A 19-20. századi magyar irodalom legnagyobb alkotóitól válnak elérhetővé történeti forrásanyagok az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Kézirattárából az új generációs digitális tartalomszolgáltatás részeként.
Elsőként Babits Mihály és felesége, Török Sophie hagyatékának levélanyaga olvasható a költő halálának nyolcvanadik évfordulója alkalmából. Ezzel párhuzamosan elindul a nemzeti könyvtár kézirattári gyűjtőoldala, a Copia, amely a Babits-projekt első ütemében a 6700 darabos levélhagyaték teljes körű feldolgozására és a közkincskörbe tartozó csaknem 2500 dokumentum online közreadására vállalkozik – közölte az OSZK az MTI-vel.
A gyűjtőoldal a https://copia.oszk.hu/levelek/ címen található.
A távolról elérhető adatbázisban hosszabb távon leveleket, levelezéseket, kora újkori és újkori kötetes kéziratokat, önálló vers-, tanulmány- és regénykéziratokat, valamint analektákat (egyedi, nem levél típusú dokumentumokat) szolgáltatnak. A közlemény kiemelte: Babits Mihály személyi irathagyatéka a 20. századi magyar irodalom legnagyobb kompakt alkotói, irodalomtörténeti forrásanyaga. Nemcsak a költő, esszé- és regényíró műveinek alkotási folyamatáról őriz alapvető kéziratokat, hanem kiemelkedően fontos a Nyugat folyóirat és a Baumgarten Alapítvány története szempontjából is.
Mint felidézték, a Babits-fond létrejötte feleségének, Babits Mihályné Tanner Ilonának, alkotói nevén Török Sophie-nak köszönhető, aki 1921-es házasságkötésüktől fogva gyűjtött mindent, ami férje életét, irodalmi pályáját dokumentálta. Megőrizte a vers-, esszé- és regénykéziratok egy részét, a roppant kiterjedt levelezést, emellett több ezer fényképet készített életükről, barátaikról. 1941 után Török Sophie Babits könyvtárát és kéziratait, valamint személyes tárgyainak egy részét a Baumgarten Alapítvány Sas utcai székházában helyezte el. A front közeledtével az özvegy a kéziratos anyagot elszállíttatta onnan, az részben visszakerült a Jagelló utcai lakásba. Ezt követően részben vagy egészben rövid időre bankszéfben helyezte el, majd átmenetileg Móricz Zsigmondéknál Leányfalun, ahonnan valamennyi anyag az Akadémia pincéjébe került. Végül ezt a dokumentummennyiséget is visszaszállították a Jagelló utcába.
A negyvenes évek közepére Török Sophie egészségi állapota megromlott, ezt követően az örökség méltatlan körülmények között hevert a lakásban. Az erodálódás veszélyének kitett anyag megmentése Keresztury Dezsőnek, az OSZK főosztályvezetőjének köszönhető, aki 1952-ben felajánlotta Török Sophie-nak, hogy hajlandó megvásárolni a nemzeti könyvtár részére a kulturális kormányzat szemében persona non gratának számító Babits hagyatékát. A kéziratok ekkor kerültek a Múzeum körúti épületbe.
A hagyatékot mintegy tíz évig zárt letétként őrizték, a részletes feldolgozás a hatvanas években történt. A levelezés kronologikus rendbe szerkesztett kritikai kiadása 1928-ig jutott el, a későbbi időszakból több Babits-levél jelent meg más szerzőkhöz köthető levélkiadásokban. A fennmaradt Babits-levelek nagyobbik hányada, a Török Sophie-levelek csaknem teljes egésze publikálatlan maradt.
A nemzeti bibliotéka most induló digitális szolgáltatása ennek a filológiai munkának az előrehaladását kívánja megalapozni a levélanyag digitális felvételeinek és a levelekkel kapcsolatos legfontosabb adatoknak a folya-matos megjelenítésével, egyben folyamatosan hozzáférhetővé teszi a kéziratokat. A levélanyag után a fényképeket, valamint a versek kritikai kiadásának alapját képező verskéziratokat kívánják hozzáférhetővé tenni.
