Kíméletlen adóteher

A totálkáros jármű, a leégett ház is adóköteles

Miért kell egy teljes pénzügyi évre adót fizetni olyan jármű után, amely felgyúlt, totálkárossá, használhatatlanná vált? Természetes az, ha olyan ingatlanért vagy ingóságért kell fizetnie a tulajdonosnak, amely használhatatlan, vagy rég a roncstelepen hever? Emeltek-e óvást bíróságon a jelenlegi szabályozások ellen? – az adóügyi törvény kapcsán többek között ezekre a kérdésekre kerestük a választ.

Az eltelt évtizedek alatt megszokhattuk, hogy olyan törvényeket fogadnak el a parlamentben, amelyekre sokszor lehetetlen észérvekkel magyarázatot találni, még ha nyugati mintát is követnek. Többek között a négy éve érvényben lévő ingatlan- és járműadó szabályozásának csöndes elfogadása is az átlagember számára logikát nélkülözőnek tűnik, az állami költségvetés számára azonban biztos bevételi forrás.

Egyik olvasónkkal a január másodikán őt ért tetemes tűzkárról beszélgettünk, amikor a törvények visszásságai is napfényre kerültek. Amint beszélgetőpartnerem elmondta, január másodikán idegenkezűségre utaló tűz pusztított autójavító műhelyében. Javítás alatt álló és javított járművek is megsemmisültek a tűzben. Ennek ellenére az ócskavasba került, forgalomból kivont járművekre a 2020-as évre ki kell fizetnie a járművek adóját. 

Mivel képtelenségnek tűnik olyan járműre egész éves adót kivetni, ami használhatatlan, kérdésünkkel a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal Helyi Adó- és Illetékügyi Igazgatóságát kerestük meg. 

Az év utolsó napja a mérvadó

Szövérfi László igazgató megkeresésünkre ismertette a törvény által szabályozott visszás helyzetet. Mint kifejtette, a 2015-ös évi 227-es számú törvényt 2016 óta alkalmazzák. Ennek értelmében az egy évre szóló ingatlan- és járműadót annak kell fizetnie, akinek az előző év december 31-én a nevén szerepelt a jármű vagy ingatlan. Amennyiben tehát 2019. december 31-én forgalomba írt jármű szerepel valaki nevén, rá két napra pedig az megsemmisül, akkor is ki kell fizetnie a 2020-as évre a járműadót, akárcsak annak, aki az új évben nap mint nap használhatja is a birtokában lévő járművet. Hasonló az eset akkor is, ha egy baleset nyomán totálkárossá válik a jármű, és a roncstelepre szállítják. Az állam a jelenlegi pénzügyi törvény alapján hajthatatlanul követeli az adó befizetését.

– De mi a helyzet abban az esetben, ha valakinek leég a háza? Az állam akkor is sújthatja ezzel a kötelező adóteherrel? – kérdeztük a szakembert.

– Sajnos igen, amennyiben nem december 30., 29., vagy 28-án égett le, vált lakhatatlanná valakinek az otthona, hanem az új év első napjaiban vagy az azt követő bármelyik hónapban következett be a tragédia. 

Az adásvételeknél ugyanez a helyzet, ez azonban senkit sem botránkoztat meg, mivel egyik fél nyer, a másik veszít, de a helyzet nem hasonló, mivel használatban lévő javak cserélnek gazdát. A kiindulópont az ingatlan-, terület- vagy jármű-adásvételnél is az említett pénzügyi törvény 471-es cikke értelmében december 31-e. A következő pénzügyi évre az kell adót fizessen, akinek az előző év utolsó napján a nevén szerepelt egy ingatlan, terület vagy jármű. A vásárló csak a következő évtől kell adózzon. Amint az igazgató hangsúlyozta, volt rá eset, hogy járművet vásárolt valaki januárban, majd novemberben eladta, így abban a szerencsés helyzetben volt, hogy majdnem egy évig használhatta a járművet anélkül, hogy járműadót kellett volna fizetnie. Az adózás ugyanis az eladót terhelte. Az új jogszabállyal a félévi adózás is megszűnt – a teljes pénzügyi évre törleszteni kell –, akárcsak az a gyakorlat, amellyel egy totálkárossá vált járműt a következő hónaptól kiiktathatták, és a tulajdonosnak nem kellett adót fizetni olyasvalami után, amit nem használ. Arra a kérdésre, hogy hasonló esetek miatt volt-e példa bírósági óvásra, nemleges válasz érkezett. Amint az igazgató kifejtette, valószínűleg, ha több olyan személy, aki hasonló helyzetben van, bírósági keresetet nyújtott volna be, amennyiben a panaszosok megnyerik az ügyet, talán változtattak volna a jelenlegi gyakorlaton.

A semmire nem kellene adózni

Dr. Sztranyiczki Szilárd ügyvédtől, a Sapientia EMTE egyetemi előadótanárától a pénzügyi törvény gyakorlatáról érdeklődtünk. 

– Jogszerű-e olyan járműre adót kivetni, amelyet a tulajdonosa nem használhat, mivel megsemmisült? Illetve van-e esélye annak, hogy egy polgár bíróságon megtámadja az említett pénzügyi törvény előírását, és megnyeri a pert? – kérdeztük.

– A gépjárművek adóügyi nyilvántartásból való törlése elidegenítés, lopás, forgalomból való kivonás, állandó lakhely megváltoztatása, illetve véglegesen az országból való kivivés esetén lehetséges. Olyan járműre, amely teljesen leégett vagy százszázalékosan tönkrement, kérelmezni lehet a forgalomból való kivonást. Ez esetben leadják a gépjárművet egy újrahasznosító központhoz, kapnak egy törlési igazolást arról, hogy a jármű fizikailag nem létezik, és ennek alapján ki lehet törölni a nyilvántartásból az autót az illetékes megyei gépjárművezetői engedélyeket kibocsátó és járműbejegyzési közszolgálatnál, majd az önkormányzati adóügyi jegyzékből is. 

Viszont a 2015. évi 227. számú adóügyi törvénykönyv 471. cikkének (4) bekezdése értelmében a gépjármű használatának lehetetlensége esetén az adózás alóli felmentés csak a forgalomból való kivonás utáni év első napjától hatályos. A törvény logikátlan, mert egy nem létező dologért nem kellene adóteherrel sújtani az állampolgárokat. A jelzett esetek adóügyi rendezése céljából megfelelő törvénymódosítást kellene végrehajtani – hangsúlyozta dr. Sztranyiczki Szilárd.