A szabadságok idejének közeledtével az interneten navigálva találtam rá egy érdekes cikkre. Egy marsi városállam megtervezésére hirdetett versenyt az amerikai Mars Társaság. Célja egy egymillió lakosú városállam megterveztetése a Mars bolygóra, olvashattuk a Világgazdaságban, amely az IFLScience című tudományos ismeretterjesztő honlapra hivatkozott. Az első öt helyezett pénzdíjat kap. Elon Musk, a SpaceX amerikai űrhajógyártó és űrszállítási cég vezetője 2050-ig egymillió embert juttatna el a vörös bolygóra.
Ötven évvel azután, hogy Neil Armstrong amerikai űrhajós a Holdra lépett, az Amerikai Egyesült Államok azon dolgozik, hogy visszatérjen oda. De, mint kiderült, az emberek fantáziáját jobban izgatja a Mars bolygó, amelyről évszázadokig úgy gondolták, hogy a Földhöz hasonlóan ott is laknak emberszerű lények.
Egy független tanulmány megállapítása szerint azonban a NASA-nak esélye sincs arra, hogy 2033-ban embereket indítson a Marsra. Legjobb esetben ez a 30-as évek végén történhet meg.
A tanulmányt a Védelmi Elemző Intézet (IDA, Institute for Defense Analyses) Tudomány- és Technológiapolitikai Intézete (STPI, Science and Technology Policy Institute) készítette a NASA-nak. A tanulmány elkészíttetését a NASA működését szabályozó 2017. évi törvény írta elő az űrügynökség számára. Az elemzés célja a Marsra 2033-ban indítandó, embereket is magába foglaló küldetés műszaki és pénzügyi értékelése.
Az STPI jelentésének konklúziója szerint, ha minden jól megy, reálisan akkor is csak 2037-es indítással számolhatunk. Az STPI felbecsülte a 2037-es indítási ablakra reálisnak tartott, első Mars körüli „emberes” küldetés költségeit. Eszerint a Mars-küldetéshez szükséges összes fejlesztés (beleértve az SLS-t, az Oriont, a Gatewayt és a DST-t is) 120,6 milliárd dollárt tenne ki a 2037-es pénzügyi évig. A Deep Space Transport űrhajó szállítaná az embereket a Marsra és vissza.
A Space News ismertetésében nem tér ki rá, de az eredeti tanulmányban részletesen tárgyalják a sugárvédelem és általánosságban az egészségügyi kockázatok problémáját, pontosabban annak megoldatlanságát. A szerzők megállapítják, hogy részletes szakirodalom áll rendelkezésre az eddigi kutatásokról, azonban a hosszú távú, Mars körüli űrrepülés egészségi kockázataira vonatkozó ismereteink korlátozottak.
Jut eszembe a vicc, amikor valaki azzal dicsekszik, hogy a fizetéséből akár egy elefántot is megvehetne.
– De minek nekem elefánt? Hozzáteszek még 10 lejt, és veszek egy csirkét! (Ide most egy szmájli kellene.)
Remek hír, ugye? Belátható időn belül akár a Marsra is utazhatunk. De minek mennénk olyan messzire? – mondják a romániai kisnyugdíjasok. Az űrkirándulás árához hozzáteszünk egy minimálbért, és elmegyünk inkább Szovátára.
Addig még természetesen kétszer is megbuktatjuk a kormányt, lebonyolítunk két választást...
