Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
2013-08-27 13:51:47
Pénteken tette közzé a munkaügyi minisztérium a 2013–20-as időszakra vonatkozó országos munkaerő-foglalkoztatási stratégia tervezetét. A dokumentum szerint, mely az Európa Tanács ajánlásait is figyelembe vette, 2015-től megemelhetik a nyugdíjkorhatárt, és ezzel egy időben a nyugdíjazás előtt álló munkavállalók aktív életben maradását adóeszközökkel is támogathatják. A stratégia tervezete szeptemberig van közvitán a szaktárca honlapján.
A dokumentum részletesen elemzi a munkaerőpiac hiányosságait, és a fontosabb demográfiai változásokat is. Indoklása szerint az új munkaügyi stratégia kidolgozását az teszi szükségessé, hogy a demográfiai változások miatt az eddigi stratégia már nem működőképes.
A tervezet feltérképezi a romániai munkaerőpiac legkomolyabb gondjait. Ezek között van a nők és az idősek alacsony foglalkoztatottsági aránya, és a fiatalok magas munkanélküliségi hányada. A dokumentum lerántja a leplet a romániai munkaerő jólképzettségének mítoszáról is, megállapítván, hogy már a közoktatási intézmények is gyenge színvonalon teljesítenek, magas az iskolaelhagyás aránya, alacsony a felsőoktatást sikerrel befejezők hányada. A felsőoktatásban is kevés a minőségi oktatást biztosító intézmény, és az oktatás eleve nincs összhangban a munkaerőpiac valós igényeivel. Mindezek oda vezetnek, hogy bár magas a képzett fiatalok száma, a megszerzett alapkompetenciáik is hiányosak, és még rosszabb a helyzet a magas képzettséget igénylő szakmák betöltéséhez szükséges szakoktatás terén. Ezek mellett a szociális juttatások rendszere és a munkaerő-menedzsment sem hatékony.
Románia demográfiai mutatói is lényegesen eltérnek az EU-s átlagoktól, mégpedig negatívan: az ország lakossága csökken a kivándorlás folytán, ráadásul a természetes szaporulat is negatív, míg az EU-s átlag a lakosság és a szaporulat növekedését mutatja. Ez azt eredményezi, hogy a lakosság átlagéletkora növekszik: 2000-ben 34,4 év volt, 2005-ben már 36,4 év, és 2012 januárjában már 38,9 év volt az országos átlagéletkor. Így a munkaerőpiacon aktívak egyre nagyobb része az idősebb korosztályból kerül ki, míg az európai tendencia ezzel éppen ellentétes, az aktív lakosságon belül a fiatalok arányának növekedése figyelhető meg. A romániai munkaerőpiac kereslet-kínálati egyensúlyát a rövid időn belül tapasztalt masszív kivándorlás borította fel, a szociális védelmi hálót is erősen megviselő jelenség hatásait nem tudták megfelelően kezelni a hatóságok. A tervezet adatai szerint 2,1 millió román állampolgár dolgozik más uniós tagállamokban, a három legnagyobb befogadó Olaszország 890 ezer, Spanyolország 825 ezer, Németország 110 ezer romániai munkavállalóval.
A román munkaerőpiac messze az európai átlag alatt van az ágazati szerkezet és a termelékenység terén is. Az aktív munkavállalók 29%-át foglalkoztatja a mezőgazdaság, 28,6%-át az ipari és építkezési szektor, 42,4%-át a szolgáltatási ágazat. Egyedül az ipar terén állunk közel az európai átlaghoz, a mezőgazdasági és a szolgáltatási szektorok az aktív munkavállalók sokkal nagyobb hányadát foglalják le nálunk az európai országokhoz viszonyítva.