2019. július 19., péntek

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Az elnökválasztás évébe lépve,

már az első napokban elkezdődött a harc a tanügyminiszter és az államelnök között. A változtatások buzgó hívének tartott Ecaterina Andronescu közoktatási tárcavezető a jelek szerint továbbra sem mondott le a korábbi mandátumai alatt hangoztatott szándékáról, hogy heti 25-re csökkentse a tanórák számát az általános iskola felső tagozatán és a középiskolában is. 

A múlt év végén kinevezett miniszter, akinek egyik korábbi mandátumához a viszonylag jól működő szakiskolai rendszer azóta is helyrehozhatatlan „reformja” kötődik, a tervezett intézkedést új, szakszerű tanterv alapján készül végrehajtani. Úgy tűnik, hogy tanult a 2009-es felháborodásból, amikor a középiskolások japánsztrájkkal tiltakoztak az ellen, hogy a napi programot a második idegen nyelv, a testnevelés, az osztályfőnöki stb. órák elhagyásával akarta megkurtítani. Ezúttal a Neveléstudományi Intézet szakembereivel készül kerettantervet kidolgozni az V–VIII. osztályok számára, ahhoz hasonlót, ami véleménye szerint az alsó tagozatos osztályokban jól működik – nyilatkozta az egyik központi lapban. Szavaiból úgy tűnik, mintha nem tudná, hogy az általa dicsért alsó tagozatos kerettanterv folytatása már az ötödik és hatodik osztály számára is készen van, és ez a kísérleti nemzedék, amelynek éveken át nem voltak tankönyvei, az új tanterv szerint tanul. Ha a miniszter szándéka megvalósul, akkor ahelyett, hogy folytatnák azt, amit első osztálytól elkezdtek, az öt-, hat- és hetedikesek jövőben újra kísérleti alanyokká válnak. Ami valóban bosszantó lehet, hiszen kétséges, hogy az újabb tantervnek megfelelő tankönyvek időre elkészülnek. Ötödik osztályban egyébként – a választható tantárgyakat leszámítva – jelenleg is heti 25 kötelező tanóra van, hatodikban 27, hetedikben és nyolcadikban 30, a nemzetiségi gyermekek számára napi egy órával több. 

Nehéz heti 32-34 órán át a padban ülni, érvel Ecaterina Andronescu, és megjegyzi, hogy azért is egyszerűsíteni kell a tantervet, hogy a nyolcadikos diákok képesek legyenek átmenő jeggyel zárni a képességvizsgát. A szülők szerint is túlzsúfolt a tananyag, ami a diákok krónikus kifáradásához vezet. A vidéki iskolákban tanító pedagógusok szemszögéből a lényeges ismeretek oktatására és számonkérésére kellene helyezni a hangsúlyt, az átmenő jegy eléréséhez szükséges szint megállapításához pedig az átlagos romániai diák és nem a városi elitiskolák tanulóinak a képességeit véve alapul. A fennmaradó időben pedig lehetne a tehetséges diákokkal külön foglalkozni. De mindezt csak akkor, amikor az a kísérleti ciklus végzett már, amelynek tagjai jócskán megszenvedték az egymást sűrűn követő oktatásügyi miniszterek kénye-kedvét. Egyébként elismert pedagógusok, iskolaigazgatók szerint nem az órák számával van a baj. Ugyanis ha a gyermek jól érzi magát az iskolában, akkor hasznosabb, ha ott van, és nem a tévénézéssel, számítógépes játékokkal, mobitelefonozással tölti az időt. Ezért a felső cikluson is a délutáni program bevezetését látnák célszerűbbnek, ami könnyebbséget és biztonságot jelentene a szülőknek is. Azzal viszont egyetértenek, hogy az elméletorientált tananyagot át kellene gondolni, tantárgyakat összevonni, és gyakorlatiasabbá tenni az oktatást. Nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a pedagógusok olyan irányú képzésére és továbbképzésére, hogy diákjaikkal a mai kor elvárásainak megfelelően tudjanak foglalkozni, hogy a gyermekek ne tehernek, unalmasnak, félelmetesnek érezzék az iskolát, hanem egy olyan helynek, ahol jó és hasznos a társakkal, tanárokkal együtt lenni.

Nem lehet egyetlen tollvonással csökkenteni a tanórák számát, a tanügyi törvény módosításával tervezett intézkedés nincsen kellően megindokolva, egy ilyen méretű tanóracsökkentés sok pedagógus elbocsátásával járna – utasította vissza egy nap múlva a tárcavezető javaslatát Klaus Iohannis államfő. Várjuk, mi következik.