mentőszolgálatok június 1-től írják alá az idei keretszerződést, amelyet már az új finanszírozási technika alapján dolgoznak ki – nyilatkozta a Népújságnak dr. Ivanici Ioan, a Maros megyei mentőszolgálat igazgatója. Addig is a megyei egészségbiztosítási pénztáraknak fel kell készülniük a lakosságarányos finanszírozási eljárás bevezetésére, mert a szaktárca júniustól ennek alapján utal ki pénzt a sürgősségi ellátásra.

 

Számos megyében a mentőszolgálatok működésében zavart okozhat az OEP által – kormányhatározat alapján – bevezetendő finanszírozási technika, amely értelmében ezután a lakosok számának függvényében kapott pénzből gazdálkodhatnak a megyei mentőszolgálatok. Dr. Ivanici Ioan szerint a költségek egységesítése, a lakosságarányos finanszírozás bevezetése korrekt, méltányos és szükséges lépés a szaktárca és az OEP részéről, hiszen az elmúlt években a mentőszolgálatok alkalmazottainak száma, illetve a mentőautók által megtett kilométerszám volt az alapja a költségvetés kiutalásának, a politika pedig gyakran „belefolyt” a közpénz elosztásába. „Eddig az egészségügyi minisztérium és az OEP megyénként egy bizonyos összeget hagyott jóvá a sürgősségi szolgáltatások és betegszállítás költségeinek fedezésére mind az állami, mind a magánszolgáltatók részére. A pénzelosztás alapját azonban nem szakmai, nem menedzsmentindikátorok képezték. Ilyen feltételek mellett a költségvetés leosztása a megyék közt preferenciálisan történt. Voltak kiemelten finanszírozott megyék, mint például Tulcea, Szilágy, Hargita, ahol az egy főre eső költségekre a biztosító 53-81 lejt utalt ki havonta, míg Szeben és Maros megye egy lakosára 17-25 lej jutott. Az érvényben levő törvénykezés szerint a mentőautók, felszerelések, fogyóanyagok, gyógyszerek beszerzése az 1092-es minisztériumi rendelet szerint standardizált, azaz országos szinten egységesített, ellentétben a szolgáltatások finanszírozásával, a költségek elszámolásával, ami nagy egyenlőtlenségeket eredményezett a megyék között, ugyanakkor minden polgárnak joga van ugyanolyan minőségi sürgősségi ellátásra, amit az államnak kötelessége biztosítani. Nem igazságos, hogy a Tulceán élő János bácsi sürgősségi ellátására 81 lejt, a Marosvásárhelyen lakó János bácsi ellátására pedig 21 lejt fordítson az állam. Ilyen értelemben korrekt a szaktárca döntése, amely standardizálja a költségeket, biztosítva a mentőszolgálatok normális működését” – tette hozzá Ivanici doktor.

Ésszerűség, hatékonyság

A fenti helyzetben azok a mentőszolgálatok, amelyek nem a menedzsmentkritériumok alapján működtek, indokolatlanul nagyszámú alkalmazottal és személyzeti költséggel, finanszírozási problémákkal fognak küszködni, ami elbocsátásokhoz vezet. Ivanici Ioan szerint a személyzet csökkentése nem feltétlenül azt jelenti, hogy fel kell számolni a kisebb mentőpontokat. „Nem kell felszámolni a mentőpontokat, hanem a tevékenységet kell átszervezni. De azt sem lehet, hogy zsinórban Szovátán, Parajdon, Korondon mentőpont legyen, Székelyudvarhelyen meg ott van a nagy mentőállomás. Ésszerűen és hatékonyan kell megszervezni a sürgősségi ellátást” – tette hozzá az igazgató.

Maros megyében a lakosságarányos finanszírozás eredményeképpen az éveken át alulfinanszírozott mentőszolgálat költségvetése idén 16 %-kal növekszik, ennek 70-80 %-a bérköltség. A megyében a 112-es egységes ügyeleten keresztül évi 56 ezer segélyhívás a mentőszolgálathoz fut be, 21 ezer a rohammentőhöz. Ivanici doktor szerint a 16 %-os növekedés csak azt jelenti, hogy „normálisan” működhet a mentőszolgálat, nem halmoz fel adósságokat (jelenleg mintegy 200.000 lejjel tartozik az üzemanyag-beszállítónak, illetve a szervizeknek). A megyei mentőszolgálatnál jelenleg 19 orvos, 110 asszisztens és 140 sofőr dolgozik, ez a létszám épp hogy elegendő. A járműparkot az elmúlt években frissítették, idén még öt új mentőkocsit várnak. A mentőautó vidéken átlagosan 19, városban 8,45 perc alatt jut a helyszínre. Az új finanszírozás lehetővé teszi, hogy hat újabb mentőpontot nyissanak Maros megyében, ezek egyikét Nyárádtőn – közölte lapunkkal Ivanici Ioan.

A lakosságarányos finanszírozás keretében egy lakosra 31 lejt állapít meg a kormányhatározat, de azon megyék esetében, ahol földrajzilag nehezen megközelíthető települések vannak, vagy az időjárás igen mostoha, lehetővé válik, hogy bizonyos koefficiens szerint kiigazítsák a költségvetésüket, és pluszfinanszírozás jár természeti katasztrófák vagy tömegkatasztrófák esetében való beavatkozásnál.