III. Szilvaízű Hétvége

A múlt hét végi, Erdélyre jósolt meteorológiai sárga kód ellenére is igen jó mulatság zajlott Vármezőn pénteken és szombaton.

A múlt hét végi, Erdélyre jósolt meteorológiai sárga kód ellenére is igen jó mulatság zajlott Vármezőn pénteken és szombaton. Ifjabbak és idősebbek, egészen kicsik és jókora élettapasztalattal rendelkezők vették birtokukba a helyi Nomad Camp jurtatábort, ahol a marosvásárhelyi Plum Brandy Bikers MC motorosklub szervezte idei, III. Szilvaízű Hétvége nevezetű nyári találkozóját. Csütörtök délután már állt a közvetlenül a Nyárád partjára húzott Pálinkaház, és noha a buli pénteken kezdődött, már azelőtt egy nappal érkeztek vendégek mind itthonról, mind külföldről.

Péntek délután nyitott a kapu, ahol a hagyományos welcome drinket, természetesen házi szilvapálinkát kínálták a többnyire esőtől áztatott résztvevőknek és – az esőjelzés ellenére – hamarosan elkezdődött a buli. Mind a vendéglőt, mind a tábor túlsó végében felállított sörsátrakat és a félreesőbb, mondhatni vadregényes helyen álló Pálinkaházat jókedvű érkezők vették birtokba, egymást rég nem látott barátok elegyedtek sodró csevejbe, majd a menetrend szerinti eső (azaz vihar) is megérkezett. Ennek – számos hátránya mellett – két előnye is mutatkozott: egyrészt nem tartott órákon keresztül, másrészt lehetőséget adott a kényszerű sörsátorban maradásra, aminek köszönhetően az első koncert kezdetére meglehetősen jó hangulat lett úrrá a látogatókon. De a nagyszerű buli nem csak ennek köszönhető: a marosvásárhelyi Autostop együttes remek repertoárral érkezett a motoros-találkozóra, többórás koncertjükön egyaránt elhangzottak a régi Autostop MS-slágerek és a nemzetközi rockörökség himnuszai, az AC/DC dalaitól kezdve a ZZ Top, a Twisted Sister és a Deep Purple számain keresztül a Pink Floyd és a Queen örökzöldjeiig. Mindez az Autostoptól megszokott, magas minőségben. Őket a fiatal vásárhelyi együttes, az Elendil nívós, szimfonikus metal muzsikája követte, sokak örömére sok Nightwish-dallal is fűszerezték repertoárjukat. A koncertek után az „MP3-zenekar” nyomatta hajnalig, a rockbuli utolsó résztvevői negyed hat körül tértek nyugovóra és botlottak bele az első kávéra érkező, korán fekvő egyedekbe.

A szombat reggel nem sok jóval kecsegtetett. A problémák egy részére az Algocalmin mutatkozott megoldásnak, de a gyűlő esőfelhők szétoszlatása már túlnőtt a hétpróbás tabletta hatáskörén. Így a Fennvaló sietett a résztvevők segítségére és délire már szikrázó napsütés melegítette a tábort és lakóit. Kora délután folyamatosan érkeztek a résztvevők, a vetélkedők kezdetére több százan mustrálták egymás motorjait, amelyek között több különlegesség is akadt: a nyugati, valamint japán motorok és Harley-k mellett a marosvásárhelyi Béla Bácsi ismét kihozta két restaurált, veterán NSU-ját (egy '38-as évjáratú Wehrmacht-futárgépet és egy '52-es kétüteműt), de parkolt a sátrak mellett több épített motor, custom-gép, volt Norton-replika és eredeti Shovelhead Harley-Davidson a hatvanas évekből, valamint egy Triumph-ból épített Café Racer, amellyel vásárhelyi származású magyar tulajdonosa Bresciából hajtott fel Vármezőre röpke másfél nap alatt és útközben még egy váztörési problémát is megoldott (meg is kapta a Messzirőljöttélbazzeg című, kitüntető oklevelet, amelyet a legmesszebbről érkezett motorosnak adományoz minden évben a szervező klub).

A vetélkedők (férfi és női szkander, motorblokk-hajítás, lassúsági verseny és kötélhúzás) után a szombat esti koncertsorozat vette kezdetét: elsőként a legendás vásárhelyi banda, a Corax mutatkozott be a nemzetközi közönségnek, majd a Téglagyári Megálló melegítette motoros country és blues-muzsikájával a publikumot, végül a főbanda, a Panic Depression lépett a rusztikus módon, fából ácsolt színpadra. A név nem sokat takar, a gitáros-énekes Totu Rareş nevét már jóval többen ismerik, sokan miatta motoroztak fel a bulira, például Bukarestből avagy Dîmboviţáról. A Panic Depression közel kétórás koncertjén Jimi Hendrix dalait játszta, nagyszerű tolmácsolásban, a hajnalig tartó buli szombat este sem maradt el.

A gyönyörű helyszín, a hegyek ölelte kemping, a jó muzsika és szervezés megtette hatását: a hét végén Vármezőn együtt buliztak az erdélyi székelyek és magyarok magyarországi, vajdasági és olaszországi honfitársaikkal, de sok motoros megtisztelte a klubot jelenlétével a Bánságból, Havasalföldről és Moldvából egyaránt. Békés egyetértésben mulattak mindkét nap hajnalig, miközben a szervezők már a jövő évi partiról beszélgettek a Nyárád-parti Pálinkaház sátrai alatt.