2020. november 30., hétfő

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Online felületen a Maros Művészegyüttes

November 13-án, a magyar nyelv napján a Maros Művészegyüttes – a megszokott produkciótól eltérően – verses videóüzenetet osztott meg a közösségi felületen. Nem ez az első olyan felvétel, amelyben az együttes a világjárvány alatt megpróbálja tartani a kapcsolatot az előadóteremből kizárt közönséggel. Arról számolt be lapunknak Barabási Attila-Csaba, az együttes igazgatója, hogy miként sikerül ebben a nehéz időszakban megszólítani a nagyérdeműt. 


– A néptáncot, népművészetet kedvelő közönség örömmel vette tudomásul, hogy a világjárvány alatt is, ha szűkebb körben is, de sikerült néhány előadást tartani, akár a saját teremben, akár a Teleki Téka udvarán, azonban a helyzet súlyosbodása miatt ez a lehetőség is megszűnt, a virtuális térbe szorult az együttes.

– Valóban nehéz időszakot élünk át mindannyian. Napról napra bizonytalanabb helyzet, nem lehet hosszú távon tervezni. Amikor tavasszal országunkba is begyűrűzött a világjárvány első hulláma, őszire halasztottunk turnékat, köztük két fellépést a budapesti Hagyományok Házában. Habár az októberre kitűzött előadásokra minden jegy elkelt, erről is le kellett mondjunk. Ennek ellenére, a szűkre szabott megnyilvánulási térben is aktívak voltunk. A Maros Művészegyüttes hangsúlyozottan jelen volt a Székelyföldi Napokon, táncokat, fotókat mutattak be online a rendezvényen. Ameddig lehetett, a járványügyi szabályok által megszabott létszámú közönség előtt saját termünkben, majd a Teleki Téka udvarán tartottunk több előadást, a Táncolj Velünk Most Egyesülettel közösen megszervezhettük a verbunkversenyt. Aztán valóban a virtuális térbe szorultunk. Amikor az időjárás megengedte, megpróbáltunk olyan településekre menni, ahol biztonságos körülmények között filmfelvételeket, fényképeket készíthettünk az együttesről. Így jutottunk el Székelyvéckére, is, ahol Fekete Pál polgármester volt a házigazdánk. Sikerült felvételeket készíteni az általa megőrzött hagyományosan berendezett házakban, a faluban és a település határában kiépített Kálvárián. Vajdaszentiványra is készültünk, de ott megváltozott a járványügyi helyzet, és lemondtuk a kiszállást. 

A székelyvéckei kálvária alatt


– Hol láthatják az érdeklődők ezeket a felvételeket? 

– A pandémia alatt a Maros Művészegyüttes tudatosan külön YouTube-csatornát indított. Korábban töltöttünk fel az internetre mi és nézőink is felvételeket előadásainkról, de ezúttal különálló felülettel jelentkezünk, és arra kérjük a közönséget, hogy kövesse ezt a lehetőséget, mert mindig kerülnek fel újdonságok. Több videófelvételt készítettünk különböző vidékek, tájegységek táncairól, mint pl. a Mezőség, Sóvidék, Kalotaszeg és Vajdaszentivány. Ezeknek elsősorban nevelő-oktató jellegük is van, mert több kameraállásból mutatjuk be a táncelemeket, amelyeket így könnyebben meg lehet tanulni. Mi több, azt is tervezzük, hogy hasonló céllal rendhagyó módon néptánctörténet-ismertető sorozatot indítunk. Újdonságként azt is elmondhatjuk, hogy a megyénkben levő különböző etnikumok táncaival is foglalkozunk. Nemrég szász táncokat is színpadra állítottunk, filmfelvételt készítettünk, és eljuttattuk a virtuális térbe. A művészegyüttes magyar tagozata felvállalta a velünk együtt élő etnikumok táncainak bemutatását, míg a román tagozat az itteni román és a cigány táncokon kívül az ország különböző román vidékeinek táncait és hagyományait népszerűsíti. Bemutató előadásra is készülünk. Olyan táncoknak az anyagait próbáljuk színpadra állítani, amelyekkel az együttes nagyon rég nem foglalkozott. Elővettük a ruhatárból az egykor használt népviseletet, amelyet pályázati finanszírozásnak köszönhetően kiegészíthettünk. Évente többrendbeli ruhát készítettünk. A népi előadásokban használt viseleteket többször használjuk, csupán a táncszínházi produkciókra készülnek sajátos jelmezek. Azért kerestük elő a régi ruhákat és táncokat, mert az 1990-es évektől többszöri nemzedékváltás volt az együttesnél. Majdnem kicserélődött a tánckar. Nemrég azok mentek nyugdíjba, akik az 1990-es években kerültek az együtteshez, helyükbe jól felkészült, fiatal táncosok kerültek, akik azonban nagyon sokat kell dolgozzanak azért, hogy elérjék a hivatásos státust. Azért vesszük újra azokat a táncokat, amelyekkel az együttes tíz, húsz évvel ezelőtt foglalkozott, hogy az új generáció is megtanulja őket. 

– Érdekes kísérlet volt a magyar nyelv napjára készített összeállítás.

– Úgy éreztük, hogy így adózunk ennek az eseménynek, mivel a hagyományos néptáncok mellett színpadunkon jó ideje megjelent a táncszínház produkció, a próza is. Több előadásunkban nagy költőink verseiből is idéztünk, és megpróbáltuk a tánc nyelvére lefordítani üzenetüket. Ezért kulturális intézményként kötelességünknek tartottuk, hogy ne maradjunk közömbösek a magyar nyelv napján. 

– Úgy tűnik, hogy más kulturális intézményhez képest eddig sikeresen átvészelte a Maros Műészegyüttes ezt az időszakot. 

– Valójában az nehezíti a munkánkat, hogy a járványügyi szabályok miatt nem próbálhatunk teljes létszámban, hiszen a társulatban több mint 40 táncos van. Beosztjuk a munkát, mindenkinek van feladata. Ehhez hozzájön még a videófelvételeink utómunkálata is. Dolgozunk és abban reménykedünk, hogy az intézményt nem zárják be. Ha odafigyelünk egymásra, betartjuk az előírásokat, óvatosak vagyunk, átvészelhetjük ezt az időszakot. Az együttest eddig nem nagyon érintette a betegség. Az év folyamán a román tagozatról három, míg a magyarról egy kolléga fertőződött meg, és otthoni ápolásra szorultak. Ha valakinél gyanús tünetek jelentkeztek, akkor a döntésem alapján otthon maradtak még akkor is, ha utólag kiderült, hogy csupán meghűltek. Számunkra a tánckar, az irodai és az adminisztratív személyzet és a zenészek, valamint mindannyiuk családjának a biztonsága fontos. Ebben az időszakban arra készülünk előadásainkkal, a táncokkal, hogy amikor lejár a veszélyhelyzet, visszanyerjük a járvány ideje alatt lemorzsolódott közönségünket. Reméljük, hogy előadásaink szépsége, változatossága visszacsalja majd nézőinket a terembe akkor, amikor már lehet megfelelő körülmények között fogadni a közönséget. 

Széki táncok

Fotó: Barabási Attila-Csaba