Kalandra fel, városiak!
2014-04-15 15:50:13
- Vajda György
Igazi kalandra hívja azokat a városi fiatalokat, akik meg akarnak ismerkedni a vidéki élettel, a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége (AGRYA), amely lehetőséget biztosít arra, hogy az érdeklődő 35 év alatti fiatalok egy-egy hetet eltöltsenek egy gazdánál.
Igazi kalandra hívja azokat a városi fiatalokat, akik meg akarnak ismerkedni a vidéki élettel, a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége (AGRYA), amely lehetőséget biztosít arra, hogy az érdeklődő 35 év alatti fiatalok egy-egy hetet eltöltsenek egy gazdánál – nem turistáskodni, ahogy mondták, hanem vállvetve dolgozva vendéglátóikkal a gazdaságban. A program célja az igazi vidéki életforma, a gazdálkodás megismerése, a szellemi tárgyi és természeti örökség megőrzése és értékesítése – hallhattuk a Passió panzióban tartott sajtótájékoztatón, ahol dr. Mikula Lajos, az AGRYA ügyvezető elnöke részletesen ismertette a programot.
Megtudtuk, hogy az AGRYA 2011-től szervezi a Vidéki kaland programot, 2013-ban Erdély is bekapcsolódott. Hargita megyében, Csíkszereda környéki falvakban tölthettek el egy-egy hetet önkéntesen jelentkező fiatalok, az idéntől a Nyárádmente Kistérségi Társulás révén megyénkbe is eljöhetnek az agrárkalandra vágyók.
– Szükségünk van arra, hogy a magyar–magyar kapcsolatokat új dimenziókkal erősítsük. Azért szorgalmazzuk ezt a programot, mert ezáltal a magyarországi fiatalok nem turistákként, átutazóban, hanem részesülve a mindennapi életből, valós képet kapnak arról, hogy milyen is a vidéki ember, milyen gondokkal küzd, mennyit kell dolgozzon a megélhetésért. Meglepő, hogy milyen mély emberi kapcsolatok alakultak ki a vendégek és a gazdák között, annak ellenére, hogy eddig még Erdélyben sem járt egy-egy fiatal – mondta többek között az AGRYA ügyvezető elnöke.
Mindamellett, hogy ezekkel a közvetlen kapcsolatokkal leépítik a vidéki életről kialakult prekoncepciókat, előítéleteket, a gazdának is lehetősége kínálkozik arra, hogy megismerjék, ugyanis a programot mediatizálják. Fényképek készülnek, egy tv-stáb is felkeresi a vendéglátó gazdaságokat, és a résztvevőknek is kötelezően be kell számolniuk tapasztalataikról, akár blogon megjelentetett „friss” napló formájában.
Három év alatt mintegy 500 embert sikerült megmozgatni a programban. Nem egyszerű a „felvételi”, hiszen komoly bizottság beszélget el a jelentkezőkkel, és csak azokat válogatják ki, akik fizikailag, szellemileg felkészültek arra, hogy ingyenmunkát vállaljanak a gazdaságokban. A jelentkezőket egy Kecskemét melletti farmon gyakorlati próbák alá vetik (többek között trágyát kell kivillázzanak az istállóból), és azt is figyelik, miként viszonyulnak az új kihívásokhoz. Fontos kritérium a kommunikációs készség is, sőt még egy kis nyelvi, interkulturális „csomaggal” is ellátják a kalandorokat.
Az előző évek tapasztalatai alapján kiderült, hogy a jelentkezők döntő többsége egyetemet végzett vagy egyetemista. Általában életmódjukat tudatosabban rendező fiatalok, akik odafigyelnek az egészséges táplálkozásra, rendszeresen sportolnak, ugyanakkor stabil anyagi és családi háttérrel rendelkeznek. A program első két évében csak budapestiek jelentkeztek, tavaly vidékiek, az idén pedig fele-fele arányban iratkoztak fel, kétharmaduk nő.
Hasonlóképpen, a potenciális vendégfogadó gazdákat is felkeresik. A legfontosabb az, hogy legyen akaratuk, szándékuk arra, hogy „idegeneket” befogadjanak, ugyanakkor legalább ennyire számít az is, hogy a gazda felvállalja-e azt, hogy tévében, sajtóban szerepeljen ezáltal. Mi több, kommunikációs tréningen is részt kell vegyenek. A gazdák ezért nem kapnak juttatást, legfennebb ingyenmunkaerőt, de azzal is tisztában kell lenniük, hogy városi élethez szokott fiatalokat fogadnak, akikre jobban oda kell figyelni, annak ellenére, hogy az elfogadott jelentkezők munka- és környezetvédelmi képzésben is részesülnek. A fiatalok saját költségükön utaznak a megjelölt helyszínekre.
Dr. Mikula Lajos elmondta, hogy Felvidéken is próbálkoztak, de nem találtak megfelelő partnerszervezetet, Erdélyben a Hargita megyei fiatal gazdák egyesülete, illetve Maros megyében a Nyárádmente Kistérségi Társulás vállalta azt, hogy segít a szervezésben, lebonyolításban.
Antal Zoltán, a Nyárádmente Kistérségi Társulás ügyvezetője elmondta, tudomása szerint az idén a két megyében 19 résztvevő lesz, a jelentkezés még nincs lezárva, határidő április 19-e, de eddig már több mint 150-en jelentkeztek. A program július 27-e és augusztus 3-a között zajlik. Kiválasztották már a vendéglátó gazdákat, lesznek köztük zöldségtermesztők, kisebb farmerek, virágkertész, gabonatermesztők, két juhász és olyan szarvasmarha-tenyésztő, aki a tejterméket fel is dolgozza és értékesíti. Az idén több gazdát nem jelölnek ki, aki esetleg „kedvet” kap arra, hogy belépjen a programba, a szervezőknél jelentkezhet.
A program tudatos értékteremtés is, mivel közelebb hozza a vidéket a városhoz, annak minden értékével: a humán potenciállal, az épített és a természeti örökséggel, a népi kultúra „élő” ápolásával, a biodiverzitás megőrzésével – mondta Antal Zoltán.
Arra a kérdésre, hogy a programot követően hányan tértek vissza vagy hányan szeretnének újra részt venni, azt válaszolta az AGRYA ügyvezetője, hogy csak ketten vállalkoztak erre, azonban azt is figyelembe kell venni, hogy a résztvevők több mint fele sohasem volt Erdélyben, és nagy részükben teljesen más kép alakult ki az itteni életmódról, egyheti kalandozás után megváltozott az értékítéletük, és ez is a program egyik legnagyobb hozadéka.
