2019. november 21., csütörtök

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Ha indul a lavina…

Pár évtizeddel ezelőtt játékbabák szoknyái alá kukucskálva elégítették ki a másik nem iránti kíváncsiságukat a kisiskolás korú lurkók, a kortárs kapcsolatok pedig legtöbbször a lányok kergetésében, a fiúk ugratásában, a választott kis hölgy iskolatáskájának cipelésében merültek ki. Azóta változott a forgatókönyv. 

Évekkel ezelőtt egy szülő arra panaszkodott, hogy elsős csemetéje osztályában egyes fiúk kiszemelt áldozatuk fejét a nemi szervükhöz próbálják szorítani, vagy szorosan a háta mögé állva közösülésre utaló mozdulatokat végeznek. A teljesítményközpontú iskolai rendszerben legtöbbször nem jut elég figyelem az ilyen jellegű deviáns magatartásokra, illetve azok megszüntetésére. Csíki Andrea klinikai pszichológussal, iskolai tanácsadóval a szexuális nevelés fontosságáról beszélgettünk.

– Laikusként is sokan érzik, tudják, mekkora szükség lenne a nemi érés folyamatait megelőző, a testi-lelki változásokat időben megértető ismeretátadásra. Pszichológus szakemberként miben látod a szexuális nevelés legfőbb hozadékát?

– A szexuális nevelés az egészséges énkép kialakulását segíti, érzelmi fejlődést eredményez, hosszú távon pedig támpontokat nyújthat a párkapcsolatok megőrzésében, illetve a párkapcsolati konfliktusok megoldásában. Szakemberként folyamatosan azt tapasztalom, hogy egyre több negatív hatása van a szexuális kulturálatlanság jelenségének. Ennek egyik legsúlyosabb oka a felnőtt-tartalmú filmek elérhetősége a kiskorúak számára. Sajnos, ezek az információk úgy terjednek, mint egykor a népmesék (szájról szájra), most viszont számítógépes kattintgatások, virtuális megosztások segítik a terjesztést. 


Gólyamese helyett

– Mikor kell elkezdeni egy gyermek szexuális felvilágosítását, nevelését?

– Véleményem szerint már óvodáskorban. Nagyon fontos, hogy a szülők a kicsikkel is merjenek „gyereknyelven” beszélgetéseket kezdeményezni erről a témáról. A kisbabát hozó gólya helyett arról lehetne mesélni a csemetének, hogy anya és apa – vagy két másik felnőtt – nagyon szerette, szereti egymást, és az ő szeretetükből születik meg a kisbaba. Kereshetni, illetve improvizálni is lehet olyan meséket, amelyek az érzelmi közelség fontosságát emelik ki. A szexuális neveléshez tartozik az is, hogy a szülők, nagyszülők négyszemközt és a nagycsaládban is nyíltan és komolyan beszéljenek erről a témáról. Az udvarlás, az érzelmi összetartozás jelentőségét így személyes, családi történetekkel is lehet példázni. A kisgyermekkor után arra is gondolni kell, hogy a tinédzser cikinek érezheti ezt a témát, és épp ezért nem mer feltenni bizonyos kérdéseket. Ilyenkor is jó, ha a szülő a kezdeményező.


Míg a fiúk fociznak…

– Mit tehet(ne) az iskola ezen a téren?

– Az iskolai szexuális nevelés a minőségi kommunikáció értelmezésével, a tabutémák feloldozásával kellene kezdődjön. Nem azon kellene legyen a hangsúly, hogy a száraz elméletet átadjuk egy nyolcadik osztály lánytagjainak, miközben a fiúk az udvaron fociznak vagy egy másik teremben várakoznak, hanem például esettanulmányok bemutatásával lehetne ráirányítani a tematikára az egész osztályközösség figyelmét. A nem kívánt terhesség és a védekezés fontossága mellett a szexuális élet örömeiről, fontosságáról és minőségéről is beszélni kellene. Továbbá hangsúlyt kellene fektetni a felnőtt-tartalmú filmek negatív hatásainak – függőségnek, kapcsolati kudarcoknak – a feltérképezésére. Ugyanakkor meggyőződésem szerint kamaszkorban kötelezően felvilágosítást kellene tartani a diákoknak az olyan jelenségekről is, mint a maszturbáció, azaz önkielégítés. Így segíthetnénk a serdülőket abban, hogy megértsék, miért jelez és működik másképp a testük, mint korábban, mi a testi, lelki változások oka, és hogyan vészelhetik át a hormonháztartási lavinát. A nálam megforduló gyerekek arról panaszkodnak, hogy biológiaórákon egyáltalán nem érintik ezeket a témákat, és legtöbb esetben osztályfőnöki órákon sem. Pedig a szexuális nevelés egy folyamatként, a pedagógusok és a szülők folyamatos csapatmunkájaként kellene megvalósuljon. De a romániai oktatási rendszer rendkívül hiányos ezen a téren.

– Tapasztalataid szerint hogyan élik meg a serdülők a nemiségüket, illetve az azzal kapcsolatos testi változásokat?

– Sokan közülük nehezen, félve vagy lázadva. Rengeteg megválaszolatlan kérdés marad bennük. Legtöbbször a velük egykorú barátokkal vagy nagyobb testvérrel beszélgetnek erről a témáról, ez viszont sok esetben nem jelent minőségi felvilágosítást, csak élménymegosztást. És ez nem elég! Annak, ha a fiatal nincs felkészülve a nemi érés okozta testi-lelki változásokra, a későbbiekben is számos káros mellékhatása lehet. Ilyen a szegényes érzelemvilág, a hiányos társas kapcsolat, a féltékenység, a hűtlenség. 


Tizenéves „kalandorok”

– Hogy viszonyulnak a mai tizenévesek az első szexuális együttlét gondolatához, és milyen mértékben lépnek a „tettek mezejére”? Valóban hamarabb kezdődik sok serdülő nemi élete, mint tíz évvel ezelőtt?

– Egyes kamaszok nagyon várják az első aktust, kíváncsiak, kérdéseket tesznek fel. Szerintem ez a viszonyulás teljesen természetes. A serdülők egy másik rétege egyelőre hárít, elzárkózik a témától, és ezt azzal motiválja, hogy nem érdekli az egész, illetve még nincs szándékában elkezdeni a nemi életet. Arra, hogy a tizenévesek első szexuális együttlétére rendszerint mikor kerül sor, nehéz választ adni, hiszen legtöbbször titokban tartják. Erről kérdőíves felmérést szoktam végezni, és a legutóbbi adatok feldolgozásakor arra a következtetésre jutottam, hogy mostanában a tinédzserek viszonylag korábban kezdik a szexuális életet, mint az előző években. Páran már komoly kapcsolatban vannak, de többségük – mind fiúk, mind lányok – a „kalandorok” táborát erősítik. 

Ez növelheti a kiskori terhesség, illetve az abortusz arányát is.

– Mit tanácsolhat a szakember a nemi életre készülő fiataloknak?

– Elsősorban azt, hogy ne csak csinálják, hanem beszéljenek is róla! Szülőkkel, pszichológussal és természetesen a társukkal is megbeszélhetik ezt a későbbi életükre kiható lépést. Azt is tudatosítani kell bennük, hogy akkor vágjanak bele ebbe az egészbe, amikor igazán felkészültnek érzik magukat, és nem akkor, amikor valaki kihízelgi belőlük! Nagyon fontos, hogy ne engedjék, hogy a megfelelési vágy vagy kényszer elsietett cselekedethez vezessen!


Élmények helyett trauma 

– Sajnos az is előfordulhat, hogy a szexuális együttlét nem a felek közös akaratából történik. A konkrét nemi erőszakon túl mi minden tartozik még a szexuális zaklatás fogalmába?

– A nem kívánt szexuális közeledés minden formája ide tartozik, a szóbeli utalások, az érintés, tapogatás, illetve az internetes szexuális zaklatás, például pornografikus tartalmak megosztása a virtuális térben. Olyan esetek is ide sorolhatók, ha például egy tizenéves egy társa előtt önkielégítést végez, még akkor is, ha nem ér hozzá a másik gyerekhez.

– Milyen jelek utalhatnak arra, hogy egy tinédzser szexuális zaklatás áldozatává vált?

– Nagyon sokféle tünet van, például a serdülő magába zárkózik, szorong, fél az egyedülléttől, illetve a sötétségtől, evési zavarokkal, álmatlansággal küzd, iskolai teljesítménye rohamosan romlik. Az áldozat gyakran önmagát hibáztatja, bűntudata van, illetve elveszíti a másik nem iránti bizalmát. Az átélt trauma depresszióhoz és öngyilkossági kísérlethez is vezethet. 

– Mit lehet szexuális zaklatás észlelésekor tenni? 

– A családon belüli erőszak intervenciós központjának országos segélyhívószáma: 0800-500-333. Szexuális zaklatás esetén mindenképpen szakember segítségét kell kérni, hiszen elkerülhetetlen a terápia.