Kártalanítási törvény nyújtott lépésekben

A volt politikai üldözöttek és hadifoglyok gyermekeit is kárpótolják

A rendszerváltást követően 1990-ben lépett életbe a 118-as törvény, amely a kommunista rendszerrel szembeszálló, börtönbüntetésre ítélt egykori politikai üldözötteket, a politikai meggyőződésük miatt pszichiátriai intézményekbe utaltakat, az 1945. március 6-a után erőszakkal kitelepített, a kényszerlakhelyre kényszerített személyeket, valamint a szovjet lágerekbe elhurcolt hadifoglyokat kártalanította az elszenvedett sérelmekért. A havi illetmény mellett különböző kedvezményeket is biztosított számukra. 

Az eredeti törvényt az évek során többször kiegészítették, módosították, majd 1993-tól a kedvezményezett személy túlélő házastársát is kárpótolták, ha nem kötött új házasságot. A Volt Politikai Foglyok Országos Szövetsége (VPFOSZ) éveken át kérte, hogy az áldozatok gyermekei is részesüljenek kárpótlásban, amit 2019-ben fogadott el a parlament mindkét háza, de az államfő visszautasította, ezért kihagyták a törvényből. Miközben a kárpótlásra jogosultak közül már nagyon sokan eltávoztak az élők sorából, a szövetségnek csupán 2020-ban sikerült elérnie, hogy a 130-as, majd ugyanabban az évben elfogadott 232-es törvényben megfogalmazott kiegészítésekkel a kárpótlást kiterjesszék az illetményben részesült elhunyt személyek gyermekeire is, akik mára már jórészt nyugdíjasok.

Az érdekeltek megyénkben is a Volt Politikai Foglyok Egyesületénél kérhetnek bővebb tájékoztatást a jogosultságra, eligazítást, tanácsot arra vonatkozóan, hogy az ügycsomó összeállításához milyen iratok szükségesek, hogyan és honnan lehet a hiányzó iratokat beszerezni – tájékoztatott Băjenaru Éva irodavezető. Mivel Marosvásárhelyen a Dózsa György út 9. szám alatt levő épület második emeletén található iroda szolgáltatásait nap mint nap sokan veszik igénybe, reggel nyolc óra előtt számokat osztanak ki érkezés szerint, és annak függvényében kerülnek sorra. 

– Mennyi kárpótlásra számíthatnak az utódok? – érdeklődtünk az irodavezetőtől.

– Azok a gyermekek, akik a hadifogság, politikai fogság, kitelepítés stb. előtt vagy az idő alatt születtek, száz százalékban részesülnek abban a havi összegben, amennyi a kérvény benyújtása idején az elhunyt szülőnek járt volna (232./6/6). Ennek az összegnek a felét kapják azok az utódok, akik egyik vagy másik, esetleg mindkét szülő bebörtönzése, fogsága után jöttek világra (6/7). Havi 500 lej kártalanítást biztosítanak azoknak az utódoknak, akiknek a jogfosztás idején halt meg, tűnt el, ölték meg, telepítették ki valamelyik szülejét. (5/7). Ha a gyermek is elszenvedte a jogfosztás valamelyik formáját, és ezért a kárpótlásra már kezdettől jogosult lett volna, vagy mindkét szüleje kárpótlásban részesült, és a mostani törvénykiegészítés nyomán is jogosult lenne a kártalanításra, a nagyobbik összeget fogják folyósítani számára. 

– Bár a kárpótlás lehetősége a múlt év óta adott, vannak, akik a mai napig sem szereztek tudomást róla? 

– Amint az egyesület elnökétől hallottam, az írott sajtóban, rádióban is népszerűsítették. Szeptembertől, októbertől kezdődően sokan jelentkeztek Az egyesülettől idén januárban kértek meg, hogy segítsek. Ahogy szájról szájra terjed a hír, mind többen jönnek, volt olyan nap, hogy 30 dossziét állítottam össze, ugyanis a testvéreknek külön aktacsomót kell készítenünk, mert minden életben lévő testvér jogosult a kárpótlásra. 

– Milyen iratok szükségesek a kártalanítás igényléséhez?

– A jogosult személyazonossági kártyájának, születési anyakönyvi kivonatának (nőknél a házassági igazolványnak), a nyugdíjasok esetében egy nyugdíjszelvénynek a másolata. Ezenkívül a jogfosztott szülő halotti bizonyítványának, valamint annak a dokumentumnak a másolata, amelyből kiderült, hogy mennyi ideig volt börtönben, fogságban, elhurcolva, és érdemes csatolni a házassági anyakönyvi kivonatát is. 

– Milyen irattal lehet a jogfosztottságot igazolni?

– A legfontosabb a katonakönyv, elfogadják a munkakönyvet is, ha ez utóbbiban szerepelnek a fogság évei. Akinek egyik sincsen meg, azoknak segítünk, hogy kitöltsenek egy típusnyomtatványt, amelyet elküldünk a piteşti-i katonai levéltárba, ahol kimutatásuk van a politikai okokból börtönbüntetésre ítéltekről, hadifoglyokról. A kérvény mellé csatolni kell a kérelmező személyazonossági igazolványáról, születési anyakönyvi (nők esetében a házassági) kivonatáról készült másolatot és a jogfosztott személy halotti vagy születési igazolványának a másolatát. 

– Sokan vannak, akiknek a különböző korszakok, fennhatóságok idején hol magyarul, hol románul írták a keresztnevét, és az is előfordul, hogy három iratban háromféleképpen szerepel, ezért állítólag nem fogadták el a kérésüket. Mi a teendő ilyenkor? 

– Találkoztam olyan esettel, hogy a hét testvér szüleinek nevét, sőt családnevét is legalább ötféleképpen írták, de visszautasításról eddig nem értesültem. Ezt elkerülendő, jó, ha minél több irat van a dossziéban, az elítélt házassági igazolványa is például, amelyben az anya neve is szerepel, akárcsak a kárpótlásra jogosult személy születési igazolványában. Piteşti-ről nem kaptak emiatt visszautasítást. Ugyanakkor hasznos, ha fel tudják tüntetni azt is, hogy mikor, hol volt fogoly a szülő.

– Akinek nincs más dokumentuma, mint a Magyar Állami Hadilevéltárnak az Orosz Állami Hadilevéltártól kapott adatbázisa az interneten – amelyben az orosz nyilvántartásban cirill betűkkel és magyarra fordítva is szerepelnek a volt fogoly adatai –, az erről készült másolatot elfogadják-e útmutatóként Piteşti-en? Ugyanis aki a bukaresti katonai levéltárhoz fordult, azt a választ kapta, hogy abban az esetben, ha a szülő a magyar hadseregből esett fogságba, az illetékes magyarországi szervektől kell igazolást kérnie, aminek a hiteles fordítását kell elküldeni Piteşti-re. 

– Eddigi tapasztalataink szerint elfogadják. A törvény nem tesz különbséget, hogy melyik hadseregből esett fogságba. Aki erdélyi lakos volt, az hozzánk tartozik, és jogosult a kárpótlásra. 

– Mi a következő lépés?

– Ha teljes az aktacsomó, a kitöltött típuskérvényt a szükséges dokumentumokkal együtt a Munkaügyi Minisztériumhoz tartozó Szociális Kifizetési és Ellenőrző Ügynökséghez kell benyújtani abban a megyeközpontban, ahova a kérelmező utolsó címe szól, ahonnan a nyugdíját folyósítják. Marosvásárhelyen a Iuliu Maniu utca 2. szám alá, ahol egy négytagú bizottság állapítja meg a jogosultságot. Az igazoló iratok alapján történő elbírálásra korábban 30, a legutolsó módosítások szerint 90 napon belül kell válaszolnia az ügynökségnek. 

Tegyük hozzá, hogy más megyéktől eltérően Maros megyében sajnos nem jeleznek vissza a kérelmezőnek, hogy megkapták a dossziéját. Ha elutasítják a jogosultságot, a területileg illetékes közigazgatási bíróságon lehet fellebbezni, amely jogerős döntést hoz.

– Aki megkapja az igazolást, mit kell tennie a továbbiakban?

– A jogosultságról kiadott igazolás birtokában segítünk összeállítani a következő iratcsomót, amelyet a Megyei Nyugdíjpénztárhoz kell benyújtani, mivel a havi kártérítési összeg megállapítása és folyósítása a pénztár feladata. Akik kártyára kapják a nyugdíjat, csatolniuk kell egy banki kivonatot is. A pénztár levélben közli a döntést a juttatás összegéről, amit az állami költségvetésből havonta fedeznek a jogosultaknak. 

Az egyesületünk tagjaként elhalt politikai foglyok gyermekei közül soknak segíthetünk, mert az archívumunkban dokumentumot őrzünk arról, hogy szüleik mennyi ideig voltak bebörtönözve, hadifogságban, kitelepítve, kényszerlakhelyen.

Sokan felkeresnek háborús veterán igazolvánnyal, ami nem tartozik ránk, és a törvény sem vonatkozik ezekre a személyekre.

Akik a szövetségünkhöz fordulnak, azoknak lefénymásolom és lepecsételem az iratait, amit a kérelmező aláír, számot adok minden aktacsomónak, így könnyű elővenni, amikor a nyugdíjosztályhoz kell a kérvényt benyújtani – tájékoztatott az irodavezető. 

*

Azok az esetek, amelyekben kártérítést ítéltek meg a 118-as törvény 1. szakaszának 1. és 2. bekezdése alapján, és amelyekben a gyermekek kárpótlásra jogosultak: a) börtönbüntetést letöltött személyek, akiket politikai bűncselekményért ítéltek el jogerősen; b) szabadságuktól letartóztatási parancs alapján politikai bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt megfosztott személyek, vagy akik közigazgatási hatóság által elrendelt intézkedés miatt vesztették el szabadságukat, és tartották fogva őket az eljárás nyomozati szakaszában; c) akiket szabadságuktól megfosztva elmegyógyászati intézetben tartottak; d) akiknek kényszerlakhelyet jelöltek ki; e) akiket lakásukból kitelepítettek; f) akik fegyverrel felszerelkezve a kommunizmus megdöntésére irányuló ellenállási akcióban vettek részt 1964. december 31-ig. Az 1. szakasz 2. bekezdésének a) pontja szerint: akiket 1944. aug. 23-a után külföldre deportáltak; b) akik 1944. aug. 23-a után szovjet hadifogságba kerültek, továbbá azok, aki a fenti időpont előtt estek szovjet hadifogságba, de a fegyverszüneti megállapodás után sem térhettek haza.