2022. október 5., szerda

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházban

A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház 2022-ben is a Vásárhelyi Forgatag partnerintézményeként járul hozzá a várost kiszínező rendezvény műsorkínálatának bővítéséhez. Ennek jegyében, az intézmény közleménye szerint, a IX. Vásárhelyi Forgatag keretében az alábbi rendezvényekre kerül sor a Nemzeti Színház nagytermében. 


Idesereglik, ami tovatűnt



Augusztus 25., csütörtök, 16:00 és 20:00 óra – Magyar Állami Népi Együttes, Hagyományok Háza: Idesereglik, ami tovatűnt – Óda az énekes madárhoz. Táncszínjáték, Tamási Áron Énekes madár című színműve nyomán írta Kutszegi Csaba.

Vajon kik azok a fiatal nők és férfiak, akiket a Magyar Állami Népi Együttes Idesereglik, ami tovatűnt – Óda az énekes madárhoz című előadásán a színpadon láthatunk? Honnan jöttek, hová tartanak, miért visel közülük néhány hátizsákot? Tulajdonképpen könnyű a válasz: a tisztelt néző olyan kitűnő, sokoldalú előadóművészeket láthat, akik rajongva szeretik a folklórt, miközben a mában élnek, és művészetükkel a ma emberét akarják megszólítani. Nincs ebben ellentmondás, mert az autentikus néptáncok, a népzene, a dalok, a Tamási-szövegek olyan emberi érzéseket közvetítenek, amelyek soha nem kopnak ki a divatból, még akkor sem, ha azokat folyamatosan változó élethelyzetek váltják ki. E változások ugyanis leginkább csak felszínváltozások, melyek közepette a folklór az emberi lélek mélyére hatol, és mindemellett képes a múlt mélységes mély kútjából és az aktuális kor megkívánta új formákból folyamatosan újrateremteni magát.

A hátizsák és a tornacipő a ma népviselete: leginkább gyalog járó, kíváncsi, nyitott, érdeklődő (fiatal) emberek hordják. Az Idesereglik, ami tovatűnt – Óda az énekes madárhoz című produkció Tamási Áron eredeti műve nyomán készült (nép)zenés-(nép)táncos színházi feldolgozásában az autentikus folklór – újszerűen, szokatlanul – kortárs színházi játékstílussal kerül szerves egységbe. Az így létrejött komplex színpadi nyelvezetben magától értetődő természetességgel mutatkozik meg az élő folklór örök aktualitása. A ma játszódó történetben kihűlt kapcsolatban kínlódik két negyven felé közeledő pár. A nők, Eszter és Regina már szeretnének megállapodni; a férfiak, Lukács és Máté „életkezdési dilemmában” őrlődnek: halogatják a családalapítást, mert előbb stabil egzisztenciát akarnak teremteni. A párkapcsolati válságban a nők „elvarjúsodnak”, a férfiak a pohár felé nyúlnak és az élvezetek hajszolásáról ábrándoznak. Mindkét párnak két tizenéves fiataltól kell megtanulnia, hogy az embert boldoggá csakis az őszinte, tiszta szerelem teszi, és csak az adhat az életkezdéshez elegendő bátorságot – olvashatjuk az előadásról.

Zeneszerző Pál István Szalonna. Koreográfusasszisztensek: Módosné Almási Berta, Bacsó Lilla, Farkas Fanni. Koreográfusok: Darabos Péter, Mihályi Gábor, Módos Máté, ifj. Zsuráfszky Zoltán. Látvány: Árvai György. Jelmez: Szűcs Edit. Fény: Fodor Zoltán. Hang: Szabó Péter. Videóanimáció: Korai Zsolt. Színészmesterség: Csábi Anna. A rendező munkatársa Kutszegi Csaba. Rendező-koreográfus Mihályi Gábor. Előadja a Magyar Állami Népi Együttes tánckara és zenekara. Az előadáson idézetek hangzanak el József Attila, Juhász Gyula, Petőfi Sándor, William Shakespeare, Weöres Sándor írásaiból és egy jakut hősi énekből.

Főszereplők: Borbély Beatrix, Hetényi-Kulcsár Klára, Aranyos Norina, Kiss Balázs, Farkas Máté, Szabó Zsombor, Farkas Fanni, Pálffy Zoárd, Jávor Katalin, Szűcs Gábor. 

Zenekarvezető Radics Ferenc. Tánckarvezető Ágfalvi György. Tánckari asszisztensek: Borbély Beatrix, Jávor Katalin, Farkas Máté, ifj. Zsuráfszky Zoltán. Műszaki vezető Papp Kornél. Művészeti vezető Pál István Szalonna. Együttesvezető Mihályi Gábor.


Tóték



Augusztus 27., szombat, 20:00 óra – Komáromi Jókai Színház: Örkény István: Tóték. Örkény István Tóték című tragikomédiája az 1967-es Thália színházbeli bemutató óta a legnépszerűbb magyar drámák egyike. Hatalmas sikerrel játszották szerte a világon, Párizstól Washingtonig, Berlintől Moszkván át Japánig, Fábry Zoltán pedig kiváló filmet készített belőle Isten hozta, őrnagy úr címmel. A frontról egészségügyi szabadságra a hátországba érkező Őrnagy beköltözik a fiukért rettegő Tóték életébe. A család protekció reményében vállalja a megaláztatások véget nem érő sorát. A kétféle trauma sérültjét – az Őrnagyot és Tótot – egy világ választja el egymástól: társadalmi helyzetük, neveltetésük, lelki alkatuk és családi állapotuk. De van a létnek egy, az adott történelmi szituációban meghatározó szférája, ahol ez a két férfi találkozik. És ez nem más, mint a félelem. Félni és félteni sokféleképpen lehet: az Őrnagy hisztérikus, patologikus rettegése parancsoló terrorban nyilvánul meg, Tóté pedig az alkalmazkodás és az engedelmesség síkján. Ez az ellentét magában foglalja kapcsolatuk lényegét. Kettőjük minden darabbeli megnyilvánulása egymást feltételezi. Az Őrnagy csak akkor szerezhet érvényt saját esztelen akaratának, ha van, aki aláveti magát annak, amit ő követel. És minél esztelenebb a parancs, annál alázatosabbnak kell lennie annak, aki teljesíti. Jelenetről jelenetre követhető, hogyan torzulnak el az Őrnagynak a vendéglátóival szemben támasztott elvárásai, hogyan követeli tőlük egyre elszántabban és egyre értelmetlenebbül saját normáik, sőt életük feladását.

Szereposztás: Oszlík Péter m.v., Gáspárik Attila m.v., Molnár Xénia, Hostomský Fanni, Fabó Tibor (Jászai Mari-díjas), Matusek Attila, Olasz István, Holocsy Krisztina. Díszlettervező: Horesnyi Balázs m.v. Jelmeztervező: Papp Janó m.v. A rendező asszisztense: Balaskó Edit. Rendező: Béres Attila m.v. Az előadás időtartama: 2 óra 48 perc (egy 20 perces szünettel).

A vendégelőadásokra jegyeket online a Biletmaster oldalán lehet vásárolni, illetve személyesen a színház nagytermi jegypénztáránál hétköznapokon 12–17 óra között (telefonszám: 0365-806-865) és a helyszínen előadás előtt egy órával. További részletek a Tompa Miklós Társulat honlapján, valamint a társulat és a Vásárhelyi Forgatag Facebook-oldalán találhatók.