*Mátray László, Magyarosi Sándor, Györfi Zalán, Bán Mór, Veres Attila (balról jobbra) – Fotó: Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár
Eszmecsere a Hunyadi filmsorozat kapcsán
November 14-én, pénteken izgalmas beszélgetésre került sor a 31. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron, amelynek fő témája a nagy sikerű Hunyadi filmsorozat volt. A társalgásban a regény írója, a filmsorozat forgatókönyvírója és egyik szereplője, illetve történészek vettek részt.
Az eseményt Györfi Zalán történész moderálta. A beszélgetés elején Magyarosi Sándor, a Székelyföld folyóirat szerkesztője ismertette a lap novemberi számát. A szerkesztő elmondta, hogy mindig igyekeznek reagálni olyan, történelemmel kapcsolatos produkciókra, amelyek valamilyen módon Erdélyhez kötődnek – így esett a választás a Hunyadira, azonban olyasmiről szerettek volna írni, amivel más lapok nem foglalkoztak. „Úgy döntöttünk, hogy egyrészt megnézzük a Hunyadi nem magyar szereplőit – akik elég jelentős karakterek, de nem a film főszereplői –, másrészt pedig olyan problémákat, amikbe esetleg történészek beleköthettek, vagy ami kapcsán véleményük lehetett. Ilyen volt például a nők helyzete, illetve a korabeli hadviselés. Arra kértük a történészeket, hogy saját kutatásaik alapján írják meg ezeket a szereplőket, témákat” – mondta, hozzátéve, hogy egy olyan kézikönyvet szerettek volna létrehozni, amiben megtalálhatók a sorozathoz kapcsolódó érdekességek. A kötetben hét szerző munkája szerepel, megjelenítve többek között olyan karaktereket, mint Luxemburgi Zsigmond és Vlad Țepeș.
Bán Mór, a Hunyadi filmsorozat alapjául szolgáló könyvsorozat szerzője elmondta, hogy azért kezdett el magyar történelmi regénysorozatot írni, mivel az hiánycikk volt a könyvpiacon. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy nem volt könnyű kiválasztani egy bizonyos korszakot, történelmünk ugyanis rendkívül sokszínű, gazdag, és elképesztő karaktereket vonultat fel – a Hunyadiak igencsak tanulságos, három nemzedéket felölelő családtörténete azonban lenyűgözte.
Az író az alkotások történelmi hitelességéről úgy fogalmazott, hogy a tévésorozat nem dokumentumfilm, a történelmi regény irodalmi besorolása pedig fikció, tehát egyik sem tudományos munka. „Szerintem a társadalom döntő többségének történelmi képe a kultúrából jön. Filmekből, regényekből, színpadi művekből – és azt kell mondjam, hogy ez így van rendjén. Kiváló szimbiózisban működne – és a Hunyadinál működött is –, hogy ha létrejön egy művészi alkotás, az lehetőséget ad nagyon sok történésznek, hogy azt mondja: oké, ez hülyeség, de elmondom, hogy volt” – mondta. Bán Mór rámutatott ugyanakkor a regényíró és a történész társadalmi szerepvállalása közötti különbségre is. „Azt kell megérteni, hogy más a feladata a regénynek vagy a filmnek. Egy adott karakter az alkotó figurája, akit a történelemből vett ki, de a saját szabályai szerint formál. A történésznek az a feladata, hogy a lehető legtöbb tudást szintetizálja és adja át számunkra. Ha helyén kezeljük, hogy ennek ez a dolga, ennek meg az a feladata, akkor nincs igazából ellentmondás. Nyilván, egy dolgot nem lehet csinálni: tudatosan és rossz szándékkal megmásítani fontos történelmi eseményeket” – mondta.
A filmsorozat egyik forgatókönyvírója, Veres Attila első alkalommal foglalkozott történelmi sorozattal. Az alkotói folyamatról és a korhűség megőrzéséről többek között úgy fogalmazott, hogy „az írói szoba egy idő után elszakad a történelemtől”, hiszen az elsődleges cél az, hogy a nézők értsék a cselekményt, és kapcsolódni tudjanak a karakterekhez. „Nem lehet több ezer oldalt pontosan átvinni filmformátumba – darabokra kell szedni a történetet és újra összerakni” – mondta.
Mátray László színművész – aki a filmsorozatban Szilágyi Mihályt keltette életre – elmondta, hogy objektív okok miatt már többször elesett történelmi szerepektől, szóban forgó karaktere azonban a Hunyadi sorozat minden részében szerepelt, emiatt színházi fellépéseit hosszú ideig szüneteltetnie kellett. Kiemelte, hogy a forgatást nagyjából féléves felkészülés előzte meg, ezalatt kaszkadőrök is segítették a munkájukat. Hangsúlyozta továbbá, hogy a „készterméket” rendszerint premieren tekinti meg – a Hunyadi sorozatot például a televíziós vetítésekkor látta.
Az alkalom zárásaként Bán Mór elmondta, hogy nem a filmsorozat nézettségét élte meg a legnagyobb sikerként, hanem azt, hogy egy igazi közösségi élményt adott a nézőknek. A fiatalok olyan mértékben tudtak azonosulni egy történelmi korszakkal, amire évek óta nem volt példa.
